A föld alól előkerült milliárdok és a készpénzhasználat joga
Most, hogy előkerült a föld alól és egyéb dugihelyekről ama hatmilliárd forintnyi készpénz, ami – minden bizonnyal – bűncselekményből származik, merőben más megvilágításba kerül a Fidesz-KDNP tavalyi törvényalkotása is, amellyel alkotmányos védelmet biztosítottak Magyarországon a készpénzhasználatnak.

Most, hogy előkerült a föld alól és egyéb dugihelyekről ama hatmilliárd forintnyi készpénz, ami – minden bizonnyal – bűncselekményből származik, merőben más megvilágításba kerül a Fidesz-KDNP tavalyi törvényalkotása is, amellyel alkotmányos védelmet biztosítottak Magyarországon a készpénzhasználatnak. A készpénzes fizetést annak idején maga Szijjártó Péter volt külügyminiszter és Orbán Viktor volt kormányfő reklámozta.
Orbán a 2025. februári évértékelőjén bejelentette, hogy alaptörvénybe foglalják a készpénzhasználat jogát. A szabályozás tavaly áprilisban hatályba is lépett, rajtunk kívül csak Szlovákiában van ez így az unióban. Az EU-s irányelvek inkább a készpénzhasználat visszaszorítását célozzák a pénzmosás és adócsalás elleni küzdelem segítése végett.
Orbánék készpénzhasználatot szorgalmazó lépését tavaly többen vitatták és bírálták szakmai szempontok alapján, a gazdaság kifehérítése érdekében tett korábbi intézkedések kerültek zárójelbe amikor személyes szabadságjogok védelmét hangoztatták a készpénzzel való fizetés jogának védelmével.
A készpénzzel fizetést az elektronikus tranzakciókkal ellentétben nem lehet nyomon követni, nem hagynak digitális nyomot, bűncselekmény esetén a nyomozóhatóság nehezebben tudja ellenőrizni a pénz útját. Nem véletlen, hogy a korrupció és a vesztegetés, a vezető politikusok megkenése is leggyakrabban borítékban, nokiás dobozban vagy táskában átadott készpénzzel zajlott. Nem véletlenül terjedt el a pártoknál a „táskás ember” kifejezés.
Miközben alkotmányos védelmet nyert a készpénzhasználat joga, aközben megmaradtak a készpénzzel való fizetés szigorú korlátai is: például a vállalkozások egymás közötti ügyleteiben szerződésenként havonta legfeljebb 1,5 millió forintig fizethetnek készpénzzel. A keret túllépése 20 százalékos mulasztási bírságot von maga után mindkét félnél. A 3 millió forintot elérő készpénzes áruvásárlásnál pedig szigorú ügyfél-átvilágítás és nyilvántartás vezetése kötelező. Jövedéki termékekkel egyenesen tilos készpénzben kereskedni. Magánszemélyek és cégek között is érvényes a másfél millió forintos készpénzforgalmi korlát.
Mindezek alapján is érthetetlen a Volánbusz büntetőügyében előkerült hatmilliárd forintnyi készpénz. Hallottuk a büntetőügy feljelentőjétől is, hogy az állami cég egyik alvállalkozója havi 125 millió forint készpénzzel kente a megrendelő cég nevében eljáró személyt, avagy a „táskás embert”.
A készpénzhasználat szigorú szabályai mellett felmerül a kérdés, vajon honnan van százmilliós nagyságrendben egy vállalkozásnak készpénze korrupciós célú kifizetésre. Hiszen ha valaki 100 millió forintot be akar fizetni a bankszámlájára, a banki tisztviselő megkéri, hogy igazolja a pénz eredetét. A készpénzhasználat alkotmányos joga azt jelenti, hogy például az építőipari vállalkozók arra hivatkozva vehetnek fel nagy összegű, akár százmilliós nagyságrendben készpénzt a számlájukról, hogy ki kell fizetni a dolgozóikat. Hiszen ők kérhetik a bérüket készpénzben is. És el is érkeztünk a korrupciós ügyekben és a közbeszerzési ügyekben leginkább érintett ágazathoz, az építőiparhoz. Az előző kormány stadionépítési mániája is új megvilágítást nyer, ha a korrupció lehetőségének tárházát is meglátjuk a sportcélú beruházásokban. Az útépítések is ilyenek, a vasútépítési tenderek is, a túlárazások miatt ezek közül számosat leng körül a korrupció gyanúja.
A készpénzben fizetett kenőpénz tisztára mosása nem túl nehéz feladat, a megvesztegetett fél olyan cégeken (például éttermeken, szórakozóhelyeken vagy építőipari vállalkozásokon) keresztül mossák tisztára a pénzt, ahol természetes a nagy készpénzforgalom. A kenőpénzt egyszerűen beütik a pénztárgépbe, mintha valódi vendégek vagy ügyfelek fizettek volna. Vagy ingatlanok megvásárlásába és azok készpénzes felújításába forgatják. Az ingatlan eladásából vagy bérbeadásából származó bevétel már teljesen legálisnak tűnik. De az a jelenség is új megvilágításba kerül, amellyel a celeb NER-feleségek kiverték a biztosítékot a bérből és fizetésből élő társadalomban, ugyanis a luxusórákkal, ékszerekkel, márkás táskákkal való „rongyrázás” hátterében is állhat a korrupciós pénzek ideiglenes tárolása, hiszen ezeket a vagyontárgyakat később aukción vagy kereskedőkön keresztül legálisan lehet értékesíteni.
De az egyik legegyszerűbb módszert a kenőpénzek tisztára mosására a kaszinók szolgáltatják:
a készpénzből zsetonokat kell vásárolni, játszani egy keveset, majd a zsetonokat visszaváltva nyereményként lehet kiutaltatni a saját bankszámlára.
Egyébiránt itt érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi kaszinók együttes éves nettó árbevétele (tiszta játékbevétele) az elmúlt tíz évben több mint a kétszeresére, évi 30–35 milliárd forintról közel 95–100 milliárd forintra nőtt. A magyar piacot alapvetően az öt budapesti egységet és a legnagyobb legális online felületeket üzemeltető LVC Diamond Kft. dominálja, amely a teljes hazai kaszinóforgalom nagyjából 75–80 százalékát adja. A maradék részen a hat vidéki kaszinó (Debrecen, Nyíregyháza, Sopron, Győr, Pécs, Miskolc) osztozik.
Az LVC a volt miniszterelnök „kötélbarátjának” Garancsi Istvánnak és nem hivatalos főtanácsadójának, Habony Árpádnak a tulajdonában van. A 2021 és 2025 közötti ötéves időszakban az LVC egymaga 272,6 milliárd forint árbevételt és 90,6 milliárd forint adózott nyereséget termelt. Amúgy a vidékiek közül a debreceni kaszinó mögött is a Garancsi-Habony páros áll, míg a soproni mögött is ott találjuk Garancsit. A győri, a pécsi és miskolci mögött pedig a Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd áll, neve onnan lehet ismerős, hogy Borkai Zsolt volt győri polgármesterrel emlékezeteset bulizott az Adrián egy hajón. Vagyis valamennyi magyar kaszinót NER-közeli emberek kezébe juttatta az előző rezsim.
A magyar állam korábban éppen a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében vezette be az online pénztárgépeket. Megjegyzést érdemel az is, hogy miközben a sarki fűszeres pénztárgépét is be kellett kötni elektronikusan az adóhatósághoz, a kaszinók ez alól vajon miért kaptak mentességet? A digitális fizetés teljes körű nyomon követhetőséget ad a bankoknak és az államnak az állampolgárok költései felett, ugyanakkor a készpénzfizetés joga biztosítja a magánszféra védelmét, eldönthető kérdés, mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a forgalomban lévő készpénzállomány 2010 és 2026 között több mint négyszeresére, mintegy 2 350 milliárd forintról közel 9 700 milliárd forintra emelkedett Magyarországon. Sok tényező magyarázza a növekedést (például az infláció, a 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték, a havi ingyenes készpénzfelvételi keret, stb.), de akkor is szembetűnő a brutális növekedés, hiszen ugyanezen időszakban az eurózónába tartozó uniós tagállamokban nagyjából a duplájára emelkedett, míg néhány északi tagállamban – Svédországban, Dániában és Hollandiában – kifejezetten csökkent.
Mindeközben nemrég Alkotmánybírósághoz fordult Juhász Imre az alapvető jogok biztosa annak eldöntését kérve a testülettől, hogy alapvető jog-e a készpénzes fizetés.
Ugyanis sok panasz érkezett hozzá amiatt, hogy egyre több helyen – kulturális, gasztronómiai, sport- és szabadidős rendezvényen – nem lehet készpénzzel fizetni. Az ombudsman arra is választ vár, hogy az állam köteles-e olyan feltételeket és szabályokat előírni, amelyek biztosítják, hogy a készpénzzel történő fizetéshez való jog ténylegesen is érvényesülhessen.
Amúgy nehezen bogozható ki, hogy mi is volt az Orbán-kormány és állam célja az elektronikus fizetési megoldások erőltetésével és ezzel egyidejűleg a készpénz védelmével. A digitális fizetés terjedése amúgy a Magyar Nemzeti Bank stratégiai céljai között is szerepel, a jegybank célja, hogy 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya 60 százalékra nőjön.
Fotó: YouTube / 444





