Bedőlhet a V-Híd, de az állam is futhat a pénze után
Lehúzhatja a rolót Mészáros Lőrinc út- és vasútépítő üzletága, miután a kormány a 23 ezer milliárdos autópályakoncesszió-szerződés után a múlt héten a Déli körvasút 367 milliárd forintos szerződését is felfüggesztette.

Lehúzhatja a rolót Mészáros Lőrinc út- és vasútépítő üzletága, miután a kormány a 23 ezer milliárdos autópályakoncesszió-szerződés után a múlt héten a Déli körvasút 367 milliárd forintos szerződését is felfüggesztette.
Az ok: az EU pénzből megvalósuló projekt közbeszerzése során az uniós ellenőrök olyan súlyos szabálytalanságot észleltek, ami miatt 100 százalékos támogatásmegvonás sújtja a projektet, a beruházást végző V-Híd Zrt.-nek pedig le kell vonulni az építkezésről.
A céget sújtó 57 milliárd forint előleg visszafizetése önmagában is húzós tétel lehet, de azzal, hogy a közbeszerzésekből való kizárással elesik a V-Híd Zrt további megrendelésektől, már nincs kilátása komolyabb bevételekre. Márpedig nagy megrendelés közpénzes cégektől lehetséges, a MÁV és az ugyancsak döntően állami kézben lévő GYSEV Zrt. pedig ilyen módon végleg kiesik – írja elemző cikkében a 24.hu.
A Tisza kormány ebben a helyzetben nem tehet mást, mint új közbeszerzést ír ki, de büntetőfeljelentést is tesznek közbeszerzési kartell és költségvetési csalás miatt.
Bár az Európai Számvevőszék által megállapított közbeszerzési szabálytalanság ténye már ismert volt az Orbán kormány előtt is, az előző kabinet még sem lépett semmit, talán nem véletlenül. A mostani ügylet ugyanis kísértetiesen hasonlít az Orbán –vej, Tiborcz István Elios-os esetére.
Ott is, és itt is az történt, hogy a kivitelező cég összejátszott a kiviteli terveket készítőkkel, így azok ismeretében gyakorlatilag egy „testre szabott” pályázaton indulhattak, nullára csökkentve ezáltal a versenytársak esélyét.
Persze mindehhez az is kellett, hogy a turpisságok fölött az elmúlt öt évben, amióta a projekt elindult, a közpénzek elherdálása ellen küzdő hatóságok is szemet hunyjanak. Így értelemszerűen felmerül a Közbeszerzési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal felelőssége, de a Magyar Péter által a napokba erősen kritizált, Windisch László vezette Állami Számvevőszék is a félrenézők között lehetett, hiszen ez a szervezet tudhatta meg először, hogy fennakadt az uniós ellenőrök szűrőjén a V-Híd esete, tekintve, hogy az Európai Számvevőszék értesítései a magyar számvevőkhöz futnak be elsőként.
Kérdés persze az is, hogy mi lesz a beruházás további sorsa, iparági szereplők azonban nem különösebben aggódnak, mivel szerintük vasútépítő kapacitás bőven van ma Magyarországon, hiszen Mészárosék a korábban is meglévő piaci szereplők helyét foglalták el, ezek a cégek pedig nem tűntek el a piacról, elég ha csak a Strabag, vagy a Swietelsky hátterű cégekre gondolni.
Van azonban ennél egy jóval súlyosabb gond, ugyanis a beruházás kockázatait korábban úgymond államosították.
És itt egy újabb párhuzam egy korábbi esettel: hasonló történhet, mint a zuglói kormányzati negyedet építő és csődöt jelentő Bayer Construct Zrt-nél. Ott az állam mintegy 300 milliárd forintot követel vissza egy vitatott szerződés miatt, miközben a legnagyobb hitelező maga az állam.
A Déli körvasút esetében az állam 57 milliárd forint előleg visszafizetését követelheti a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Hídtól, ha a cég nem tud elszámolni a pénzzel. A garanciát eredetileg a Mészáros többségi tulajdonában álló MBH Bank vállalta, ám később az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vette át. Így ha a V-Híd nem fizet, az állam lényegében saját bankjától követelheti vissza a pénzt.
Kép: Wikipedia




