Trump Iránról: Ezek gonosz, beteg emberek!

Hétfőn és kedden egy szaúdi és egy katari tankert ért iráni találat, valamint a brit tengeri kereskedelmi szervezet egy harmadik hajó elleni támadásról is hírt adott. Ezekre reagálva washingtoni idő szerint kedden kora este az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) válaszcsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen. Trump is megszólalt ez ügyben Ankarában.

A Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs közösségi médiában megjelent közleménye szerint az amerikai erők „erőteljes csapások sorozatát indították el, hogy kemény árat fizettessenek Iránnal”, amiért nemzetközi vízi útvonalon haladó kereskedelmi hajókat támadott meg. Iráni beszámolók alapján helyi idő szerint szerdán hajnalban erőteljes robbanások rázták meg az ország egyes déli részeit. Korábban Teherán közölte az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel, hogy a Hormuzi-szoros egyes részeit saját felségvizének tekinti – írja a BBC.

„A Hormuzi-szoros vizei részben egybeesnek az Iráni Iszlám Köztársaság felségvizével” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a nemzetközi jog alapján egy ország szuverenitást élvez és joghatóságot gyakorol a saját területéhez tartozó tengerszakasz felett. Az Egyesült Államok visszavonja az Irán számára a kőolajra vonatkozóan adott átmeneti szankciómentességet a két ország közötti megállapodás megsértése miatt – közölték amerikai tisztségviselők kedden. 

NATO-főtitkár: szükségesek voltak az Irán elleni éjszakai amerikai csapások

„Ha van egy tűzszünet, amelyet Irán gyakorlatilag megsért, amint azt a hajók elleni akciók esetében láttuk, akkor szerintem rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok határozottan lépjen fel” – fogalmazott Mark Rutte az Ankarában zajló NATO-csúcstalálkozó második napján, továbbá reményét fejezte ki, hogy a transzatlanti szövetség tagállamai a nap folyamán felszólítják Iránt, nyissa újra a Hormuzi-szorost.

Trump: őrült és gonosz az iráni rezsim

A Törökországban tartott NATO-csúcstalálkozón szerdán felszólaló Donald Trump „gonosz embereknek” nevezte az iráni vezetést, és „őrültnek” titulálta a teheráni kormányzatot, megismételve az Egyesült Államok álláspontját, miszerint Iránnak nem szabad megengedni, hogy atomfegyvert fejlesszen ki. Az amerikai elnök hivatkozott a keddi, a Hormuzi-szorosban történt hajótámadásokra, valamint a Kuvaitban és Bahreinben végrehajtott rakétacsapásokra.

Ezek gonosz, beteg emberek. Ők olyanok, mint a rák, és tudjátok, mit kell tennetek: a rákot korán ki kell vágni 

– zárta beszédét a Fehér Ház ura.

Miért ennyire lényeges ez a szoros?

Az északon Iránnal, délen Ománnal és az Egyesült Arab Emírségekkel határos szoros – amely bejáratánál és kijáratánál mindössze körülbelül 50 km, legkeskenyebb pontján pedig körülbelül 33 km széles – összeköti a Perzsa-öblöt az Arab-tengerrel. A világ olaj- és cseppfolyósított földgáz- (LNG) szállításának körülbelül 20 százaléka halad át ezen a szoroson, az olaj pedig nemcsak Iránból, hanem más öböl-menti államokból is érkezik, például Irakból, Kuvaitból, Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből. A háború előtt havonta körülbelül 3000 hajó ment át a szoroson, de ez természetesen drámaian visszaesett, miután Teherán azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja a tartályhajókat. A június 17-én aláírt szándéknyilatkozat óta a hajóforgalom kezd helyreállni, de még mindig elmarad a háború előtti mértékétől.