Oda a kipcsak álom – durván mínuszos a türk népekkel építgetett barátság

Sokba fájt a magyar adófizetőknek a Türk népekkel az előző kormány által kiépített intézményes kapcsolat. Nem csak puszta reprezentációra mentek el milliárdok, de olyan exportfinanszírozási konstrukciókat is működtettek, ami inkább vitte, semmint hozta a pénzt. 

A keleti nyitásnak csúfolt diplomáciai kalandnak volt egy abszurd elemekkel tarkított mellékága is. 

Orbán a türk népekkel való kapcsolat szorosra fűzését egy furcsa, senki által nem igazolt elmélettel kívánta alátámasztani, ez volt a magyarok részbeni kipcsak származásának legendája.

Hogy a történetből ő maga mit és mennyit hitt el, talán nem is igazán érdekes, ami viszont ennél sokkal lényegesebb, hogy ez a diplomáciai kaland is forint százmilliárdokkal csapolta meg a magyar költségvetést, gazdasági haszna pedig igencsak csekély volt. 

Az előző adminisztráció hamar kialakította az érintett államokkal az intézményes kapcsolatokat is, és az Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Törökországot és Üzbegisztánt soraiban tudó Türk Államok Szervezetéhez (TÁSZ) Türkmenisztán mellett megfigyelőként csatlakozott is. 2019-ben meg is nyílhatott a szervezet magyarországi irodája, ugyanazokkal a különleges diplomáciai kiváltságokkal, amiket a később kiutasított orosz kémbank is korábban megkapott.

Ha mindez nem lett volna elég, a magyar állam nagyvonalúan egy korábban 1,4 milliárd forintért vásárolt budakeszi úti ingatlant is a rendelkezésére bocsájtott, az épületben lévő és százmilliókat érő antik berendezési tárgyakkal és műtárgyakkal egyetemben, de még arra is volt gondjuk, hogy a villa kertjét is újraálmodják közpénzből, potom a 252,9 millióból. Természetesen az iroda személyi és dologi kiadásait, összes működési költségét is az adófizetők pénzéből állta a magyar állam, ez az indulás óta évente mintegy félmilliárd forintot emésztett fel. 

Ám mindez csupán aprópénz volt ahhoz képest, amit más formában az Orbán-kormány a „kipcsak testvérek” szövetségére áldozott – derül ki a HVG által a külügyminisztériumtól kikért közérdekű adatigénylés számaiból. 

A magyar kormány gazdasági együttműködés élénkítésére 33 milliárd forintot tett a Türk Befektetési Alapba, további 16,5 milliárdot pedig a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapba. Emellett az Eximbank 137 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a Türk Államok Szervezetének tagállamai, valamint 233 milliárdos keretet a térségben terjeszkedő magyar vállalkozások számára. 
Azt nem tudni pontosan, hogy mennyit használtak fel ezekből a keretekből, de több magyar cég, köztük a 4iG, az OTP, a Mol és a Hell is megjelent a közép-ázsiai vagy azerbajdzsáni piacokon. Voltak persze a vicc kategóriájába tartozó együttműködések is, mint például az üzbég-magyar burgonyakutató központ és aszálymegelőző intézet.

De, hogy mind ebből mit is profitált Magyarország, arról az Oeconomus Gazdaságkutató témába vágó tavalyi elemzése szolgál számszerű, objektív adatokkal. 

Ennek lényegi megállapítása, hogy a türk kapcsolatok ápolása nem hozott fordulatot a trendekben, az új „barátokkal” továbbra is csak elenyésző kereskedelmi forgalmat bonyolít Magyarország, és a kiemelt partner továbbra is Törökország.

Kérdés persze, hogyan alakul hazánk és a TÁSZ kapcsolata a Tisza kormány alatt, így azt sem tudni, hogy a szervezet XIII. csúcstalálkozóján, amit Törökország rendez, Magyarországot képviseli-e valaki, és mi lesz a sorsa a budapesti irodának, illetve a TÁSZ-ban betöltött megfigyelői státusznak.