Háborús övezethez hasonlították Párizst a zavargások után, az Európai Parlamentben is egymásnak estek a politikai oldalak

Több mint 2300 embert vettek őrizetbe a hétvégi franciaországi zavargások során, amelyekben üzleteket fosztottak ki, középületeket rongáltak meg és autókat gyújtottak fel. A pusztítás több százmillió eurós kárt okozhatott, a történtek pedig Franciaországban és az Európai Parlamentben is éles politikai vitát indítottak el. Miközben a francia kormány a szélsőbaloldalt teszi felelőssé az erőszakért, több európai politikus a bevándorlást okolja.

A Franciaországban hetek óta tartó diáktüntetések szombaton országos demonstrációkkal folytatódtak. A megmozdulásokon több mint félmillióan vettek részt, tiltakozva a megélhetési költségek emelkedése, az oktatás alulfinanszírozottsága és a tanári állások csökkentése ellen. A diákokhoz szakszervezetek és a sárga mellényes mozgalom képviselői is csatlakoztak, ám a békés tüntetéseket több városban erőszakos cselekmények kísérték.

Párizsban és más nagyvárosokban feketébe öltözött, maszkos csoportok csaptak össze a rendőrökkel, barikádokat emeltek, autókat és épületeket gyújtottak fel, valamint üzleteket fosztottak ki. Limoges-ban leégett a 19. századi városháza, Marseille-ben megrongálták a városházát és a rendőrkapitányságot, Lyonban pedig felgyújtották a helyi turistairodát. Párizsban több üzletet is teljesen kifosztottak, a károk pedig a kereskedelmi és iparkamara becslése szerint több százmillió euróra rúghatnak.

A francia hatóságok hétfői közlése szerint a hétvégén több mint 2300 embert vettek őrizetbe, akiknek mintegy 70 százaléka felnőtt volt. A zavargások során közel ezer rendőr és csendőr sérült meg, köztük heten súlyosan. A fővárosban rekordot jelentő 855 embert vettek őrizetbe. A hatóságok több városban kijárási tilalmat rendeltek el, hogy megakadályozzák az újabb fosztogatásokat.

A helyiek beszámolói szerint a pusztítás mértéke még a sokat látott franciákat is megdöbbentette. Egy párizsi üzlet tulajdonosa arról beszélt, hogy hiába hívta többször a rendőrséget, nem kapott segítséget, miközben maszkos támadók több száz elektronikai eszközt vittek el az üzletéből. Más kereskedők több százezer eurós kárról számoltak be.

A bevándorlás is a politikai vita középpontjába került

A történteket több európai politikus a bevándorlással kapcsolta össze. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán szolidaritását fejezte ki a francia nemzettel, és azt írta, a zavargások is megmutatják, miért képvisel Magyarország szigorú bevándorlási politikát. Donald Trump amerikai elnök szerint Franciaországot a más kultúrákból érkező bevándorlás tette tönkre, J. D. Vance alelnök pedig a harmadik világ importálásával magyarázta a gyújtogatásokat.

A francia sajtó beszámolói ugyanakkor elsősorban a szélsőbaloldali csoportokat és a fosztogatásokat kihasználó elkövetőket emelték ki. A rendőrségi szakszervezetek szerint két különböző csoport vett részt az erőszakban: a rendőrökkel konfrontálódó, gyakran szélsőbaloldali aktivisták, valamint a káoszt kihasználó fosztogatók.

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap esti beszédében elítélte a pusztítást, és azt ígérte, hogy az elkövetők felelni fognak tetteikért. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy nem szabad összemosni a zavargókat a békés tüntetőkkel, akiknek a megélhetéssel és az oktatással kapcsolatos követelései jogosak lehetnek. A rendőrség felkészültségét ugyanakkor komoly bírálatok érték. Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását benyújtotta, Macron azonban nem fogadta el, és a felkészülés során elkövetett hibák kivizsgálására utasította.

Az Európai Parlamentben is összecsaptak a politikai oldalak

A franciaországi zavargások hétfőn az Európai Parlament strasbourgi ülésén is napirendre kerültek. A képviselőcsoportok több különböző címet javasoltak a vitához, ami jól mutatta, mennyire eltérően értelmezik a történteket. Végül a jobbközép Európai Néppárt és a konzervatív ECR közös javaslata került napirendre, amely a szélsőbaloldali csoportok erőszakára és annak következményeire helyezte a hangsúlyt.

A néppárti François-Xavier Bellamy szerint az erőszak nem véletlenül tört ki, hanem a szélsőbaloldali politikusok, köztük Jean-Luc Mélenchon tevékenysége is hozzájárult a feszültségek fokozódásához. A Patrióták Európáért frakció képviselője, Matthieu Valet szintén a szélsőbaloldalt bírálta, példaként említve a limoges-i városháza felgyújtását.

A szocialista Christophe Clergeau ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőri fellépés során is súlyos sérülések történtek. A baloldali Manon Aubry szerint a kormány és a szélsőjobboldal is felelős a kialakult helyzetért, és a tiltakozások korlátozása helyett a társadalmi elégedetlenség okait kellene kezelni. A vita így nemcsak az erőszak elítéléséről szólt, hanem arról is, hogy a rendőri fellépés, a kormány politikája és a tüntetők követelései milyen szerepet játszottak a hétvégi eseményekben.

Fotó:Facebook