MNB-ügy: Skype-on beszélték meg, hogy mire költsenek 100 milliárd forintot
Újabb fontos részletek derültek ki az MNB-botrány kecskeméti száláról. A kecskeméti egyetem alapítványa 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-alapítvány cégének, a pénzt azonban azóta sem kapták vissza, sőt, egyáltalán nem is biztos, hogy valaha vissza tudják-e szerezni. Már az ÁSZ-jelentés is rávilágított az egyetem vezetőinek döntéseire, de a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvek még nagyobb betekintést engednek a részletekbe.
Újabb fontos részletek derültek ki az MNB-botrány kecskeméti száláról. A kecskeméti egyetem alapítványa 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-alapítvány cégének, a pénzt azonban azóta sem kapták vissza, sőt, egyáltalán nem is biztos, hogy valaha vissza tudják-e szerezni. Már az ÁSZ-jelentés is rávilágított az egyetem vezetőinek döntéseire, de a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvek még nagyobb betekintést engednek a részletekbe.
A KecsUp hírportál újabb részleteket tárt fel az MNB-botrány kecskeméti szálairól. 2021. június 22-én Skypon ülésezett a kecskeméti egyetem alapítványának a felügyelőbizottsága. A testületet Bíró Attila elnök vezetette. A másik két tag Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester (fotónkon) és Szabó József volt, aki 2015 előtt ügyvezetőként irányította az akkor még magyar tulajdonban lévő Fornettit. A felügyelőbizottság tíz pontot tárgyalt meg az aznapi ülésen, amelyek közül a harmadik az Optima 2031 nevű vállalati kötvények vásárlásáról szóló kuratóriumi előterjesztés volt. Ez volt az első a sok közül, ami az Optima-körhöz került.
Hasonló döntések miatt vizsgálódott az Állami Számvevőszék is. Idén márciusban három, az MNB-birodalomhoz kapcsolódó jelentést hozott nyilvánosságra. Ezekből azt lehetett kiolvasni, hogy az MNB alapítványa, és az alatta dolgozó cégháló még a korábban sejtettnél is sokkal rosszabbul kezelte a pénzügyeket. Még az is kiderült, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem Alapítvány 127,5 milliárd forintját is komoly veszélybe sodorta a Matolcsy-kör.
Több kötvényjegyzést és szerkezeti átalakítást is Skype-on tárgyalt meg a felügyelőbizottság, Szemereyné Pataki Klaudia részvételével. Volt egy kiemelt projektje a kecskeméti Neumann János Egyetemnek, például a 25 milliárd forintból megvalósuló Neumann Technológiai és Innovációs Park, és a 75 milliárdos Okos Város nevű új városnegyed felépítése is. Az alapítvány vezetése nem is tétlenkedett sokáig.
Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök már az összeg elutalása előtti napon, 2021. szeptember 29-én benyújtott egy előterjesztést a kuratóriumnak, hogy a százmilliárd forintot teljes egészében adják oda kölcsönbe az Optimának.
A javaslat ezzel párhuzamosan elkerült a felügyelőbizottsághoz is, a tagok 2021. október 4-én ismét Skype-on tárgyaltak egymással.
Az ülésen az MNB-s körből érkező Bánkuty Tamás alapítványi vezető hihetetlennek tűnő üzletként írta le a kölcsönt: az Optima kétszer annyi kamatot fizet, mintha a pénz a bankban tartanák betétben.
Utána Csizmadia azzal érvelt a kölcsön nyújtása mellett, hogy az Optima az ismert adatok alapján a gyarapodás mellett még fejlesztéseket is végrehajtott. Az alapítvány vagyonellenőre még azt is hozzátette:
„A megtérülés biztos. A garanciavállalás jó. Javasolja, hogy az opció lejárta előtt tárgyaljunk az Optima Zrt.-vel.”
Az előterjesztést három igennel fogadták el. Alapítványi struktúra és a kapcsolódó tőkealapok rendszere pedig összeomlott azóta.
