Újabb pofon: Magyarország nem jogosult a már felszabadított uniós forrásokra sem

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében elfogadott határozatát, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Ez azzal jár, hogy a 10,2 milliárd euróból felhasznált pénzt vissza kellene fizetni.

Az uniós költségvetésből származó források kifizetésének egyik alapfeltétele, hogy a tagállamok megfeleljenek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A Bizottság 2022-ben tíz magyar operatív programot hagyott jóvá, de a kifizetéseket felfüggesztette arra hivatkozva, hogy Magyarország nem teljesíti maradéktalanul a Charta követelményeit. A feltételek között kiemelt helyen szerepeltek a bírói függetlenséget érintő reformok - írja az EUrológus. 

2023 decemberében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország a bírói függetlenség terén eleget tett a követelményeknek, ezért megszüntette a felfüggesztést, a döntés következtében így a kormány 10,2 milliárd eurónyi uniós forrás lehívására vált jogosulttá. Az EP 2024. március 25-én keresetet nyújtott be a Bírósághoz a határozat megsemmisítése érdekében, mert szerintük a Bizottság megsértette az uniós jogot, értékelési hibákat is vétett, nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és visszaélt a hatáskörével.

EU Bíróság: a Bizottság jogsértően járt el, amikor engedélyezte a források folyósítását

Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka több ponton is a Parlamentnek adott igazat. Álláspontja szerint ha a Bizottság konkrét és részletes feltételeket szab egy tagállam számára az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, akkor a kifizetéseket nem engedélyezheti addig, amíg e feltételek mindegyike nem teljesül ténylegesen is.

A főtanácsnok úgy látja, hogy a Bizottság jogsértően járt el, amikor még azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása egyáltalán megkezdődött volna. Capeta külön kifogásolta, hogy a Bizottság nem végzett kellően alapos értékelést az alábbi kulcsterületeken:

• a Kúria függetlenségének kérdésében,
• az Alkotmánybíróság tagjainak bírói kinevezésével kapcsolatban,
• valamint az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését akadályozó körülmények felszámolása terén.

Emellett a Bizottság nem vizsgálta megfelelően azokat a jogalkotási fejleményeket sem, amelyek veszélyeztethetik a bevezetett reformok céljait. A főtanácsnok szerint a Bizottság az alapszerződések szerinti indokolási kötelezettségét is megsértette, nem adván magyarázatot arra, miért is tért el a 2022-es határozataiban maga által meghatározott követelményektől.

Juliane Kokott német főtanácsnok asszony személyében mától alighanem új ellensége van a magyar szuverenitásnak. A ma közzétett indítványában annak megállapítását javasolja ugyanis az Európai Unió Bíróságának, hogy Magyarország - vagyis az orbánista állampárt - az EU-jog 13 (!) rendelkezését - közte az Alapjogi Charta 5 (!) cikkét - sértette meg a tisztességes és jó kormányzást helyettesítő szuverenitásvédelminek nevezett ruszki mintájú propagandakatyvasszal - írta közösségi oldalán a Vidéki Prókátor.

Az eljárás érdekessége, hogy az Európai Parlament és 14 EU-tagállam mellett még az EFTA-tagállam Norvégia is beavatkozott Magyarországgal szemben az eljárásba. Ennyi beavatkozó nagyon ritka, valószínűleg nem sokszor fordult elő az Európai Bíróság történetében. A Bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet, ezért hamarosan jöhet az ítélet is - olvasható a még a bejegyzésben. A Vidéki Prókátor végül üzent a SzuHi vezetőjének is:

„Lánczi elvtárs, lassan lehet pakolni a III/III-as haveroddal együtt! Mehetsz vissza nem fedett állású propagandistának, bár, remélem, erre április 12. után már nem lesz lehetőséged. Legalábbis közpénzből biztosan nem.”