Varga Zs. András kinevezései miatt vizsgálatot sürget az Amnesty
„Tagadás és terelés” – így értékelte szombati közleményében az Amnesty International Magyarország a Kúria válaszát két tanácselnök kinevezéséről. A Kúria szerint Varga Zs. András törvényesen járt el, amikor pályázat nélkül töltötte be a két állást, az Amnesty viszont továbbra is arra vár választ, hogy ezt melyik szabály tette lehetővé.

„Tagadás és terelés” – így értékelte szombati közleményében az Amnesty International Magyarország a Kúria válaszát két tanácselnök kinevezéséről. A Kúria szerint Varga Zs. András törvényesen járt el, amikor pályázat nélkül töltötte be a két állást, az Amnesty viszont továbbra is arra vár választ, hogy ezt melyik szabály tette lehetővé.
A Kúria csütörtökön azt írta, hogy a törvény kivételes esetekben megengedi a pályázat nélküli kinevezést, amire korábban is számos példa volt, és az Amnesty által kifogásolt két kinevezésnek is volt törvényes alapja. A jogvédők szerint a válaszból éppen az maradt ki, ami eldöntené a vitát, vagyis hogy a Kúria melyik kivételt alkalmazta ennél a két állásnál.
Az egyik érintett bíró Gyarmathy Judit, aki korábban a Kúria főtitkára volt, és akit a törvény alapján valóban pályázat nélkül kellett volna tanácselnökké kinevezni, ha lejárt volna a főtitkári megbízatása. Az Amnesty szerint azonban Gyarmathyt Varga Zs. András elnöki ciklusának végéig, 2029-ig nevezték ki, így ez a kivétel idén még nem vonatkozhatott rá.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria egy másik tanácselnöki állásra nyáron nyilvános pályázatot írt ki, és azt is közzétette, ki nyert, Gyarmathy esetében viszont egyelőre azt sem indokolta meg, miért maradt el a pályázat.
A szombati közleményben az Amnesty korábbi kinevezéseket is felidéz, az Országos Bírói Tanács ugyanis már 2022-ben több kúriai bírói pályázatnál talált szabálytalanságot, egyebek mellett olyan esetekben, amikor Varga a testület hozzájárulása nélkül tért el a pályázók sorrendjétől. A jogvédők szerint az is visszatérő kérdés, hogyan reagál a Kúria elnöke, amikor a bírák nyilvánosan beszélnek a bíróságok működéséről. Varga az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák etikai kódexét, amely lehetővé teszi, hogy a bírák a függetlenségük védelmében nyilvánosan megszólaljanak, a beadványát pedig az Amnesty közlése szerint nyáron elutasították.
Májusban a Kontrollon is írtunk arról, hogy a Kúria egyik főtanácsadóját azonnali hatállyal elbocsátották egy akkor még meg sem jelent tanulmány miatt, amelynek társszerzőjeként a bíróság működését bírálta, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy az elbocsátás jogellenes volt. Az Amnesty ezt a konrkét ügyet is felidézte, amikor pártatlan vizsgálatot sürgetett annak tisztázására, hogyan használja Varga a kinevezési jogkörét, és milyen következményekkel járhat, ha valaki a Kúrián belül bírálja a vezetés döntéseit.
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság / Facebook





