Elindultak az űrhajósok a Hold felé, az Artemis-2 küldetéssel új sebességbe kapcsolt az űrverseny

Kína és az Egyesült Államok űrversenyének újabb állomása az, hogy csütörtökön, magyar idő szerint 00:35-kor útjára indult az Orion űrhajó. Az Artemis-2 küldetés tesztrepülés, a NASA új vezetőjének célja, hogy 2028-ig újra ember léphessen a Holdra. 1972 óta ez lesz az első alkalom, hogy egy legénységet szállító űrhajó elhagyja a Föld körüli pályát, egyúttal most először utazik a Hold közelébe női, színes bőrű és nem amerikai űrhajós.

Fél évszázad elteltével újra űrhajósok indultak a Hold felé, miután az amerikai űrügynökség (NASA) útjára indította az Artemis–2 küldetést. A Space Launch System (SLS) holdrakétája magyar idő szerint csütörtökön 00:35-kor hagyta el a floridai Kennedy Űrközpont indítóállását, hogy 10 napos, Holdat megkerülő utazásra indítsa az Orion űrhajót és annak négyfős legénységét.

Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch amerikai, valamint Jeremy Hansen kanadai űrhajósok jelenleg Föld körüli pályán várakoznak az Orion fedélzetén. Ha az űrhajó rendszereit a következő órákban a NASA rendben találja, az asztronauták a fellövés után egy nappal begyújtják a hajtóműveket, és elindulnak a Hold felé. Az 1972-es Apollo-küldetés óta ez lesz az első alkalom, hogy egy legénységet szállító űrhajó elhagyja a Föld körüli pályát, egyúttal most először utazik a Hold közelébe női, színes bőrű és nem amerikai űrhajós.

Így indult útjára az Orion (YouTube/ The Guardian)

Rekordtávolság és tesztüzem

A küldetés során az Orion űrhajó 6–10 ezer kilométerre közelíti meg a Holdat, a Földtől pedig több mint 400 000 kilométerre távolodik el. Ezzel az űrhajósok messzebbre utaznak bolygónktól, mint eddig bárki az emberiség történetében. Útjuk során felvételeket készítenek az égitest Földről nem látható, túlsó oldaláról, és alaposan letesztelik az űrhajó rendszereit. Az Artemis–2 küldetés során az Orion nem áll pályára a Hold körül, hanem az égitest megkerülése után rögtön megkezdi a visszatérést a Földre. A misszió 10 nappal az indítás után zárul, az űrkapszula pedig a Csendes-óceánon landol. - jelentette a Qubit.

A hosszú távú célok eléréséhez a csütörtökön indult küldetés sikerén túl az is szükséges, hogy Elon Musk SpaceX vagy Jeff Bezos Blue Origin vállalata elkészüljön az űrhajósokat a Hold felszínére juttató holdkomppal, az Axiom Space pedig legyártsa az asztronauták űrruháit. Az Artemis–2 az első nagy próbatétele a NASA decemberben beiktatott, szakmai körökben elismert új vezetőjének, Jared Isaacmannek, aki az űrhivatal fellendítésére és megreformálására vállalkozott. 

A küldetésben a következő asztronauták vesznek részt:

• Reid Wiseman (parancsnok): Az 50 éves űrhajós 2014-ben már járt az űrben: fél évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahol társaival 300 kísérletet végzett el. A NASA-hoz való csatlakozása előtt az amerikai haditengerészetnél (US Navy) szolgált, ahol vadászpilótaként F–14-esekkel és F/A–18-asokkal repült, emellett részt vett közel-keleti hadműveletekben is.
• Victor Glover (pilóta): Ő 2020 és 2021 között 160 napot töltött az ISS-en. Glover az első színes bőrű űrhajós, aki elhagyja a Föld körüli pályát.
• Christina Koch (küldetésspecialista): Az első női űrhajós, aki a Holdhoz utazik. A 47 éves, michigani születésű Koch 2019 és 2020 között 328 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Ezzel megdöntötte a női űrhajósok által teljesített leghosszabb egybefüggő űrrepülés rekordját, továbbá részt vett az első, kizárólag nők részvételével lebonyolított űrsétán is.
• Jeremy Hansen (küldetésspecialista): Három társával ellentétben a kanadai szakember most jár először a világűrben. Az 50 éves Hansen a kanadai légierőben szolgált vadászpilótaként, majd fizikusként diplomázott. Miután 2009-ben csatlakozott a Kanadai Űrügynökséghez (CSA), 2014-ben hét napot töltött az Aquarius nevű tenger alatti laboratórium fedélzetén. Ő az első nem amerikai űrhajós a Hold közelében.

Kisebb technikai malőr a kilövés után

Az utazás rögtön egy kellemetlenséggel indult: elromlott az Orion mellékhelyisége. Az űrtoalett problémáját az egyik vezérlőegység meghibásodása okozta – mondta el Norm Knight, a NASA repülési műveleteinek igazgatója a Kennedy Űrközpontban tartott sajtótájékoztatón. A kényelmi funkciónak számító mellékhelyiség üzemzavara nem sokkal a fellövés után jelentkezett, ami miatt az űrhajósok kizárólag székletürítésre használhatták az űrvécét, vizelésre nem. „Addig is a tartalék, kifejezetten a vizelet kezelésére szolgáló megoldásaikat használják” – nyilatkozta Gary Jordan, a NASA szóvivője.

A meghibásodást Christina Koch jelentette a földi irányítóközpontnak. A repülésirányítók néhány órával később részletesen végigvezették őt a hibaelhárítási folyamaton, így az eszközt végül sikerült megjavítani.

A második űrverseny

A NASA sietsége nem véletlen, hiszen a 21. században ismét űrverseny alakult ki, ezúttal Kína és az Egyesült Államok között. Kína az elmúlt években több leszállóegységet és holdjárót küldött az égitestre, sőt, kétszer is sikerrel hozott vissza kőzetmintákat a Földre. Az ázsiai ország jó úton halad afelé, hogy 2030-ig űrhajósokat küldjön a Holdra: az ehhez szükséges űreszközök – a Hosszú Menetelés–10 holdrakéta, a Mengcsou űrhajó és a Lanjüe holdkomp – tesztelése már zajlik.

A központ által tesztrepülésnek minősített Artemis–2 tehát az újbóli amerikai Holdra szállást készíti elő. Erre Jared Isaacman űrhivatal-vezető februári célkitűzése szerint két év múlva, 2028-ban kerülhet sor az Artemis–4 küldetés keretében. A tét óriási: ha az Artemis–2-n minden zökkenőmentesen zajlik, az hatalmas lökést adhat az amerikai holdprogramnak. Ezzel valószínűbbé válhat, hogy az Egyesült Államok lekörözi Kínát a 21. századi holdversenyben, és elsőként hoz létre állandó bázist az égitesten.

Annyi bizonyos, hogy az Artemis–2 csütörtöki indításával megkezdődött a NASA második aranykora. Az igazi versenyfutás ugyanakkor csak a négy űrhajós biztonságos hazatérésével veszi kezdetét: Isaacmannek és a NASA partnereinek mindössze két évük van arra, hogy elkészüljenek az amerikai holdkomppal.