A francia forradalom évfordulója: otthon hőhullám, az USA-ban vb-elődöntő

237 évvel ezelőtt, 1789. július 14-én zajlott a Bastille ostroma, ami egyben a francia forradalom kezdetét is jelentette. Az idei megemlékezéseket a Franciaországot idén már másodszor sújtó hőhullám miatt át kellett szervezni. Az Egyesült Államokban közben a francia labdarúgó válogatott épp az évfordulón játszik a döntőbe jutásért. 

A Champs-Élysées-n hagyományosan grandiózus katonai díszszemlét, országszerte pedig tűzijátékokat és utcabálokat tartanak az 1789-es forradalom évfordulóján. 

Idén az ünneplést jelentősen befolyásolja a vörös fokozatú hőségriadó. A rendkívüli meleg miatt már a Tour de France egyik szakaszát is lerövidítették, az Eiffel-torony korlátozott nyitvatartással üzemel, és a magas hőmérséklet, valamint a tűzveszély miatt a tervezett ünnepi tűzijátékokat is lefújták.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a franciák ünneplés nélkül maradnának: magyar idő szerint kedd este kilenc órától a futball-világbajnokság egyik legnagyobb esélyeseként számon tartott francia válogatott Spanyolországgal csap össze az elődöntőben, a texasi Dallasban.

A mérkőzés amellett, hogy esélyt nyújt Kylian Mbappénak a gólkirályi címért folytatott versenyfutásban elvesztett elsősége visszaszerzésére, egy esetleges győzelem esetén bizonyára kárpótlást nyújtana mindazoknak, akiknek idén nélkülözniük kell a grandiózus tűzijátékot.

Mi történt 237 éve? 

237 éve, 1789. július 14. napján felkelők foglalták el Bastille börtönét. A párizsi épületben olyanok raboskodtak, akiket királyi elfogatóparancs alapján tartóztattak le, és sem a letartóztatásuk oka, sem a várható szabadulásuk ideje nem volt ismert. A rabok így a király személyes foglyainak számítottak; ügyük nem tartozott a nyilvánosságra, a lakosság pedig semmit sem tudhatott a Bastille-beli fogvatartás körülményeiről.

Egy nagyjából ezerfős tömeg gyűlt össze aznap reggel a börtön falai előtt, a fegyverek és a lőszer átadását követelve. A felkelők által kiválasztott két küldöttet beengedték az erődbe, ahol hosszadalmas alkudozás vette kezdetét. Kora délután a tömeg betört az őrizetlenül hagyott külső udvarba, leszakította a felvonóhíd láncait, és benyomult a belső udvarba, ahol hirtelen lövöldözés tört ki. Röviddel ezután a nép erősítést kapott: a királyi hadsereg zendülő gárdistái két ágyúval csatlakoztak hozzájuk. Bernard-René de Launay kormányzó tűzszünetet rendelt el, és a felsőbb parancsot megtagadva megadta magát, így a forradalmárok este fél nyolc körül elfoglalták az erődöt.  

Illusztráció: Pixabay