Nem mozog otthonosan a Fidesz a digitális világban

Egyelőre nem tűnik eredményesnek a kormány digitális kampánystratégiája, a Fidesz szimpatizánsai nem fogékonyak a módszerre, hiába költenek százmilliókat az online felületeinek népszerűsítésére, alig találnak új követőket. A Republicon kutatója a Népszavában közzétett elemzésében az elmúlt negyedévben történteket elemzi.

A kormánypárt struktúrája mellett nehéz a Fidesznek hatékony online kampányt folytatni, hiába érezték meg, hogy a Tiszához képest lemaradásban vannak ezen a területen – állítja Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója.

„A fideszes szavazókhoz kevésbé jut el az egyébként őket érintő mostani kampány, sőt, már önmagában a digitális szó elrettentő lehet a számukra – mondta a Népszavának azzal kapcsolatban, hogy a Publicus-felmérés számai nem igazolják vissza a kormánypárt várakozásait a digitális honfoglalás ügyében.

A vizsgálattal korábban ebben a cikkben foglalkoztunk, az adatok azt mutatják, hogy a kormánypárt szimpatizánsai nem mutatnak túl nagy hajlandóságot arra, hogy csatlakozzanak a Harcosok Klubja elnevezésű trollhadsereghez, vagy a Digitális Polgári Körökhöz.

A májusban látványos keretek között meghirdetett Harcosok Klubjáról néhány hét alatt kiderült, hogy nem képes visszahódítani az ellenzéktől az online közbeszéd feletti uralmat. Júliusban a kormányfő a tusványosi beszédében elismerte, hogy „nem mindenkinek való a harc”, ezért létrehozták az új online közösségszervező modellként beharangozott Digitális Polgári Köröket, ami a 2002-es választási vereség után létrejött „offline” polgári körök logikájára épül.

Schlanger Márton szerint ugyanakkor egy olyan pártnál, ahol centrális, felülről-lefelé irányuló pártstruktúra létezik, ott a részben alulról működő közösségi szerveződés nehezebben megy. Ráadásul a digitális világban otthonosan mozgó fiatalokat láthatóan kevésbé vonták be ebbe a stratégiai döntésbe. 

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy DPK-kat sem fiatalok hozták létre, viszont azzal, hogy aktívan kommentelnek, valójában a Facebook-algoritmust segítik. A Publicus vizsgálata azt mutatja, hogy a kezdeményezéseket az ellenzék jobban ismeri, ennek pedig az lehet az oka, amit az eddigi közvélemény-kutatások eredményei is alátámasztanak, mely szerint a Tiszára főként az iskolázott, 65 alatti városi népesség szavaz, a Fideszre pedig a falvakban élő, 65 év feletti, alacsonyabb iskolázottságú réteg adja a voksát, azok, akik kevésbé mozognak otthonosan az online világban.

Schlanger Márton szerint mindezek ellenére a Fidesznek valamit meg kellett próbálnia, mert az eddigi megoldásai nem működtek. 

Szerinte hosszú távon még lehet hatása mind a Harcosok Klubjának, mind a Digitális Polgári Köröknek, akár egy választási vereség esetén, de akkor is, ha a kormánypárt megnyeri a választást, a kérdés azonban az, hogy a fennmaradó kilenc hónapban milyen eredményt lehet az online térhódítással elérni.

„Azt nem tudni, hogy ez rövid távon milyen eredményre vezethet, de az biztos, hogy napirenden tartja a Fideszt. Viszont nem szabad úgy gondolni a kormánypárt táborára, mint ami be van betonozva, ez még változhat, és a Digitális Polgári Körök lehet egy módja annak, hogy alakítson a most statikusnak tűnő szavazóbázison. Végezetül azt a praktikus szempontot sem felejthetjük el, hogy a Facebookon hamarosan tilossá válik a politikai hirdetések közlése, ami a rekorder hirdető Fidesz-médiát fogja megütni a legjobban. Így a pártok online követőit kevésbé szabályozott Facebook csoportokba kell szervezni, hogy a politikai tartalmak továbbra is elérjék őket” – fogalmazott a kutató.

A Fidesz szeptember 20-ra a Papp László Sportarénába szervez személyes találkozót a "digitális honfoglalóknak". Az eseményre eddig 1300-an jelezték, hogy elmennek, de a kutató szerint lényegtelen, hogy hányan jelölik meg ezt az opciót, a Fidesz ugyanis nem engedheti meg magának, hogy ne legyen telt ház, inkább a felső limit nélküli kampánypénzből fogják buszokkal szállítani az embereket a fővárosba.