Magyar Péter vétót is belengetett Brüsszelben, majd kiosztotta Orbán Viktort és a propagandamédiát
A magyar miniszterelnök szerint több uniós vezető is kész lenne megakadályozni a következő hétéves költségvetés elfogadását, ha nem változtatnak bizonyos feltételeken. Magyar a gyermekvédelmi törvény körül kialakult vitában visszaszólt az előző kormányfőnek, és megerősítette, hogy pénteken Volodimir Zelenszkijjel tárgyalhat a kárpátaljai magyarok jogairól.

A magyar miniszterelnök szerint több uniós vezető is kész lenne megakadályozni a következő hétéves költségvetés elfogadását, ha nem változtatnak bizonyos feltételeken. Magyar a gyermekvédelmi törvény körül kialakult vitában visszaszólt az előző kormányfőnek, és megerősítette, hogy pénteken Volodimir Zelenszkijjel tárgyalhat a kárpátaljai magyarok jogairól.
Magyarország számára egyelőre elfogadhatatlan a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés tervezete – jelentette ki Magyar Péter csütörtökön, a kétnapos brüsszeli EU-csúcsra érkezve. A miniszterelnök előzőleg a 17 tagállamot tömörítő Kohézió Barátai csoport egyeztetésén vett részt, ahol elmondása szerint több kormányfő is jelezte, hogy szükség esetén decemberben megvétózná a javaslatot.
„A legtöbben azt mondták, hogy készek akár vétózni is decemberben, több miniszterelnök is ezt mondta. Mi is ebbe a csoportba tartozunk, és egységesek vagyunk, ebben állapodtunk meg” – fogalmazott Magyar Péter.
A 17 ország közös nyilatkozata az Index összefoglalója szerint a mezőgazdasági és felzárkóztatási támogatások megőrzését, megfelelő méretű uniós költségvetést és méltányosabb teherviselést sürget. A tagállamok a támogatások felhasználásának feltételeit is védenék, és eltörölnék a költségvetési visszatérítések rendszerét. Utóbbi követelés szembemegy Friedrich Merz német kancellár álláspontjával, aki éppen a fel nem használt uniós források visszatérítését szorgalmazza. Közös vétóról azonban nem született hivatalos döntés.
Az ír elnökség legújabb tervezete az Európai Bizottság eredeti javaslatánál 8 százalékkal kisebb költségvetéssel számol, az agrár- és kohéziós forrásokat viszont nagyrészt megóvná. Magyar ezt üdvözölte, de kifogásolta a tagállami befizetések jelentős növekedését. A HVG kérdésére elmondta, hogy a korábbi ciprusi elnökség már egymilliárd euróval, 31 milliárdra emelte a Magyarországnak szánt támogatási keretet, de a kormány további engedményeket vár.
„Ez még nem elég. De nemcsak az abszolút szám számít, hanem az is, hogy hogyan lehet felhasználni, milyen szabadságot kap a tagállam, hogyan lehet esetleg blokkolni brüsszeli részről, az ördög ilyen szempontból a részletekben rejlik” – mondta a miniszterelnök.
Magyarország akár további 2 milliárd eurónyi támogatást szeretne elérni, részben az Orbán-kormány idején végleg elveszített, mintegy 2,1 milliárd euró kompenzálására. A korábban elveszített pénz közvetlen visszaigénylésére a jelenlegi jogi keretek között nincs lehetőség, a kormány ezért a következő költségvetési ciklusban próbál többletforráshoz jutni. Ezt külön ügyként kezelik a feltételességi eljárás miatt korábban visszatartott támogatások esetleges felszabadításától.
A költségvetési tárgyalásokon a gazdagabb nettó befizető országok további kiadáscsökkentést követelnek. Friedrich Merz német kancellár és a svéd kormány is túl nagynak tartja a tervezett közös büdzsét. Bár a tagállamok decemberre szeretnének megállapodni, a határidő egyelőre bizonytalan. A következő hétéves költségvetés 2028-ban lépne életbe.
„Kérjenek bocsánatot a magyar gyermekektől”
A brüsszeli csúcs előtt Magyar Péter a Hír TV kamerája előtt Orbán Viktort is bírálta a gyermekvédelmi törvény módosítása körül kialakult vita miatt. Gyalázatosnak nevezte, hogy a volt miniszterelnök, aki korábban kitüntette a bicskei gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját, most szerinte „mindenféle blődségeket” beszél a jogszabályról. Magyar állítása szerint a módosítás szigorította a gyermekvédelmi szabályokat, és továbbra sem teszi lehetővé az ideológiai alapú vagy a gyermekek életkorához nem illő szexuális oktatást az iskolákban.
A miniszterelnök a Brüsszelből közzétett videóüzenetében az Orbán-kormány korábbi kommunikációját és a hozzá kötődő sajtót támadta. Azt kifogásolta, hogy a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem szavazta meg a gyermekvédelmi módosítást, amely szerinte a kórházban hagyott csecsemők helyzetén is javítana. A Hír TV-t és az Origót azzal vádolta, hogy félrevezetik és megijesztik az embereket.
„Vége van annak a világnak, amiben állami pénzből lehetett megtéveszteni és félrevezetni, félelemben tartani a honfitársainkat. Vagy amiben válogatott hazugságokkal próbálták meg elterelni a figyelmet egy pedofil bűnsegédnek adott kegyelemről” – jelentette ki a videóban.
Magyar szerint a kormány a gyermekvédelmi intézményeknek már idén és jövőre is többletforrásokat biztosít, a jövő héten bemutatandó 2027-es költségvetésben pedig minden korábbinál többet fordítana a családokra. Üzenetét az ellenzéki pártoknak és a velük rokonszenvező sajtónak címzett felszólítással zárta.
„Amíg én magyar miniszterelnök vagyok, a gyermekeknek nem eshet bántódása. Nem lesz gyűlöletkeltés, és nem lesz semmilyen ideológiai alapú képzés a magyar oktatási intézményekben. Felszólítom az ellenzéki pártok vezetőit és a cseléd propagandájukat, hogy állítsák le a gyűlöletkeltést, és kérjenek bocsánatot. Nem tőlem, hanem a magyar gyermekektől, akiket újra elárultak” – mondta a miniszterelnök.
Pénteken Zelenszkijjel tárgyal
A csúcstalálkozón a migrációs szabályozás és Magyarország napi egymillió eurós menekültügyi bírsága is napirendre kerül. Magyar Péter eredményként értékelte, hogy az EU-csúcs zárókövetkeztetéseinek tervezetébe bekerült a migráció eszközként való felhasználásának kérdése, amely mögött államok és bűnszervezetek is állhatnak. A miniszterelnök szerint ez a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós menekültügyi bírság esetleges megszüntetésében is fontos lehet. A magyar kormány a bírság megszüntetését és a magyar határvédelem uniós finanszírozását szeretné elérni, ezekről azonban egyelőre nincs megállapodás.
Csütörtökön az Európai Unió Bírósága egy másik migrációs ügyben elmarasztalta Magyarországot, ugyanis jogsértőnek találta az Orbán-kormány 2023-as rendeletét, ami alapján 2525 embercsempészetért elítélt személy hagyhatta el a börtönt azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül távozik az országból. A rendeletet tavaly hatályon kívül helyezték, a mostani ítélet nem jár újabb pénzbírsággal, és nem kapcsolódik közvetlenül a napi egymillió eurós szankcióhoz.
Magyar Péter péntek reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet. A találkozó középpontjában a kárpátaljai magyarok oktatási, nyelvhasználati és hatósági ügyintézési jogainak helyreállítása áll.
A miniszterelnök történelmi előrelépésnek nevezte az ukrán parlament hétfőn elfogadott, kisebbségi oktatásról szóló törvényét, és azt várja Zelenszkijtől, hogy erősítse meg a korábban egyeztetett tízpontos megállapodás határidőinek betartását.
A magyar kormányfő még az ősszel Beregszászon folytatná a tárgyalásokat az ukrán elnökkel, egy magyar támogatásból felújított intézmény átadásakor. Ukrajna uniós csatlakozására nem jelölt meg céldátumot: szerinte az érdemalapú folyamat akár 15–20 évig is eltarthat.
Fotó: Magyar Péter hivatalos YouTube-csatornája





