Matolcsy György öröksége: a magyar jegybank unortodox kirablása

Minden idők legnagyobb magyar bankbotránya zajlik hosszú évek óta Matolcsy György elnöksége alatt a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba bevitt százmilliárdok elsíbolása miatt. Még tavaly tavasszal az Állami Számvevőszék, majd az MNB új vezetése is büntetőfeljelentéseket tett, az áprilisi választás után az új országgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel az 500 milliárdnyi közvagyon sorsának feltárására. A pénz nagy részének, becslések szerint mintegy 266–500 milliárd forintnak a jegybanki alapítványokon, magántőkealapokon és egy szövevényes céghálózaton keresztül nyoma veszett. A nyomozóhatóságok is legalább másfél éve folytatják a büntetőeljárást hűtlen kezelés, csalás és más gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt, ám eddig gyanúsítottként még senkit nem hallgattak ki. 

Annak a több száz milliárdos pénztömegnek sorsát kutatja a nyomozóhatóság, amely a jegybanknak a 2008-as világválság után felhalmozott devizatartalékainak értékesítéséből és a devizahitelek forintosításának árfolyamnyereségéből származik. Az MNB a deviza eladásán elért sokmilliárdos árfolyamnyereséget nem fizette be teljes egészében a központi költségvetésbe, hanem sajátjaként kezelve alapítványokba és magántőkealapokba szervezte ki.

Nyomozgatnak, vizsgálódnak, a gyanúsítottakat nem lelik

Az Állami Számvevőszék 2023-ban indult vizsgálata során a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven összevont alapítványok, magántőkealapok és cégek hálózata mögé rejtett ingatlanberuházásait vizsgálta. Az ÁSZ súlyos törvénysértéseket állapított meg, ezért a 2019 után elkövetett visszaélések miatt tavaly márciusában büntetőfeljelentéseket tett. A számvevők szerint az alapítvány vagyonkezelője a rábízott vagyont kockáztatta, amikor több száz milliárd forintot fektetett be két külföldi (egy lengyel és egy svájci) ingatlancégbe, amelyek ezután sokat vesztettek az értékükből. A svájci befektetésnél ráadásul a vagyonkezelő Optima csoport indokolatlanul 60 milliárd forintnyi felárat fizetett a részvényekért. 

Miután 2025. március elején Matolcsy Györgyöt Varga Mihály váltotta a jegybankelnöki poszton, az MNB-nél is egymás után születtek a büntetőfeljelentések: áprilisban a PADME új vezetése egyebek mellett csalás, hűtlen kezelés, tartozás fedezetének elvonása miatt, majd októberben az MNB tett feljelentést a jegybank székházának felújítása kapcsán hűtlen kezelés gyanúja miatt, majd öt jegybanki tulajdonban álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Közben az ÁSZ is tett egy újabb feljelentést, miután Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodásának vizsgálata során bűncselekmény gyanúsára bukkant a Matolcsy-vezette jegybank által juttatott támogatások felhasználása körül. Idén áprilisban, a kormányváltást követően a rendőrségtől a Legfőbb Ügyészség vette át a nyomozást.

Az MNB-nél okozott 500 milliárdos kár a számvevőszéki adatok alapján több tételből áll: a jegybanki alapítványokba – köztük a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba – kiszervezett 266 milliárd forint, a kecskeméti Neumann János egyetem 128 milliárd forint kölcsönügylete, külföldi ingatlanok és hitelek (a luxusingatlan-vásárlások, műkincsek, valamint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó banknak nyújtott mintegy 170 millió eurós hitelek is).

A nyomozó hatóságok idén május végéig 92 milliárd forintot zároltak, bizonyítékokat foglaltak le, több mint száz magánszemély, közel negyven cég és tucatnyi magántőkealap ügyeit vizsgálják, az ügyészség folyamatosan hallgatja ki a tanúkat, de gyanúsítás, illetve letartóztatás még nem történt. A jegybanki vagyon elsíbolása mindvégig szinte a teljes nyilvánosság szeme láttára zajlott, a kritikus sajtó (például Válasz, Telex, 24) és a korrupcióellenes civilszervezetek (például a Transparency International Magyarország) végig követte az eseményeket, folyamatosan tárta fel a módszereket, amelyekkel a közpénz „elvesztette közpénz jellegét”. A Transparency már akkor feljelentést tett, amikor az alapítványba vitték a jegybanki közpénzvagyont, de ez a hatóságnál süket fülekre lelt.

Virtuóz fehérgallérosok nyomában a hatóságok

A jegybanki vagyonvesztés folyamata a következőképpen zajlott: miután Matolcsy Györgyöt 2013-ban megválasztották az MNB elnökének, ezután  a jegybank alapítványokat hozott létre, amelyekbe hatalmas összegeket helyezett ki. 2016 márciusában a kormánypárti képviselők törvénymódosítással próbálták titkosítani az alapítványok költéseit, azzal az érveléssel, hogy az odaadott pénz „elveszítette közpénz jellegét”. Áder János köztársasági elnök normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, a testület pedig ezt alkotmányellenesnek ítélte, ezután a pénzmozgások nyilvánosságot kaptak. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta: a jegybank alapítványai közpénzzel gazdálkodnak és a rájuk bízott vagyont kizárólag az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban költhetik el. 

Tavaly tavasszal az is kiderült, hogy az MNB-s ingatlanok felújításait rendre elnyerő cégek, köztük a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak cégcsoportja milliárdos megrendelésekhez jutott. A sajtó Matolcsy Ádámhoz és baráti köréhez köti az MNB-ből eltűnt milliárdokat, a számvevőszéki jelentés és a nyomozóhatóság kínosan kerüli a csoport megnevezését, amely „fejőstehénnek” tekintette a nemzeti bankot.

Tavaly novemberben a Transparency International Magyarország a nyomozóhatósághoz fordult, sérelmezve, hogy csaknem csaknem tíz hónap elteltével sincs gyanúsított az MNB-ügyben, felvetve Varga Mihály felelősségét is, aki pénzügyminiszterként az állam tulajdonosi jogait gyakorolta. De egy évvel a botrány kirobbanása után, idén tavasszal is azt állapíthatta meg a közvélemény, hogy még mindig nem számoltatták el az ügy fő felelőseit, mindeközben az MNB ingatlanos cége már 27 milliárd forintot követelt vissza Matolcsy barátjának, Somlai Bálintnak az érdekeltségeitől.

Matolcsy György áprilisban – az országgyűlési választások után – ítélte elérkezettnek az időt arra, hogy megszólaljon: nem kevesebbet állított, minthogy az ÁSZ és az új jegybanki vezetés is  „rosszul számol”, mert szerinte a vagyon hiánytalanul megvan, „csupán rossz értékelési módszer alkalmazásáról van szó”.

Júniusban újabb disznóságra derült fény: a sajtó arról számolt be, hogy miközben a jegybank korábban 36,5 milliárd forintot költött három ingatlanra, egy balatonakarattyai, valamint a két budai várbeli épületegyüttesre, amit aztán mindössze 23 milliárd forintért hirdettek meg eladásra, a kárt tízmilliárdos nagyságrendűre becsülik.

Varga Mihály jegybankelnökként már keresztbe feküdt

Augusztusban pedig olyan új dokumentumok kerültek az ügyészséghez az MNB-től, amelyek szerint a Matolcsy-éra végnapjaiban, 2025 februárjában egy olyan tranzakció végrehajtását kísérelték meg, amellyel a jegybanki alapítványok közel 500 milliárdos vagyonát kezelő céget magánkézbe játszották volna át. Az alapítványok 100 milliós alaptőkéjű vagyonkezelő cége egy értékpapír-kölcsönzési szerződésnek álcázott ügylettel úgy adta volna át a tényleges vagyonkezelést végző Optima Alapkezelőt egy magántőkealapnak, hogy a tulajdonjoga is átszállt volna öt évre a Matolcsy-cégbirodalom címén elérhető Száraz Istvánhoz, Matolcsy Ádám régi barátjához köthető Közép-Európai III. Magántőkealapra. A tranzakciót már a cégbíróságon is regisztrálták, amikor hivatalba lépése után az új jegybankelnök Varga Mihály rögtön intézkedett: felbontotta az ominózus kölcsönszerződést és lecserélte az MNB-alapítvány teljes kuratóriumát. Az elsíbolt vagyonok visszaszerzése nem lesz egyszerű, Somlai Bálint is gyorsan reagált a számvevőszék jegybanki alapítványok vagyonvesztéséről szóló jelentésére, amelyben az ő felelőssége is felmerült: azonnal megkezdte vagyona kimentését, értékes ingatlanjainak tulajdonjogát átíratta felesége és apja nevére, magának csupán a holtig tartó haszonélvezeti jogot tartotta meg.

Az MNB-botrány másik szála a jegybank Szabadság téri székház túlárazott felújítása. A munkálatok 2021-ben kezdődtek. Az eredetileg 55 milliárd forintra taksált, végül 105 milliárdba kerülő beruházás generálkivitelezője Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak az érdekeltségébe tartozó cég volt, a Raw Development Kft., amely közbeszerezés nélkül kapta a megbízást. A felújítás során üvegkupolás átrium udvart alakítottak ki, és visszaállították az első emelet hat méteres belmagasságát is. A luxusberuházások sokaknál „kiverte a biztosítékot”, ezek részletes költségeiről is úgy kapott képet a nyilvánosság, hogy azt a sajtónak kellett kiperelnie. A dokumentumokban extrém tételek is felbukkannak: 35 négyzetméteres elnöki mosdó 1,1 millió forintos vécével és közel tízmillióba kerülő fekete-fehér kőmozaik-padlóval. A 84 négyzetméternyi falburkolaton se spóroltak, olasz márványból készült kőlapokból rakták ki több mint 11 millióért. Az aranyszínű szappantartókra és hasonló kiegészítőkre 14 milliót költöttek, összességében 30 millióba került az elnöki mosdó, de ehhez képest is „kicsit” drágán, több mint húszmillióért tapétázták ki az elnöki szobát. A székházfelújítás költségeit a számvevőszék és a nemzeti bank felügyelőbizottsága is túlárazottnak ítélte, az ügyben az Állami Számvevőszék után tavaly októberben az MNB új vezetése is feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. 

Ezekhez képest eltörpül a Matolcsy Györgyék által ötmilliárdból összevásárolt csaknem 1400 kortárs műalkotás ügye, ezeket az MNB új vezetése szétosztotta a magyar múzeumok között.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy miközben ügyészségi nyomozók ütögetik az elsíbolt százmilliárdok nyomát, idén május végén az orruk előtt történhetett meg, hogy Matolcsy Ádám dubaji cégében kötött ki egy milliárdos értékű, egykori jegybanki alapítványos Vörösmarty téri ingatlan. Az egykori Luxus Áruház épületében található iroda előbb a Matolcsy-barát Száraz István érdekeltségébe, majd az alapítvány lengyel leágazásához, onnan ismét Szárazék körébe vándorolt, végül Matolcsy dubaji cégében landolt.

Matolcsy díszpolgári címe is ráment a skandullumra

Mindezek után nem meglepő a kecskeméti közgyűlés júniusi döntése, amellyel visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét, az indokolásuk szerint méltatlanná vált rá. Egyébiránt Matolcsy nem távozott üres zsebbel tavaly tavasszal az jegybanktól: hathavi alapbérével megegyező 48 millió forintos juttatása felett plusz 123 milliót is felvett beragadt szabadságaira hivatkozva, éveken át „dolgozott” látástól vakulásig – avagy a közvélemény vakításáig.

A múlt héten megkezdte munkáját az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság. A hatfős testület feladata a jegybanki közvagyon eltűnésének vizsgálata. Október elsején Kósa Lajos és Bánki Erik volt fideszes képviselőket hallgatták meg arról a tíz évvel ezelőtti törvényjavaslatról, amelynek elfogadásában fontos szerepük volt, a jogszabály arról rendelkezett, hogy a jegybank által alapítványokba lapátolt százmilliárdok elveszítsék közpénz jellegüket, vagyis ezeknek az alapítványoknak a gazdálkodása ne legyen a nyilvánosság által megismerhető. Ez volt az a törvény, ami csupán azért nem lépett hatályba, mert a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amely végül alaptörvény-ellenesnek ítélte. Ennek ellenére Kósa és Bánki a bizottság előtt értetlenségüket hangoztatták, amiért beidézték őket. Mindketten úgy emlékeztek, hogy 2016-ban az alapítványok gazdálkodását titkosító törvényjavaslat normaszövegét az MNB-ből kapták, de azt nem tudták megmondani, hogy kitől. A soron következő üléseken Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt hallgatják meg.