Putyin csak a bolondját járatta Trumppal és Zelenszkijjel, és még időt is nyert

Az orosz elnök, aki korábban saját maga javasolta Törökországot a béketárgyalások helyszínéül, végül nem volt hajlandó személyesen megjelenni Ankarában. A Kreml helyette egy alacsony szintű küldöttséget küldött, a NATO vezetése szerint hatalmasat hibáztak az oroszok.

Bár Donald Trump is elvetette az ankarai utazást, miután értesült Putyin távolmaradásáról, az Egyesült Államok Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff, Oroszországért és a Közel-Keletért felelős különmegbízottja vezetésével magas rangú küldöttséget küldött a török fővárosba.

A Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel Ankarában folytatott találkozóját követő sajtótájékoztatón Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a Trump-kormányzat csak Kijevre gyakorol nyomást, miközben tartózkodik attól, hogy Moszkvára kellő nyomást helyezzen - írja a The Wall Street Journal.

„Meg akarjuk próbálni, hogy legalább az első lépéseket megtegyük a tűzszünet felé. Konstruktívak leszünk és jelen leszünk”” - mondta Zelenszkij. A törökországi diplomáciai manőverezés tükrözi mind Moszkva, mind Kijev azon törekvéseit, hogy meggyőzzék a Trump-kormányzatot arról, érdekeltek a békés megoldásban, ám anélkül, hogy kompromisszumra törekednének egymással.

Márciusban az ukrán vezető elfogadta Trump felhívását egy 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre, hogy megkönnyítse a háború befejezéséről szóló érdemi tárgyalásokat. Putyin viszont nem tett így. Az orosz delegációt Vlagyimir Medinszkij egykori kulturális miniszter vezette. Rubio szerint Putyin delegáció-választása kiábrándító volt, és kevés reményt hagyott a jelentős előrelépésre.

„Az egyetlen módja annak, hogy itt áttörést érjünk el, az, hogy Trump elnök szemtől szemben ül Putyin elnökkel, és egyszer s mindenkorra meghatározza, hogy van-e út a békéhez, és ha igen, akkor mi az”

- mondta az amerikai külügyminiszter.

Medinszkij Ankarában elmondta, hogy teljes felhatalmazást kapott a küldöttsége Putyintól és
az orosz felső vezetéstől, és küldetésének tekinti a korábbi tárgyalások folytatását. „A küldöttség konstruktív hozzáállással rendelkezik, és keresi a lehetséges megoldásokat és a közeledési pontokat” - mondta az orosz küldött, aki elárulta, hogy a végső cél egy teljes körű békemegállapodás elérése, amely megszünteti a konfliktus „gyökereit”.

Csak az időhúzás volt az oroszok célja

„Zelenszkij elnök itt van Törökországban, készen arra, hogy a békéről tárgyaljon, míg Vlagyimir Putyin egy alacsony szintű küldöttséget küldött, csak hogy időt nyerjen. Reméljük, hogy az Egyesült Államok elnöke átlát a szitán, és levonja a megfelelő következtetést” - jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter, aki az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) külügyminiszteri találkozóján vett részt a törökországi Antalyában. Zelenszkij az orosz küldöttség szintjét „színházi kellékeknek” minősítette, és nemcsak Ukrajna, hanem az Egyesült Államok és Törökország iránti tiszteletlenségnek nevezte.

A találkozó különben alig két órán át tartott, és ahogy az borítékolható volt, semmilyen érdemi eredményt nem hozott.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e az orosz delegáció összetétele miatt, Trump azt mondta: „Semmi sem fog történni, amíg Putyin és én nem találkozunk”. 

A 2022-es isztambuli megállapodástervezeteket különben Ukrajna soha nem hagyta jóvá. Mindez elfogadhatatlan Ukrajna és európai szövetségesei számára, akik továbbra is fegyvereket akarnak szállítani Kijevnek, amivel erősíteni kívánják az ukrán hadsereget, hogy az képes legyen hatékony honvédő háborúra az agresszorral szemben. Ukrajna 2025-ben sokkal nagyobb területet ellenőriz, és sokkal erősebb fegyverekkel rendelkezik - beleértve azokat is, amelyek mélyen orosz területre is képesek csapást mérni -, mint 2022 márciusában - emlékezetet a WSJ.

Putyin ezt a diplomáciai csörtét megnyerte, a háborút viszont nem

Az oroszok megint jól keverték a lapokat: a közvetlen tárgyalásokat a Kreml ura vetette fel a hétvégén, de közben elutasította a Washington által javasolt és Kijev által el is fogadott 30 napos teljes tűzszünetet. A megbeszélések így Putyinék feltételei szerint zajlottak, a Kreml által erősen hangsúlyozott 2022 márciusában megszakadt megbeszélések folytatásaként. Ebbe viszont az ukránok nem voltak hajlandóak belemenni. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal feje épp azért közölte egyértelműen, hogy ennek a tárgyalásnak nincsenek korábban elfogadott sarokkövei.

Putyin ezzel a diplomáciai szemfényvesztéssel annyit mindenképpen elért, hogy Trump személyes találkozót ajánljon fel neki, amivel viszont akarva-akaratlan abból a politikai karanténból emeli ki az orosz elnököt, ahova bő három évvel ezelőtt az saját magát zárta be háborús agresszorként.

Mark Rutte, a NATO főtitkára Tiranában még az ankarai tárgyalások előtt néhány órával kijelentette, az orosz elnök pontosan tudja, hogy a labda az ő térfelén pattog, most bajban van, és hatalmas hibát követett el. „Úgy gondolom, hogy most minden nyomás Vlagyimir Putyinon van” – tette hozzá az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára érkezve Rutte.

Fotó: YouTube / Euronews