NKA-ügy Erdélyben - Böjte Csaba alapítványa és a névtelenek "légiója"

Nemcsak Magyarországon történt politikai szimpátia alapján a hivatalosan kulturális célra szánt közpénzek kiosztása, de Erdélyben is érvényesültek hasonló szempontok a támogatások odaítélésekor – ez állapítható meg a kormány által a múlt héten nyilvánosságra hozott NKA támogatási listák alapján.

A rendszer logikája Erdélyben alapvetően megegyezett a Magyarországival – tárta fel a Transtelex, miután végignézte, hogy a rejtett kampányfinanszírozás gyanújába keveredett Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma és az egymást váltó fideszes kultuszminiszterek kiknek osztottak pénzt Erdélyben.

A 2024 és 2026 között működő Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 19 milliárd forintot osztott szét, ebből tíz erdélyi szervezet összesen 215 millió forinthoz jutott.

A kedvezményezettek között ismert kulturális intézmények és fesztiválok mellett azonban olyan egyesületek is feltűnnek, amelyek tevékenységéről alig találni nyilvános információt, gyakran honlapjuk sincs, és különösebb aktivitást sem mutattak; tízmilliós tételek vándorolhattak így politikai hátszelű fesztiválokhoz és láthatatlan egyesületekhez.

Jelentős összegek kerültek ugyanakkor olyan szervezetekhez is ebből a keretből, amik mögött jól azonosíthatóan RMDSZ-es politikai kapcsolatok rajzolódnak ki.

A miniszteri keretből osztogatott támogatások még beszédesebbek. Hankó Balázs minisztersége alatt például a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület 50 millió forintot kapott, miközben 2025-ben a szakmai kollégiumoktól egyetlen forint támogatást sem nyert el a szervezet.

A politikai kapcsolatokkal rendelkező erdélyi szervezetek támogatása ugyanakkor nem Hankó Balázs időszakára korlátozódott, ez a gyakorlat már Csák János, vagy éppen Kásler Miklós minisztersége alatt is bevett szokás volt.

Különösen nagy összeg jutott ez utóbbi minisztersége idején a Böjte Csaba által 2020-ban létrehozott gyulafehérvári Szent László Alapítványnak.

Az alapítvány nem annyira hitéleti vagy szociális célra kapta a megítélt 200 millió forintot (mely egyébként a legnagyobb tétel volt a támogatásra szánt összegek között), hanem arra, hogy ebből a pénzből alakítsák ki vagy újítsák fel az 1848-49-es szabadságharc piski csatájának emlékhelyét. 

Az nem egyértelmű, hogy mi volt a projekt része, de a sajtó és maga Böjte Csaba is többször beszámolt arról, hogy sürgősségi beavatkozásként megerősítik az egykori postaépületet és a fogadót, aminek a tetőzete addigra már részben be is omlott, illetve a Sztrigy folyó közelében zajló csata emlékoszlopát is felújítják.

A piski csata emlékművét idén februárban újraavatták, az épület tetőszerkezetét kicserélték, a statikai gondjait megoldották, új nyílászárókat rendeltek hozzá, illetve a homlokzatát is levakolták. Az épület teljes felújítása viszont még nincs kész.

A most közzétett adatokból ugyanakkor nem következik automatikusan, hogy a támogatások szabálytalanul vagy politikai célból születtek. Maga a kormány is hangsúlyozta az adatok közzétételekor, hogy a támogatási lista önmagában nem jelent szabálytalanságot.

Kép: magyarkurir.hu