Fejetlenség a sikerpropagandában: az egyik államtitkár 5, a másik 6 százalékos akkuipari GDP-hozzájárulásról ír
A kormány mintha nem venne tudomást a húzóágazatnak szánt akkuipar visszaeséséről. Az államtitkárok szerint továbbra is fontos szegmense a gazdaságnak, aminek a visszaesése már a magyar GDP-n is meglátszik. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem jött össze Orbán Viktor terve, ami az akkuipar pozitív gazdasági hatásaira vonatkozott.
„A héten az iváncsai SK On Hungary aksigyár egy nagyobb leépítést tervez. Csak találgatunk, kiket küldenek el, de szinte biztos, hogy több műszakvezetőt, technikust, raktárost, operátort érint a dolog”
"Annyira nincs kereslet az akkumulátorokra, hogy 2024 végén már csak kapacitása 30-40 százalékán működött a gödi Samsung, és a gyárat december végén három hétre teljesen le kellett állítani – tudta meg a Telex. A gyárból az elmúlt egy évben több mint kétezer külsős dolgozót küldtek el, miközben a magyar vezetők egy része távozott belső konfliktusok miatt."
"A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 51%-kal visszaesett(...)"
Az utóbbi hónapokban sorra lehet olvasni az akkumulátoripar agóniájáról és annak magyarországi hatásairól. Orbán Viktor 2018-ban tusványosi beszédében fejtette ki, hogy a nagyhatalmi remények a "hatalmas akkumulátorberuházásokon" alapulnak, ami miatt 2030-ra Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején.
2017-ben nyílt meg az ország első akkumulátorgyára, a gödi Samsung telephelyét bővítették ki és kalibrálták át. A tusványosi bejelentés óta számos akkumulátoripari beruházás valósult meg, amelyekkel kapcsolatban folyamatos környezetvédelmi aggályokat fogalmaznak meg a mai napig.
Azt már 2023 végén jelezték a KSH adatai, hogy a miniszterelnök víziója nem feltétlenül áll helyt hat év távlatából. Már 2024-ben tömeges leépítések voltak az SK On Hungary Kft. iváncsai akkugyárában, igaz, akkor a dél-koreai cég 609 kölcsönzött dolgozót küldött el. Az ok az elektromos autók iránti kereslet csökkenése volt. A cég a 444 cikke szerint alig egy évvel később tömegesen bocsát el dolgozókat a komáromi és az iváncsai gyárból.
Hiba a sikerpropagandában
Mintha csak a kormány nem lenne hajlandó észrevenni a mostani eseményeket, ugyanis a fentiek ellenére továbbra sem látják az árnyoldalakat. A napokban két írásbeli válasz is felkerült a parlament honlapjára. Az MSZP-s Tóth Bertalan kifejezetten arról érdeklődött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél, hogy még mindig az akkumulátorgyártásban látják-e a jövőt.
A választ jegyző Fónagy István menetrend szerinti elmúltnyolcévezése után arról biztosítja az ellenéki politikust, hogy még mindig az akkumulátorgyártásban látják a jövőt.
"A kormány a gazdasági semlegesség stratégiáját követi, a magyar gazdaság térképére tekintve már látható, hogy találkozási pontjává váltunk a keleti és a nyugati gazdaságoknak."
- írja Fónagy, majd kifejti, hogy Magyarország gazdaságfejlesztésében kiemelt szerepet kap az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma, nagy jelentősége lett az akkumulátorágazat és az elektromobilitás térnyerésének. Az államtitkár szerint Magyarország élen Jár a high-tech akkumulátorgyártásban, hazánk GDP arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot.
A KSH adataiból kiderült, hogy a 2024-re vonatkozó kormányzati GDP-várakozások meredek eséséhez épp az az akkumulátorgyártás járult hozzá, amely a hazai össztermék 5 százalékát teszi ki. Noha Orbán Viktor az akkumulátorgyártással kapcsolatban válságok elleni védelmet ígért az országnak, épp a német autóipar visszaesése miatt zuhant be a magyarországi akkugyártás is.
Egy másik parlamenti válaszban a környezetvédelmi aggályokkal kapcsolatban is hasonló sikerpropagandát fogalmaz meg Czepek Gábor, az energiaügyi minisztérium államtitkára. Vadai Ágnes érdeklődött arról a szaktárcánál, hogy "Miért növelheti Magyarországon a kapacitását az az akkufeldolgozó, amely Németországban nem tud üzemet nyitni a hatósághoz benyújtott közel 8000 észrevétel miatt?"
A Kormány 2016 óta 59, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó projektet támogatott. A 24 milliárd euró összértékű beruházások mintegy 33 ezer új munkahelyet teremtettek - írja Czepek, aki viszont Fónaggyal ellentétben egy sokkal hangzatosabb számot ír az ágazattal kapcsolatban.
"A szektor dinamikus növekedését jelzi, hogy az akkumulátorexport a teljes magyar kivitel 6,4 százalékát adta 2023-ban."
- írja, azonban a KSH és Fónagy István is 5 százalékot ír az ágazat 2024-es teljesítménye tekintetében, ami a növekedéssel ellentétben egy jelentős mértékű csökkenésről árulkodik.
Milyen környezetvédelmi aggályok?
Czepek szerint a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy az akkumulátoripari telephelyek a jogszabályok szerint működjenek. Az ellenzéki politikus kérdésében megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban kifejti, hogy a SungEel Hitech Hungary Kft. Bátonyterenyei üzemének tevékenységbővítésével kapcsolatos hatásvizsgálat folyamatban van.
A cégnek van egy szigetszentmiklósi, használt akkumulátorok feldolgozásával üzeme is. Ez Czepek szerint már megkapta a kapacitásbővítéssel kapcsolatos engedélyt.
"telephelyen 2025. január 21. napján tartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok figyelembevételével a
tevékenység engedélyezhető volt."
Az államtitkár álságosnak nevezi Vadai kérdését, mert szerinte az állam példás szigorral lépett fel a szigetszentmiklósi akkufeldolgozóban történt mulasztásokkal kapcsolatban. 2022-ben 18 dolgozó súlyos veszélyeztetéséért 8,4 millió forintos büntetést szabtak ki az üzemre, ahol a határértéket meghaladó nikkelt és kobaltot mértek a levegőben.
Borítókép: Göd-ÉRT egyesület
