A kórházak felújítása helyett sportcsarnokok építésére költötte a kormány az uniós pénzeket

Nem az uniós pénzek elapadása miatt nem újította fel a kórházakat a kormány, hanem azért, mert korábban másra költötte el a Brüsszelből erre a célra érkezett forrásokat. A G7 összesítéséből kiderül ugyanis, hogy az Orbán-kormány már 2023 előtt sem viselte szívén a kórházak sorsát, sokkal inkább a sportinfrastruktúra fejlesztésére költöttek.  

A Fidesz egészségügyi államtitkára az elmúlt időszakban sorra mutatja be a romokban lévő egészségügyi intézményeket, majd mindenhol elmondja azt is, hogy mit is újítanának fel, ha lenne rá forrás. Takács Péter úgy fogalmazott: az uniós pénzek visszatartása miatt 50 kórház és 33 mentőállomás korszerűsítése csúszik.

Ám a pénzhiány okát nem a saját, 15 éve kormányon lévő pátjában keresi, hanem az egy éve a köztudatba lépett Magyar Pétert és pártját, a Tiszát okolja. A kormánypropaganda azzal támadja a kórházak kapcsán is az ellenzéki pártot, hogy részt vesz az unióból érkező támogatások blokkolásában. 

A G7 kutatómunkájának eredménye szerint az egészségügyi intézmények fejlesztése nem az uniós pénzek megcsappanásával estek vissza, hanem már azt megelőzően is nagyon alacsony szinten álltak. Az elmúlt tíz évben stadionra vagy sportcsarnokra is több jutott, mint kórházi építőipari munkákra.

A G7 a KSH adataira hivatkozva azt írja: 

„Az építőipari termelés értéke 2010 óta négyszeresére emelkedett. Míg azonban az előző évtized elején nagyjából ugyanolyan értékben húztak fel épületeket és fejlesztettek egyéb építményeket (például utakat, közműveket), addig 2023-ban már több mint 1000 milliárd forintnyi különbség volt a két szegmens termelése között az épületek javára.”

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is látszik, hogy az építkezések, beruházások nagy részét a lakó-, és ipari épületek tették ki. Ezen a két területen 500-700 százalékos volt az ugrás 2023-ig a 2008-2009-es szinthez képest. A „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek” létesítése is közel négyszeresére emelkedett. Akár örülhetnénk is, hiszen ez azt jelenti, hogy valami mégiscsak történt az egészségügy terén. 

De sajnos nem így van. Ebbe a kategóriába tartoznak bele a sportlétesítmények is. A G7 megállapítása szerint, így a növekedés és a kedvező számok okozója a sportcsarnokok létesítése volt. Ilyeneket 2018 és 2023 között csaknem 12-szer nagyobb értékben húztak fel, mint a megelőző évtized utolsó éveiben.

Ebben az összesítésben csak a sportcsarnokok vannak benne, az állami pénzből felhúzott stadionokat a sport és üdülésű célú építmények között mutatja ki a KSH. Ebbe a kategóriába tartoznak a szórakozó- és szabadidőparkok, a sípályák, a golfpályák, a sporthajó- és jachtkikötők is, de az adatokból jól látszik, hogy a stadionépítések megkezdése után beruházások 85%-át ezek adták.

Fotó: Facebook / Takács Péter