Trump szerint elfogták Venezuela elnökét, Nicolas Madurót

Az amerikai elnök bejelentése szerint szombat hajnalban amerikai csapatok támadást intéztek Venezuela fővárosában, egy akcióban pedig elfogták az országot vezető diktátort, Nicolas Madurót.

Cikkünk folyamatosan frissül!

A venezuelai kormány az Egyesült Államokat vádolja, Nicolás Maduro rendkívüli állapotot hirdetett. Donald Trump nem sokkal később már arról posztolt, hogy az Egyesült Államok elfogta a venezuelai elnököt.

Szombat hajnalban robbanások rázták meg Caracast és környékét, a venezuelai kormány szerint az országot „rendkívül súlyos katonai agresszió” érte. A hivatalos közlemény szerint a támadások nemcsak a fővárost, hanem a Caracas környékén fekvő Miranda, Aragua és La Guaira államokat is érintették.

A kormány közlése szerint „Venezuela elutasítja, és elítéli (...) az Egyesült Államok által a venezuelai terület és lakosság ellen elkövetett súlyos katonai agressziót Caracas polgári és katonai településein, valamint a Caracas környékén fekvő Miranda, Aragua és La Guaira államokban”. Nicolás Maduro elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és felszólította „az ország összes társadalmi és politikai erejét, hogy léptesse életbe a mozgósítási terveket”.

Nemzetközi médiumok helyszíni beszámolói szerint a detonációk után Caracas több pontján elment az áram, és légi járművek hangját lehetett hallani. Találat érte a főváros melletti repülőteret is. Videófelvételeken venezuelai páncélosok láthatók, amint az elnöki palota irányába vonulnak.
A CBS News hivatalos forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök katonai csapást rendelt el Venezuela ellen, miután korábban nyíltan kilátásba helyezte a beavatkozást Nicolás Maduro eltávolítása érdekében. Gustavo Petro kolumbiai elnök szerint „ezekben a percekben is bombázzák Caracast”, és sürgős tanácskozásra szólította fel az ENSZ-t és az Amerikai Államok Szervezetét.

A helyzetet tovább élezte Donald Trump  nem sokkal később közzétett bejegyzése a Truth Socialön, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államok nagyszabású katonai műveletet hajtott végre, és elfogta a venezuelai elnököt. A poszt szerint:

„Az Amerikai Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és annak vezetője, Nicolas Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak és elrepítettek az országból.”

Trump azt is közölte, hogy az akció „U.S. Law Enforcement” közreműködésével történt, és későbbre részleteket ígért. A venezuelai hatóságok eddig nem erősítették meg hivatalosan Maduro elfogását, miközben a fővárosban és az ország több pontján továbbra is feszült a helyzet.

FRISSÍTÉS 11:50

Venezuela elutasítja külföldi csapatok jelenlétét az ország területén – jelentette ki szombat hajnalban Vladimir Padrino védelmi miniszter, miután az Egyesült Államok nagyszabású katonai csapást hajtott végre az ország ellen. Padrino szerint Venezuela szabad, független és szuverén állam, amely történelmének minden erejével visszautasítja az idegen katonai jelenlétet, amely szerinte csak halált, szenvedést és pusztítást hozott magával. A miniszter Donald Trump azon állításaira reagált, amelyek szerint az Egyesült Államok sikeres támadást hajtott végre, és elfogta Nicolás Maduro elnököt és feleségét. Padrino közölte: a hatóságok jelenleg az áldozatokról és sérültekről gyűjtenek adatokat, és hangsúlyozta, hogy Venezuela a nemzetközi közösséghez és a többoldalú szervezetekhez fordul, elítélve az Egyesült Államokat az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog súlyos megsértése miatt, amely szerinte a térség békéjét és stabilitását is veszélyezteti.

Frissítés 12:30 – Delta Force és fedező tűz

Olyasmiről van szó, amire korábban nem láttunk példát. Joe Inwood, a BBC elemzője szerint Maduro elfogásához hasonlóra legfeljebb Manuel Noriega panamai vezető elfogása hasonlatos 1989-ből. A panamai elnök is vitatott választások után jelentette be győzelmét, azzal vádolva őt az Egyesült Államok, hogy részt vett a kábítószer-kereskedelemben. Noriega elfogása azonban egy rövid háborúhoz vezetett, gyors panamai kapitulációval.

Emlékezetes, mielőtt elfogták volna, Noriega a Vatikán panamai nagykövetségén keresett menedéket, ahol 11 napig tartózkodott. Végül úgynevezett „pszichológiai hadviseléssel” vették rá arra, hogy elhagyja az épületet – konkrétan folyamatosan hangos rockzenét játszottak neki, többek között a The Clash, a Van Halen és a U2 számait.

A Nicolás Maduro elfogására irányuló művelet részletei egyelőre nem ismertek, de az igen, hogy a Delta Force egységeinek a rakétatámadások fedezésében sikerült az elnököt és feleségét hagyományos szárazföldi csapatok bevetése nélkül kiemelnie. Az egész akció a nemzetközi jog tekintetében komoly bírálatokra számíthat.

12:38 – Nem lesznek további amerikai bombázások

Az Egyesült Államok külügyi szóvivője szerint Maduro elfogását követően nem terveznek további katonai akciókat végrehajtani Venezuelában.

12:51 – Reagált a venezuelai alelnök

Venezuela alelnöke, Delcy Rodríguez közölte, hogy a kormánynak jelenleg nincs információja arról, hol tartózkodik Nicolás Maduro elnök és felesége, Cilia Flores first lady, ezért „azonnali életjelet” követelt mindkettőjükről. A védelmi miniszter, Vladimir Padrino López azt állította, hogy az amerikai csapások civil területeket is érintettek, és a hatóságok jelenleg a halottakról és sebesültekről gyűjtenek adatokat. Hozzátette: Venezuela ellenáll a külföldi csapatok jelenlétének. A kormány hivatalos közleményben ítélte el az Egyesült Államok „rendkívül súlyos katonai agresszióját” a venezuelai terület és lakosság ellen, amely szerintük veszélyezteti a nemzetközi békét és stabilitást, és célja Venezuela stratégiai erőforrásainak – különösen az olaj- és ásványkincseknek – a megszerzése, valamint az ország politikai függetlenségének erőszakos megtörése.

Hogy jutott a helyzet ideáig?

Az Egyesült Államok és Venezuela viszonya nem mindig volt ellenséges: a hidegháború idején Caracas Washington egyik legszorosabb latin-amerikai katonai szövetségese volt. Az együttműködés kiterjedt a kiképzésre, fegyvervásárlásokra és közös hadgyakorlatokra, Venezuela még F–16-os vadászgépeket is beszerezhetett az Egyesült Államoktól. A kapcsolat Hugo Chávez 1998-as hatalomra kerülésével tört meg, aki „bolivári” ideológiájával szakítani akart az amerikai befolyással, közeledett Kubához, Oroszországhoz és Kínához, és fokozatosan felszámolta a katonai együttműködést. A 2002-es puccskísérlet végleg bizalmi válságot okozott, majd amerikai fegyverembargó és a kapcsolatok befagyása követte.

Nicolás Maduro elnöksége alatt a viszony tovább romlott, miközben Venezuela súlyos gazdasági válságba süllyedt. Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok nyíltan a rezsimváltást tűzte ki célul. Szankciókat vezetett be, támogatta az ellenzéket, és az utóbbi hónapokban katonai akciókat is végrehajtott, hivatalosan drogcsempészek ellen. Ezek a csapások, köztük egy karibi tengeri támadás és annak folytatása, jogi és politikai vitákat váltottak ki az Egyesült Államokon belül is, miközben Caracas agresszióként értelmezi őket, katonai válaszlépésekkel és mozgósítással reagál. A két ország kapcsolata így régóta különösen eszkallálódó, közvetlen konfrontációval fenyegető szakaszba lépett.