Ízeltlábú ragadozókat szabadítanak rá az amerikai szőlőkabócákra
Ismét bebizonyosodni látszik, hogy a természetes megoldások néha célravezetőbbek, és hatékonyabban működnek, mint a művi eljárások. Magyar kutatók egyfajta bio-védekezési módot találtak a hazai szőlőültetvényekre halálos veszedelmet jelentő amerikai szőlőkabócák ellen.
Ismét bebizonyosodni látszik, hogy a természetes megoldások néha célravezetőbbek, és hatékonyabban működnek, mint a művi eljárások. Magyar kutatók egyfajta bio-védekezési módot találtak a hazai szőlőültetvényekre halálos veszedelmet jelentő amerikai szőlőkabócák ellen.
Ahogy azt lapunkban is megírtuk, a hazai borvidékek közül csupán egyetlen egy olyan van már csak, ahol a szőlőültetvényeket még nem támadta meg az Amerikából behurcolt szőlőkabóca, és az aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmától nem fertőződtek meg. Sajnos a kór ellen nem nagyon lehet mit tenni, a vegyszeres védekezés hatástalan, megfelelő hatásfokú anyagok nem is igen állnak a rendelkezésünkre, ezért nem igazán van más megoldás, mint a tőkék kiirtása. Ez azonban nem csak gazdasági hatásuk miatt borzasztó, de az ökológiai következményei is felmérhetetlenek. Hatalmas szőlőültetvények tűnhetnek el egyszeriben a magyar vidékről, az újratelepítés pedig újabb éveket, évtizedeket emészthet fel.
Mivel közvetlenül nem tudunk védekezni a kórokozó ellen, a fertőzés terjedését így elsősorban az amerikai szőlőkabóca elleni beavatkozásokkal lehet mérsékelni.
Erre most egy új, természetes módszert ajánlanak hazai kutatók, ami talán megoldást kínálhat az fertőzéssel szemben.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szerint ugyanis sikeresen lehet védekezni a kabócák ellen a szőlősorok közé vetett, fajgazdag, honos fajokból álló, nyárra virágzó rétté alakuló növénytakarókkal, a módszer hasznosságát pedig sikerült is egy 2022 és 2025 közötti vizsgálatukkal bizonyítani.
A kutatók 2022-től Eger és Tokaj környéki szőlészetekben vizsgálták a 6 fajból álló, Élő Sorköz névre hallgató magkeverék és a 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó úgynevezett kontroll sorközökkel.
A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken.
A vizsgálat elején, 2022-ben a szőlőkabóca egyedszáma még ugyanúgy alakult a kontroll és a vetett sorközökben. Az utána következő három évben a 6 és a 19 növényfajt tartalmazó magkeverékkel vetett területeken a szőlőkabóca átlagosan alacsonyabb egyedszámban volt megfigyelhető. Két évben pedig – a kontroll sorközökkel összevetve – a hatfajos vetésben szignifikánsan kisebb volt a szőlőkabócák egyedszáma.
A magyarázat igencsak egyszerű: a természetes közegben megszaporodtak azoknak a ragadozó izeltlábuaknak az egyedszámai, melyek természetes ellenségeit képezik az amerikai szőlőkabócának.
A kutatók kutató arra azért felhívják a figyelmet, hogy a sorközvetés gyakorlata önmagában nem elegendő a szőlőkabóca és az általa terjesztett betegség megfékezéséhez, de egy jól beállított sorköztakaró növényzettel növelhetjük egyes ragadozó csoportok egyedszámát a szőlőtőkéken, és ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a szőlőleveleken táplálkozó kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen az ültetvényben.
