Orbán az EU imposztoraként távozhat, Magyar Péter zsákbamacskaként érkezhet Brüsszelbe

Az Európai Unió változást várna el Magyarország Ukrajnához való hozzáállásában a kormányváltás után, de ez nem lesz könnyű menet. Orbán Viktor évek óta tartó ukránellenes hergelése mély nyomokat hagyott a magyar társadalomban, amelyet Magyar Péter sem hagyhat figyelmen kívül. Az EU-támogatások visszaszerzéséhez azonban fel kell majd hagyni az uniós döntéshozatal folyamatos gáncsolásával.

Brüsszel konfliktusa mélyebb, mint Orbán Viktor személye, legnagyobb kihívójának ugyanis szintén alkalmazkodnia kell a választók mélyen gyökerező ukránellenes attitűdjéhez. Magyar Péter, a közelgő választások esélyese, nem igazán mutatja azokat a jeleket, amelyek arra utalnának, hogy ő lenne az ukránpárti alternatíva, amelyben sokan reménykednek Brüsszelben. Az EU vezetői, akik egyre inkább frusztráltak Orbán Kijev támogatását gátló vétózásai miatt, csendben már arra spekulálnak, hogy Magyar április 12-i győzelme normalizálhatja a kapcsolatokat, vagy legalábbis enyhítheti a feszültségeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja elemző cikkében a Politico.

A brüsszeli lap szerint azonban Magyar Péter valamiben meglepően hasonlít ahhoz az emberhez, akit annyira le akar váltani. Ő is ellenezte Ukrajna gyorsított EU-tagságát, elutasította a fegyverek Kijevbe küldését, és jelezte, hogy népszavazásra bocsátaná az EU-csatlakozást, ami teljesen kisiklathatja a folyamatot. Az Európai Parlamentben Tisza Párt is ellene szavazott az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós EU-hitelnek, annak ellenére, hogy Magyarországnak nem is kellett ahhoz pénzügyileg hozzájárulnia.

Magyar, aki szintén nemzeti érzelmű és kiemelten fontosnak tartja Budapest érdekeit, korábban már bírálta az ukrajnai magyar kisebbség jogfosztásának folyamatát. „Senki sem akar egy ukránpárti kormányt” – jelentette ki március 28-án. Amikor Zelenszkij fenyegetőnek ható üzenetet küldött Orbánnak az ukrajnai hitel bojkottja ügyében, Magyar a miniszterelnök mellé állt: 

Egyetlen külföldi vezető sem fenyegethet meg egyetlen magyart sem.

Orbán viszont folyamatosan igyekszik Magyart Brüsszelhez és Kijevhez lojális árulónak beállítani – ez a támadás azonban nem igazán talált talált be a célközönségnél, hiszen nem tükrözi a valóságot.

Brüsszel változásban reménykedik, de a folytonosságra készül

„Ebből a szempontból Magyar Péter zsákbamacska. Mit tartana prioritásnak, ha megnyerné a választásokat? Ez valójában az EU számára is egy kis rejtély” – mondta Tineke Strik, a Zöldek európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője egy budapesti rendezvényen.
Egyes diplomaták és ukrán tisztviselők úgy vélik, Magyar enyhíthet majd az álláspontján, ha nyer, különösen azért, mert a befagyasztott uniós források milliárdjainak felszabadítása a Tisza Párt prioritása.
„Nyilvános beszédei alapján kissé rugalmasabb, és ezt is várjuk tőle” – mondta az ukrán kormány egyik tanácsadója. Arra a kérdésre, hogy egy Tisza-kormány feladná-e vétóját a 90 milliárd eurós uniós hitel ügyében, egy a tiszás politikusok gondolkodásmódját jól ismerő személy azt mondta, hogy ez végső soron a közhangulattól függ.

Sem Moszkva, sem Kijev

Az elmúlt években Orbán egyre közelebb került Moszkvához, miközben egyre durvábban ellenségeskedett Kijevvel. Külügyminisztere elismerte, hogy bizalmas uniós találkozók után tájékoztatta orosz kollégáját, és a kormány szorosabbra fűzte a viszonyt az orosz energiaipari vállalatokkal. Az elmúlt hetekben a Fidesz az ukránellenes érzelmeket tovább szította, azt állítva, hogy Kijev be akarja vonni Magyarországot a háborúba, és ki akarja meríteni az erőforrásait.  

Ez egy történelmi aggodalom. A magyarok nem szeretik az ukránokat. Az oroszokat sem szeretik, de az ukránokat sem szeretik jobban, mint az oroszokat. Történelmi tapasztalataink vannak az ukránokkal kapcsolatban, ami a szervezett bűnözést, a korrupciót és az erőszakot illeti. Továbbá akadnak frissebb és kevésbé friss kellemetlen tapasztalataink is a Kárpátalján élő magyarok és ukránok közötti konfliktus kapcsán

– mondta Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a Politicónak, utalva arra a törvényre, amely az ukrán nyelvet tette az oktatás fő nyelvévé Ukrajna nyugati részén, a Kárpátalján, ami komoly vitát szült a két állam között.

Magyar ebben az érzékeny kérdésben egyensúlyozik. Ami Oroszországot illeti, azt Orbán gyenge pontjának tartja, és a kormányt „nyílt árulással” vádolja a Kremllel való kapcsolatai miatt. Kijevet nem állította be ellenségként, de gondosan elkerülte a dicséretét is, tudva, hogy azok súlyos szavazatokba kerülnének a választásokon.

A Policy Solutions nevű agytröszt 2025 őszén készült felmérése szerint a magyarok fele veszélyesnek tartja Ukrajnát Magyarországra nézve, 64 százalékuk ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, 74 százalékuk pedig úgy véli, hogy a magyar kormánynak nem kellene pénzügyi segítséget küldenie Kijevnek. Érdemes megjegyezni, hogy Zelenszkij az egyik leginkább elutasított külföldi politikus Magyarországon, hasonlóan Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.

Magyar Péternek valóban nincs nagy mozgástere az ukrajnai kérdésben. Ukrajna ügyében nem volt ellentétes narratív Magyar igyekszik elkerülni a témát, mert úgy gondolja, hogy ez reménytelen ügy; nem tudja megfordítani a helyzetet

– mondta Biró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. Elmondása szerint Orbánnak a lakájmédián keresztül intenzíven folytatott, Ukrajna-ellenes kampánya az elmúlt négy évben jelentősen aláásta Kijev támogatottságát.

 A Tisza által márciusban szervezett Nemzeti Menet során tiltakozásképpen egy hatalmas ukrán zászlót bontottak ki a tömegben. Magyar Péter és a hatalomtól független médiumok azonban azzal vádolták a Fideszt, hogy a provokációval szándékosan akart vitát szítani. „A Fidesz és propagandagépezete ismét csak szánalmas hazugságokra és egy ukrán zászlóval kapcsolatos provokációra volt képes” – reagált Magyar.

„Nem tudok elképzelni ijesztőbbet annál, mint amikor az áldozatot agresszornak nyilvánítják Ezt teszi Orbán, ez tényleg felkavaró és undorító” – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd leköszönő országgyűlési képviselője.

Magyar Péter egyelőre rejtély Brüsszel számára

A Tisza-kormány szívesen kezdene majd tárgyalásokat az Európai Bizottsággal akár az első naptól kezdve, hogy feloldja a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokat, ahogyan Magyar is elmondta ezt a találkozóin olyan európai nagyágyúknak, mint Friedrich Merz német kancellár vagy Donald Tusk. A pártprogram azonban meglehetősen szűkszavú a Brüsszel felé tett további kötelezettségvállalások tekintetében, csupán homályos ígéreteket kínál a magyar kormány és az uniós intézmények közötti jobb együttműködésről.

Mindeközben a Tisza elnöke arra törekszik, hogy a választóknak megmutassa, mennyire Európa-párti, ezért Ukrajna egy olyan téma lett, amelyet most még jobb elkerülni. Továbbra is távolságot kell tartania Brüsszeltől, hogy elkerülje Orbán vádjait, miszerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökénak a bábja.

Bár a Tisza Párt az EU jobboldali blokkjának – az Európai Néppártnak (EPP) – tagja, Magyar Péter és a párttársai nem jelentek meg von der Leyen és bizottságának támogatására a januári bizalmatlansági szavazáson, amiért a frakció vezetése meg is büntette őket. A Tisza az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás ellen is kiállt – ami egy másik EPP-prioritás –, továbbá Magyar csak 2035-re kívánja csökkenteni az orosz olajimporttól való függőséget, ami messze elmarad az EU kötelező érvényű 2027-es határidejétől.