Politikai kontroll alá kerülhet a magyar kutatás is
A kormány újabb lépést tett a tudomány politikai bekebelezése felé: a teljes magyar kutatóhálózatot egy központi alapítványi modell alá vonná, érdemi egyeztetés nélkül. A kutatók tiltakoznak, a miniszterelnök hallgat, a függetlenség sorsa pedig egyre bizonytalanabb.
A kormány újabb lépést tett a tudomány politikai bekebelezése felé: a teljes magyar kutatóhálózatot egy központi alapítványi modell alá vonná, érdemi egyeztetés nélkül. A kutatók tiltakoznak, a miniszterelnök hallgat, a függetlenség sorsa pedig egyre bizonytalanabb.
A kormány döntött: a magyar tudományos élet fontos intézményhálózatáról leválasztják a humán tudományágakat képviselő négy nagy kutatóintézetet. A magyar kutatói hálózat szétverése újabb szintre lépett. A HUN- REN Magyar Kutatási Hálózat működésének gyökeres átalakítása nemcsak a tudományos közösséget, hanem az európai kutatási színtér szereplőit is riadóztatta. A kormány tervei szerint az intézetek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnének tovább, egyetlen ernyőszervezet alá besuvasztva. Az ígéretek szerint ez modernizáció, a valóságban viszont sokak szerint politikai központosítás és tudománypolitikai rombolás.
Egyoldalú döntések, egyeztetés nélkül
A kormány a legfontosabb érintettek, vagyis maguk a kutatók és intézetvezetők megkérdezése nélkül jelentette be a törvénymódosítást, amely a teljes intézményi struktúrát és finanszírozást átszabná. A kutatók szerint az elmúlt évek alatt fokozatosan kiüresítették az autonómiát, most pedig végleg felszámolják azt. A döntéshozatal folyamata átláthatatlan, a kommunikáció zavaros, az érvek felszínesek. Még a jogszabálytervezetekről is utólag szereztek tudomást az érintettek.
A szakmai szervezetek, élükön Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetőivel élesen tiltakoznak. Nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz. Állásfoglalásukban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézeteinek ELTE-hez csatolását kritizálják. A nyílt levelet vasárnapig mintegy 70 kutató írta alá. Szerintük a tervezett modell nem a kutatást szolgálja, hanem politikai kontroll alá hajtja azt.
A tervezett alapítványi modell nem előzmény nélküli: a felsőoktatás és a kulturális intézményrendszer esetében már lejátszották ugyanezt a forgatókönyvet. Az eredmény: kiszámíthatatlan működés, lojalitásalapú vezetői kinevezések, és az uniós források elapadása. Most ugyanez fenyegeti a HUN-REN-t is.
A kutatók vélhetően joggal tartanak attól, hogy az alapítványi átalakítás után nemcsak az intézeti autonómia vész el, de a nemzetközi együttműködések, pályázati források is veszélybe kerülnek. Az Európai Unió már eddig is felfüggesztette a modellváltó intézmények részvételét több programban, és nem kizárt, hogy a HUN-REN is erre a sorsra jut.
A kormány védekezik, de nem magyaráz
A kormányzat szerint az átalakítás a hatékonyságot, versenyképességet és pénzügyi stabilitást szolgálja. Az érvkészlet ismerős: az állam csak „racionalizál”, több forrást juttat, és a kutatók autonómiája nem sérül. Csakhogy ezek az állítások az elmúlt évek tapasztalataival egyre kevésbé állnak meg. A vagyonkezelő alapítványok struktúrája épp azt jelenti, hogy a közpénz magánkézbe kerül, a szakmai irányítás pedig átcsúszik politikailag kinevezett kuratóriumokhoz.
Az átalakítás egyértelműen abba a sorba illeszkedik, amely a közintézményeket a kormányzati kontroll alá rendeli. Az, hogy ezúttal a tudomány került célkeresztbe, nemcsak hazai ügy. Nemzetközi hitelesség, együttműködés, tudományos eredmények – mind veszélybe kerülhetnek.
