A milliárdosok vagyonát is elérte a Tisza adóreformja

A bizalmi vagyonkezelés egyik fontos adóelőnyét szünteti meg a Tisza-kormány. A változás különösen azoknak lehet fájdalmas, akik a konstrukciót nem pusztán családi vagyontervezésre, hanem jelentős vagyonnövekedés adózási optimalizálására használták. A korábban felhalmozott vagyonokat azonban nem adóztatják meg automatikusan visszamenőleg.

A bizalmi vagyonkezelés adózási szabályainak átalakításával a Tisza-kormány újabb réteget húz le arról a rendszerről, amely az elmúlt években a nagy vagyonok felhalmozóinak egyik kedvelt eszközévé vált. A nyári adócsomag egyik lényeges változása, hogy a jövőben nem lehet egyszerűen öt év kivárásával adómentessé tenni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon felértékeléséből származó nyereséget – a csomagról részletesen Magyar Csaba adószakértő írt.

A bizalmi vagyonkezelés önmagában teljesen legális és nem kifejezetten adóelkerülésre létrehozott konstrukció. Eredeti célja például az, hogy egy család hosszú távon egyben tartsa a vagyonát, vagy hogy egy vállalkozás generációváltásakor ne kelljen feldarabolni a családi vagyont. A probléma abból adódott, hogy a kedvező adószabályok miatt a konstrukció adóoptimalizálásra is vonzóvá vált. Szakértők korábban maguk is arról írtak, hogy a BVK-t sokan nem a vagyon megőrzésére, hanem az adóelőny miatt kezdték használni.

A mechanizmus leegyszerűsítve így nézett ki: valaki például egy egymilliárd forintot érő üzletrészt betett egy bizalmi vagyonkezelésbe, majd azt hárommilliárd forintos értéken vette nyilvántartásba. A két érték közötti kétmilliárd forintos különbség, vagyis papíron növekmény volt.

A korábbi szabályok mellett ennek az adózási jelentősége öt év után lényegében eltűnhetett, a felértékelt vagyon értéke bizonyos feltételek mellett adómentesen kerülhetett ki a konstrukcióból.

A vagyon papíron felértékelődött, majd öt év múlva a valódi, illetve tervezett értéknövekedés után sem feltétlenül kellett adót fizetni.

Az új rendszerben a felértékelésből származó különbözetet nem lehet egyszerűen öt év után elfelejteni. A vagyonkezelőnek azt a vagyon kiadásáig nyilván kell tartania. A korábbi teljes adómentesség helyére lényegében adóhalasztás lép, vagyis az adót nem azonnal kell megfizetni, de az értéknövekmény sem válik automatikusan adómentessé öt év után.

Fontos azonban, hogy nem a teljes vagyon válik adókötelessé. A szabályozás továbbra is lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő által figyelembe vehető eredeti szerzési érték erejéig a kedvezményezett adómentesen jusson hozzá a vagyonhoz.

Tehát a jogszabály célzottan arra a gyakorlatra irányulhatott, ami az elmúlt 5 évben végbement: az adóelkerülés megakadályozására.

Az új szabályokat főként a 2026. augusztus 31. után létrejövő új vagyonrendelésekre és az ezt követően a konstrukciókba bevitt új vagyonelemekre kell alkalmazni. A korábbi vagyonokra jelentős átmeneti szabályok vonatkoznak. Ez azért lényeges, mert a már évek óta bizalmi vagyonkezelésben lévő milliárdok tulajdonosai nem kapnak automatikusan egy hatalmas adószámlát a nyakukba, de a lehetőségét megteremtették.

A NER-hez közel álló nagy vagyonoknak ez azért lehet kellemetlen, mert a esetükben a közvetlen tulajdonosi viszonyokat igyekezhettek elválasztani a tényleges gazdasági érdekeltségektől – ezek akár politikusok vagy rokonaik is lehettek.

A Tisza-kormány most nem ezt a jogi konstrukciót szünteti meg. A bizalmi vagyonkezelés továbbra is használható vagyonvédelemre, örökléstervezésre és generációváltásra. A célzott változás, hogy az adóhatóság és a jogalkotó nem engedi többé olyan könnyen „kifutni az időből” a felértékelésből származó adókötelezettséget.

A nadrágszíjat egy lyukkal szorosabbra húzták – de hogy ebből mekkora tényleges adóbevétel származik, és hogy a korábban létrehozott nagy vagyonkezelési konstrukciók közül melyeknél találnak majd problémát, az az elkövetkező NAV-ellenőrzéseken derülhet ki.