Átalakítják az Inkubátor Programot

Kiírta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az Inkubátor Program gyártási pályázatát, amelynek újdonsága, hogy a 2025-ös Inkubátor Pitch Fórum nyertesei mellett azok a pályakezdő filmesek is pályázhatnak, akik a korábbi években nyertek a fórumon, de végül nem nyújthattak be gyártási támogatási kérelmet. A változtatásról Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár számolt be, aki szerint a programot a korábbi évek politikai beavatkozásai után alakítják át.

A 2015-ben elindított Inkubátor Program célja, hogy lehetőséget biztosítson a pályakezdő filmeseknek egész estés játékfilmek, dokumentumfilmek és rövid animációs alkotások elkészítésére. A programban kiválasztott alkotók az Inkubátor Pitch Fórumon mutatják be filmterveiket, a nyertesek pedig sikeres pályázat esetén gyártási támogatást kaphatnak. A kezdeményezés olyan alkotások megszületését segítette, mint a Lefkovicsék gyászolnak, a Cicaverzum, a Zanox vagy a Magasságok és mélységek.

A támogatás összege a játékfilmek esetében legfeljebb 135 millió, a dokumentumfilmeknél 40 millió, a rövid szerzői animációs filmeknél pedig maximum 20 millió forint lehet. Az NFI a hagyományos mozifilmekhez képest jóval kisebb költségvetést biztosít, így a rendezőknek különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük az alkotói kreativitásra és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására.

Nagy Ervin a program átalakítását bejelentő Facebook-posztjában arról írt, hogy az Inkubátor eredeti küldetése a fiatal, pályakezdő filmesek merész ötleteinek és szokatlan történeteinek támogatása volt. Megfogalmazása szerint azonban az elmúlt években a politikai vezetés ideológiai befolyása ezt a területet sem hagyta érintetlenül. A korábban Káel Csaba által vezetett Nemzeti Filmintézet 2023-ban több, korábban támogatásra érdemesnek ítélt filmterv esetében is megvonta a gyártási támogatás lehetőségét.

Berényi Andor rendező, a Kontroll munkatársa szerint a pályakezdő filmesek számára az Inkubátor Program jelentette az egyik legjobb lehetőséget, amíg a politika nem avatkozott be a működésébe.

„Nehéz a pályakezdő filmesek helyzete. Erre eddig a legjobb lehetőséget – ameddig a politika nem szólt bele – a rehabilitálás alá kerülő Inkubátor Program biztosította, amely kifejezetten az első filmesek kis költségvetésű filmjeinek támogatására jött létre.”

Berényi szerint a támogatási összeg nagysága is jól mutatja, hogy a program kifejezetten alacsony költségvetésű filmek megvalósítását teszi lehetővé. Mint fogalmazott, a játékfilmekre biztosított 135 millió forint mellett a költségvetés további 30 százalékkal is növekedhet, ám a rendelkezésre álló pénzt a produkció elkészítésére kell fordítani, így ez nem jelent szabadon felhasználható többletforrást.

A rendező a több milliárd forintos állami támogatásból készült produkciók és az Inkubátor Programban megvalósuló filmek közötti különbségre is felhívta a figyelmet. Példaként Rákay Philip nevével fémjelzett, mintegy négymilliárd forintból készült Most vagy soha! című filmet említette, amely szerinte nem tudott jelentős közönségsikert elérni, és nemzetközi eredményeket sem ért el. Ezzel szemben az Inkubátor Programban készült alkotások kisebb költségvetésből is képesek külföldi fesztiválsikereket elérni, illetve nézőket vonzani a mozikba.

„Ezek kis költségvetésű filmek, tehát nem lehet nagyot álmodni, de ettől még remek ötlet ez a program, hiszen egy első filmes rendező alkotásának nem is kell nagyköltségvetésű filmnek lennie” – mondta Berényi.

A rendező szerint az elmúlt időszakban olyan alkotók is lehetőséget kaptak nagyköltségvetésű filmek elkészítésére, akik nem rendelkeztek jelentős rendezői tapasztalattal, miközben a pályakezdőket támogató, kisebb költségvetésű programok helyzete egyre nehezebbé vált.

Berényi úgy látja, a korlátozott anyagi lehetőségek nem feltétlenül jelentenek hátrányt egy első film elkészítésénél. Szerinte fontos, hogy a rendezők megtanulják ésszerűen felhasználni a rendelkezésükre álló forrásokat, és tudatosan tervezzék meg a forgatást.

„Szerintem nem baj, ha az embernek meg kell gondolnia, hány napot forgat, milyen helyszíneken és milyen technikával dolgozik. Igenis szükséges, hogy gazdaságosan is tudjon gondolkodni az, aki filmrendezésre adja a fejét” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a költségvetés belföldi és külföldi koprodukciós lehetőségekkel is bővíthető. Egy ilyen együttműködés jelentős segítséget jelenthet a filmek megvalósításában, de a nagyobb források bevonása mellett is alacsony költségvetésű produkciókról beszélhetünk.

„Így is nagyjából egy 300 millió forintos filmről beszélhetünk. Ha valaki ehhez még hozzá tud tenni, az nagy segítséget jelenthet, de még így is kis költségvetésű filmről van szó” – mondta Berényi Andor.

Fotó:Lefkovicsék gyászolnak