A bankkártya nálunk marad, a pénzünk mégis eltűnhet – új trükkel támadnak a csalók

Egyetlen negyedév alatt több mint 5 milliárd forintos kárt okoztak az átutalásos visszaélések Magyarországon, miközben a csalók már a céges számlákat is egyre nagyobb erőkkel támadják. A régi módszerek mellett megjelent egy új trükk is: az NFC-s csalásnál az áldozat kártyája végig a saját kezében maradhat.

Továbbra is milliárdokat visznek el a banki csalások Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2026 második negyedévében mintegy 52 ezer sikeres bankkártyás visszaélés történt, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban. Az okozott kár 1,74 milliárd forint volt, a végül leírt 1,38 milliárdos veszteség 66 százalékát pedig a kártyabirtokosok szenvedték el – írja a BiztosDöntés.hu.

Az átutalásos csalások ennél is nagyobb összeget emésztettek fel: 3839 sikeres visszaéléssel 5,37 milliárd forintos kárt okoztak, ami 28 százalékos növekedés egyetlen negyedév alatt.

Mindezeknek elsősorban a vállalkozások fizették meg az árát. A céges számlákat érintő csalások száma és összértéke is több mint a duplájára nőtt, a kár megközelítette a 2,9 milliárd forintot. A lakossági átutalásoknál ezzel szemben több mint 400 millió forinttal, 2,4 milliárdra csökkent a visszaélések összértéke.

Bankár, rendőr, befektetési tanácsadó – szinte már bárkinek kiadják magukat a csalók

A BiztosDöntés.hu az Erste kibervédelmi szakembereivel összesítette a leggyakoribb csalási módszereket. A listán a hivatalos személyek nevében elkövetett visszaélések, a befektetési és online piacteres csalások, az SMS-es adathalászat, a feltűnően kedvező ajánlatokra építő átverések, valamint az örökléses és romantikus csalások szerepelnek, és ehhez a sorhoz mostanában az NFC-s visszaélés is csatlakozott.

Utóbbi módszer esetében a telefonon jelentkező átverők általában banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy jegybanki munkatársnak adják ki magukat. Sokszor azzal ijesztgetik a kiszemelt személyt, hogy veszélyben van a bankszámlája, majd gyors cselekvést követelnek. Ilyenkor a legtöbbször azt kérik az áldozatoktól, hogy utaljanak át pénzt egy állítólagos „biztonsági számlára”, adjanak meg kódokat és/vagy telepítsenek valamilyen alkalmazást.

Ez nem csak elméleti veszély, amit jól bizonyít egy júliusi, Pest megyei eset is.

Akkor egy 64 éves nőt előbb egy magát banki ügyintézőnek, majd egy rendőrnek kiadó csaló vett rá átutalásokra. Mire kiderült, hogy átverték, csaknem 146 millió forint tűnt el a számlájáról.

A rendőrség is több fórumon rendszeresen hangsúlyozza: sem bankok, sem a hatóságok nem kérik telefonon, hogy valaki a pénze megóvása érdekében másik számlára utaljon, és a banki belépési adatokat, biztonsági kódokat sem szabad kiadni.

Hamis befektetés, piactér és SMS is viheti a pénzt

A befektetési csalások sokszor valamelyik közösségi oldalon megjelenő hirdetéssel kezdődnek. A csalók ismert emberek arcával, hamis cikkekkel és irreálisan magas hozam ígéretével próbálják megszerezni az áldozat elérhetőségét, majd „befektetési tanácsadóként” egyre nagyobb összegek befizetésére igyekeznek rávenni.

Az online piactereken már az eladók is célpontok. A csaló vevőként jelentkezik, majd például futárszolgálatra hivatkozva olyan linket küld, ami egy hamis banki oldalra vezet. Pénz fogadásához azonban nincs szükség internetbanki belépésre: ehhez elegendő a bankszámlaszám és a kedvezményezett neve.

Az SMS-es adathalászat sem kopott ki a csalók eszköztárából. Elmaradt közüzemi számlára vagy lejárt előfizetésre hivatkozó üzenetekkel hamis oldalakra terelik az áldozatot, ahol megszerezhetik a bankkártyaadatait. A BiztosDöntés.hu által idézett szakemberek szerint az ünnepi vásárlási szezon közeledtével a piacteres átverésekre is érdemes fokozottan figyelni.

A kártya a zsebben marad, mégis használhatják a csalók

A listán nemrég megjelent egy új átverési módszer, ami nem más, mint az NFC-s csalás. Ennél éppen az a megtévesztő, hogy önmagában sem az NFC-technológia, sem az érintéses fizetés nem veszélyes.

Az NFC (Near Field Communication, magyarul: rövid hatótávolságú kommunikáció) egy olyan vezeték nélküli technológia, amely lehetővé teszi az adatcserét két egymáshoz nagyon közeli eszköz között. A bűnözők ezt a rövid hatótávolságú vezeték nélküli technológiát használhatják fel pénz vagy adatok ellopására.

A csalás rendszerint egy telefonhívással kezdődik: nyereményt, jóváírást vagy egy befektetés hozamát ígérik, a pénz megszerzéséhez viszont alkalmazás telepítését kérik. Ezzel távoli hozzáférést szerezhetnek a telefonhoz, majd egy újabb program segítségével továbbíthatják a mobilhoz érintett bankkártya adatait.

Ha az áldozat a PIN-kódját is megadja, és a csalók kérésére megemeli a kártyalimitet, az elkövetők nagy összegű vásárlást vagy készpénzfelvételt is végrehajthatnak.

Az Erste saját biztonsági tájékoztatója ugyanerre a módszerre figyelmeztet. A trükk azért különösen nehezen észrevehető, mert a bankkártyát fizikailag nem kell átadni: az végig a tulajdonosánál maradhat.

Az Erste szerint ezért ismeretlen telefonáló kérésére nem szabad alkalmazást telepíteni, a bankkártyát a mobilhoz érinteni, PIN-kódot megadni vagy a kártyalimitet megemelni. Ha egy gyanús hívásban ilyen kérés hangzik el, érdemes azonnal megszakítani a beszélgetést, majd a bankot a hivatalos elérhetőségén felhívni. Ha pedig már megtörtént a baj, a bank értesítése mellett rendőrségi feljelentést is érdemes tenni.

Fotó: Pixabay