Sorra esnek el a hazai borvidékek a fertőző aranyszínű sárgaság elleni harcban

Lassan országos méretűvé válik a szőlősgazdák rémálma, az aranyszínű sárgaság, amely már szinte az összes hazai borvidéket megfertőzte. Legutóbb a Balaton déli partján, a boglári borvidéken ütötte fel a fejét, ahol a hatóságok már növényvédelmi zárlatot is elrendeltek a fertőzés továbbterjedését megelőzendő.  

Megállíthatatlanul terjed a hazai szőlőültetvényeken a tőkéket végzetesen megtámadó kór, az amerikai szőlőkabócák által terjesztett aranyszínű sárgaság névre keresztelt fitoplazmás betegség. Ellene gyakorlatilag csak egyféle gyógymód létezik, ha a megtámadott növényeket elpusztítják.  

Legutóbb a Balaton déli partját is elérte a végzetes szőlőbetegség, Balatonlelle térségében ugyanis több fertőzött tőkét is azonosítottak az elmúlt időszakban. A betegség továbbterjedését megakadályozandó a Somogy Vármegyei Kormányhivatal növényvédelmi hatósága az érintett térségben úgynevezett növényvédelmi zárlatot rendelt el. 

A hatóság a fertőzött területek körül 4 kilométeres sugarú körben értesítette az ültetvények tulajdonosait és földhasználóit, a közvetlen környezetben pedig – Fonyód és Balatonfenyves térségében – úgynevezett pufferzónát jelölt ki.

A fitoplazmával fertőzött szőlőtöveket a gazdáknak gyökerestül el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A területről tilos szaporítóanyagot, szőlőhajtásokat vagy bármilyen, a betegség terjedését elősegítő anyagot elszállítani. Ugyanez vonatkozik azokra az eszközökre is, amelyeket a fertőzött ültetvényeken használtak. A hatóság fokozott ellenőrzést rendelt el a térségben. Aki nem tesz eleget a kötelező intézkedéseknek, szigorú bírságra számíthat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb közlései alapján a fitoplazma országosan terjed: az igazolt esetek mostanra 17 vármegyében jelentkeztek, és több tucat borvidéket érintenek. A hivatal októberi közlése szerint a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen kimutatható volt.

A betegség korábban már elérte a Mátrai és Tokaji borvidéket is, ezeken a helyeken hatósági intézkedések is életbe léptek a kórokozó észlelését követően. Bodrogkeresztúr térségében (Tokaji borvidék) lakossági bejelentésre, míg Abasár községben (Mátrai borvidék) az intenzív felderítés eredményként sikerült kiszűrni a fertőzésgyanús szőlőtőkéket. 

A Balaton északi partján, a Balatonfüred–Csopaki borvidéken is találtak már pozitív mintákat a NÉBIH vizsgálatai, de a Mátrai borvidékkel korábban egységet alkotó Egri borvidék is érintett a fertőzés által. 

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre növényvédőszeres eljárás, a kabócák irtása és a tőkék teljes elpusztítása jelenthet megoldást, ez utóbbi azonban azt is jelenti, hogy mindez hatalmas szőlőültetvények pusztulásával járhat, ugyanakkor hosszú évekbe telhet, mire a fertőzött területeken újra egészséges ültetvényeket tudnak a gazdák telepíteni. A növényegészségügyi hatásokon túl ezért a fertőzés komoly ökológiai következményekkel is járhat, nem is beszélve a gazdasági hatásairól. 

Magyarországon először 2013 augusztusában a Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH az aranyszínű sárgaság betegséget. 2016 novemberében például már arról tudósított az Agrofórum, hogy a teljes Badacsony-hegy zárlat alá kerül az aranyszínű sárgaság miatt.

A fertőzés 2025-re gyakorlatilag országossá vált, a hatóságok pedig jelenleg a zónás védekezéssel próbálják lokalizálni a kórokozó terjedését. 

Fotó: Pixabay