Visszatérhet a 2022-es aszály – Súlyos helyzetben a magyar agrárium

A legfrissebb adatok szerint hazánk több tízezer hektáron már most, június derekán aszálykárt szenvedett, és a veszély mind nagyobb mértéket ölt. A jelenlegi helyzet komoly visszacsatolás a 2022-es katasztrofális aszály évére, ami az elmúlt négy évtized legsúlyosabb időszaka volt Magyarországon.

A kárenyhítési rendszerbe beérkezett aszálybejelentések alapján az idei évben eddig több tízezer hektár érintett. Ezzel szemben 2022 ugyanezen időszakában mintegy egymillió hektáron okozott aszályt – a mostani mutatók tehát riasztó tendenciát tükröznek.

A kukorica és napraforgó kultúrák már most jelentős bajban vannak, a szárazság pedig nem csak az aktuális hozamokat veszélyezteti, de már a jövő évi termést is rontja.

2022-ben az aszálykárra kifizetett összeg meghaladta az 50 milliárd forintot.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a középtávú éghajlati előrejelzések szerint a talajnedvesség alakulása, a növekvő hőmérsékleti rekordok és a hőhullámok egyelőre nem kedveznek – a nyári napok száma átlagosan hosszú távon 20–25 napról 25–30-ra emelkedhet és a vízhiány további mélyülése várható.

A kormány idén Aszályvédelmi Operatív Törzset hozott létre a korai beavatkozás érdekében, felmérve a védekezés eszközeit és aktív együttműködést kezdeményezve az agráriummal. Ennek ellenére a mezőgazdasági biztosítók, már most extrém emelkedésről számolnak be:

csak az idei veszteségek – elsősorban aszálykárok és jégverések – több mint 9 milliárd forintot tesznek ki.

Az aktuális adatok szerint Magyarország újabb aszályos év elé néz. A mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság fokozott kockázatokkal szembesül, a helyzet kezelése érdekében pedig rendkívüli felkészülés és erős intézkedések szükségesek.

Az Alföld térsége az egyik olyan területe Magyarországnak, amelyet évről-évre fenyeget asz aszály. Az1800-as évektől kezdődően a Tisza szabályozása miatt ez a terület évente másfél Balaton mennyiségének megfelelő vizet veszít. Így nem jut a talajba és nem is párolog el a nedvesség. Pedig a párolgás is elengedhetetlen folyamat lenne, hiszen arra szolgálna, hogy a tájat hűtse a forróbb nyári napokon. Ez a csapadékok gyakoriságát is csökkenti, hiszen egyre jellemzőbb, hogy az Alföldön a hidegfrontok csapadék nélkül haladnak át, mivel nincs alattuk az a páramennyiség, amely az esőzéseket beindítaná. 

Az Alföld jelenlegi klímahelyzetéről, és a tájegységet fenyegető aszályról a konrtoll.hu új műsorában Timár Gábor geofizikus Balogh Péter geográfussal beszélgetett, aki az ártéri szabályozás történetére, és jelenlegi állapotára is kitért. A beszélgetés során az is kiderül, hogy mit lehet tenni az árvízveszély, és az aszály ellen.