Orbán Viktor útja a szovjet tankoktól a brüsszeli lánctalpakig

Így „hajlítja” időről időre személyes politikai érdekei alapján az 1956-ban történteket Magyarország leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Tíz gondolat azokból a beszédekből, amelyeket Orbán Viktor mondott a 68 éve eltiport függetlenségi harchoz kapcsolódóan a több mint 35 éve tartó, már-már kádári léptékű pályafutása során. Plusz három mondat attól az embertől, aki egy éven belül jutott el a dicsőséges népfelkeléstől a nemzetközi imperializmus ármánykodásáig.  

Orbán Viktor

1989. június 16.

„Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen. A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni.” (elhangzott a Hősök terén, Nagy Imre és társai újratemetésén)

1994. október 23. 

„Hamis próféták hamis nemzeti megbékélést hirdető szavai nem vehetik rá a polgári Magyarország híveit, hogy koalíciót kössön október 23-a büszkén vállalt, s november 4-e ma már szégyenletesen mentegetett öröksége mögött. Ne akarjuk egybeforrasztani azt, ami nem tartozik össze. Hazánk jövőjéért érzett felelősségünk sem engedi, hogy a forradalom két összeegyeztethetetlen hagyománya között hamis megbékélést teremtsünk, és a mai demokráciát, a Kádár-rendszerhez hasonlóan, történelmi hazugságra építsük.” (elhangzott a Budai Várban, a Mansfeld Péter emlékére rendezett megemlékezésen)

1996. október 20.

„Ha valaki számba veszi '56 törekvéseit, akkor talán megkockáztathatja azt a kifejezést, hogy a jólétet, a szabadságot, az európai minőségi életet leginkább akkor tudjuk elérni, ha új kereteket találunk a magyar nemzet politikai élete számára. Az új keret pedig nagy valószínűséggel a nyugat-európai államok, az Európai Unió államainak közössége lehet. Ilyen értelemben tehát '56-os magunkra hagyottságunk ma már nem a Nyugattal szembeni érzéseket alapozza meg. Inkább úgy fogalmazhatunk, hogy ha '56 társadalompolitikai törekvéseit végre akarjuk hajtani, akkor ezt legnagyobb eséllyel az európai népek közösségének tagjaként, az Európai Unió tagjaként teheti meg Magyarország.” (elhangzott a forradalom 40. évfordulója alkalmából a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett ünnepségen)

Orbán Viktor ünnepi beszédet mond. Forrás: Facebook

1998. október 22.

„1956-ban szüleink megélték, milyen segítség és remény nélkül egyedül maradni. Ma Magyarország polgárai nincsenek magukra hagyva, a nemzetközi közösség ereje és akarata mögöttünk áll, számíthatunk választott szövetségeseinkre. De ez nem helyettesítheti azt a hitet és akaratot, amelyet magunkban kell táplálnunk, s nem helyettesítheti azt a munkát sem, amelyet nekünk kell elvégeznünk.” (elhangzott az Operaházban rendezett állami ünnepségen) 

2002. október 23. 

„A második világháború előtt Magyarország, minden gondjával s bajával együtt, önbecsülésében, szellemi, tudományos és anyagi fejlettségében egy rendes, közepes, európai ország volt. Tíz év szocialista kormányzás után Magyarország kimaradt Európából. A sok százezer megalázott, kirabolt, fogságra vetett embert hazugságra, lelkes éljenzésre kényszerítették. A hazugság kiterjedt az egész világra.” (elhangzott a budapesti Erzsébet téren, a Szövetség a Nemzetért polgári kör nagygyűlésén)

2006. október 23.

„Aki megszegi a közösség törvényeit, gúnyt űz eszméiből és ideáiból, aki félrelöki a közös élet fundamentumát adó közmegegyezéseket, legyen szó családról, munkahelyről vagy nemzetről, veszedelmet zúdít a közösségére. Ha az országvezetők gátlástalanul hazudnak, megtévesztenek, csalnak, erőszakhoz nyúlnak, mindenki azt hiheti, hogy így is lehet, és ha ez bekövetkezik, kedves barátaim, átszakad a gát, a pusztító erkölcsi özönvíz után nem marad semmilyen mérce.” (elhangzott a forradalom 50. évfordulóján, a Fidesz-KDNP Astoriánál tartott ünnepi nagygyűlésén)

2009. október 23.

„Az elnyomó kormányok nemcsak megrövidítik az embereket, de le is nézik őket. Azt gondolván, ha valaki kívül van a gazdagok és a hatalmasok körén, akkor jelentéktelen is. Azt gondolják, ha nélkülöznie kell, akkor beéri, sőt örül a napi betevőnek, se vágya, se akarata, se értelme nem lesz olyan nagy dolgokhoz, mint a szabadság vagy éppen az igazság. Tévednek, nagyot tévednek, amikor nem adják meg azt a tiszteletet és elismerést, ami mindenkinek kijár. Tévednek, és mindig éppen ez a tévedés lesz végső bukásuk oka, amikor nemcsak a hatalom bársonyszékeiből kell távozni, de szembe kell nézni a tettek következményeivel, és vállalni kell a felelősséget hivatali visszaélésekért is. Mindig eljön ez a pillanat.” (elhangzott a nagytétényi országzászló avatásán)

2010. október 23.

Mi azok a magyarok vagyunk, akik hadat üzentünk a szovjet birodalomnak, akik fegyverrel is szembeszálltunk velük, akik végül hazaküldtük a katonáikat, és emberveszteség nélkül kimentettük hazánkat a kommunizmus lehulló gerendái alól. Mi aztán tudjuk, milyenek a nehéz idők. Mi ismerjük, hogyan remeg a fejsze nyele a markunkban, amikor igazán kemény fába vágjuk. Kemény idők jártak 56 után. De mi, magyarok itt vagyunk. Kemény idők jártak az elmúlt 8 évben is. Négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békésen ünneplő magyar embereket. De mi magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell. (elhangzott a Kossuth téren rendezett állami ünnepségen) 

2016. október 23.

„A szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán, azért tört belénk a foga, mert ragaszkodtunk nemzeti eszméinkhez, összefogtunk, és nem adtuk fel hazaszeretetünket. Ezért sem fogadhatjuk el most, hogy a mi közös otthonunkat, az Európai Uniót modern kori birodalommá alakítsák, nem akarjuk, hogy a szabad európai nemzetek szövetsége helyére egy Európai Egyesült Államokat léptessenek. Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől.” (elhangzott a forradalom 60. évfordulóján, a Kossuth téren rendezett állami ünnepségen) 
 

2024. október 23.

„Magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni. Ezt tanítják ’56 hősei. Ezt követelik tőlünk ’56 hősei. Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog nekik sikerülni. Itt nem törnek át. Mi győzünk, ők veszítenek.” (elhangzott a Millenárison rendezett állami ünnepségen)
 

Kádár János 

„Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus.” (elhangzott felvételről 1956. november 1-jén a Szabad Kossuth Rádióban) 

Közölhetem, hogy az egész ország területén – mind a fővárosban, mind vidéken – a Magyar Népköztársaság ellen intézett nyílt fegyveres támadást leverték. (elhangzott 1956. november 11-én a Magyar Rádióban)

Kádár János. Forrás: Fortepan

„Az 1956. októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt Nagy-Imre csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét.” (elhangzott a Hősök terén 1957. május 1-jén, a budapesti dolgozók nagygyűlésén) 

Borítókép forrása: Fortepan