Kijev politikai nyomást sejt az ukrán drónokat akadályozó műholdas korlátozás mögött

Egyes ukrán drónokkal megszakadt a műholdas kapcsolat, amint túl gyorsan repültek, az ukránok pedig előzetesen nem kaptak figyelmeztetést a változásról. Kijevben azt gyanítják, hogy az orosz olajfinomítók támadásának leállítására akarják rászorítani őket, miközben Musk az amerikai hadsereg és az elnök döntési jogköréről beszél, Washington egyik tisztviselője pedig tagadja a kormányzat érintettségét.

Október 13-ról 14-re virradó éjszaka az ukrán katonák azt vették észre, hogy egyes drónjaikkal repülés közben megszakad a műholdas összeköttetés, amikor azok sebessége átlépi a nagyjából 160 kilométeres óránkénti határt. Az Ukrinformnak nyilatkozó védelmi minisztériumi forrás szerint a SpaceX előzetes figyelmeztetés nélkül korlátozta a katonai Starshield-szolgáltatás használatát, így az egységek már a műveletek közben szembesültek a problémával, ráadásul nem mindenhol kellett ehhez elérni a 160-at, a Business Insidernek nyilatkozó ukrán források jóval kisebb sebességnél is tapasztaltak kiesést. Emiatt a dróncsapások, a front menti utánpótlás és a légvédelmi feladatok végrehajtása is nehezebbé vált. Szerdán később javult a kapcsolat, de csak a sebességhatárig, fölötte továbbra is fennmaradt a korlátozás.

Csakhogy az orosz sugárhajtású drónok elfogásához ennél gyorsabban kellene repülni – magyarázta egy ukrán tisztviselő az AP-nek. A támadó drónoknál pedig az a gond, hogy ha visszavesznek a sebességből, könnyebb célpontot jelentenek az orosz légvédelemnek, vagyis a lassításnak a harctéren közvetlen következménye van.

Elon Musk eközben arról írt az X-en, hogy külön kell választani a Starlinket és a Starshieldet, mivel előbbi a SpaceX kereskedelmi szolgáltatása, utóbbit kormányzati feladatokra fejlesztették, bár a cég saját leírása szerint ugyanarra a Starlink-technológiára épül. A Starshieldet többek között biztonságos kommunikációra és földmegfigyelésre szánják, ezért attól, hogy mindkettő mögött a SpaceX áll, még nem ugyanazok a felhasználási feltételeik.

A milliárdos szerint a Starshield-rendszereket az amerikai kormány birtokolja és ellenőrzi, a sebességi és használati korlátokról pedig az amerikai hadsereg, végső soron az elnök dönt. A Starlinkről azt írta, hogy polgári és védelmi célokra használható, támadó hadműveletekre nem, azt viszont nem mondta meg, ki rendelte el az ukránok által most tapasztalt korlátozást. Vagyis Musk az amerikai vezetés jogkörére hivatkozott, de ebből még nem derül ki, hogy Trump adott-e utasítást ebben az ügyben.

Kijevben mindenesetre politikai nyomásgyakorlást gyanítanak, Washington egyik magas rangú tisztviselője viszont az Axiosnak tagadta a kormányzat érintettségét.

Az ukrán vezetés eközben a Fehér Háznál, a CIA-nál és a Pentagonnál is próbálta megtudni, mi történt, és hogyan lehetne helyreállítani a szolgáltatást. Az amerikai fél a beszámolók szerint azt közölte velük, hogy nem irányítja a SpaceX-et, és a cégtől kér magyarázatot.

Mindez akkor történt, amikor Ukrajna az orosz ballisztikus rakéták indításáról szóló figyelmeztetéseket is hiányolta. Ebből sem következik azonban, hogy minden hírszerzési együttműködést leállítottak volna: az ukrán légierő szóvivője szerint az első támadás előtt nem érkezett jelzés, három későbbi rakétahullámról viszont kaptak figyelmeztetést, és egy parlamenti védelmi bizottsági tag is azt mondta az AP-nek, hogy az információmegosztás folytatódik.

Az ukránok számára az sem járható út, hogy egyik napról a másikra másik szolgáltatót választanak. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint az európai OneWeb jelenleg nem tudja ugyanazt nyújtani a fronton, ráadásul a meglévő terminálokat sem lehet egyszerűen átállítani rá, több ezer eszközt kellene lecserélni. Az EU saját IRIS² műholdrendszerére pedig még éveket kell várni, így az a most megszakadó drónkapcsolatokon nem segít.

Fotó: Carmen Eckard / Facebook