Az MVM jutalmazási rendszere még az országos béradatokat is eltorzíthatja

Idén májusban átlagosan közel nettó 950 ezer forintot vihetett haza az a 20 ezer ember, akik a statisztikai hivatal besorolása szerint a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” ágazatban, vagyis az energiaiparban dolgoznak. Ez összesen bruttó több mint 1,4 millió forintot jelent, a magyarok átlagos fizetésének pedig nagyjából a duplája. 

A májusban kiosztott bérezés azonban még az energiaiparban megszokott árakhoz képest is kiugróan magas volt. A KSH által mért adatok áprilishoz viszonyítva, vagyis mindössze egy hónap alatt 26 százalékot emelkedtek, hogy aztán júniusban még ennél is nagyobbat zuhanjanak a fizetések. A számok ily mértékű torzulására azonban van magyarázat: minden jel szerint egyetlen cég jutalmazási rendszere torzította el a képet, a jelenség pedig gyakoribb annál, mint amire először gondolnánk – írja a G7. 

Az energiaszektorban dolgozók a tavasz utolsó hónapjában többet kerestek, mint bármely más ágazat alkalmazottai az év akármelyik hónapjában Magyarországon. Az idén tapasztalható kiugrás azonban egyáltalán nem egyedi eset, az elmúlt években ugyanezt lehetett tapasztalni, hogy a májusi keresetek mindig több százezer forinttal haladták meg az azt megelőző és azt követő hónapokra jellemző szintet is. 

A portál szerint erre a jelenségre minden bizonnyal az a magyarázat, hogy az energiaszektor legnagyobb cége, az MVM a bónuszt a májusi bérekkel együtt fizeti ki az alkalmazottainak, ami néhány esetben akár az éves bér egyötöde is lehet. Bizonyos előre meghatározott egyéni, szervezeti és központi célok elérése esetén ugyanis a csoport dolgozói munkavállalói bónuszt kaphatnak. A nem vezető beosztásban dolgozó munkavállalóknál a bónusz maximuma az éves bér 8,33 százaléka, azaz nagyjából egyhavi pénz, míg a vezetők egy részénél ennél magasabb, az éves fizetés 20 százaléka. 

Ezt az összeget pedig általában a májusi fizetéssel együtt kapják meg a munkavállalók, pontosabban azt a részét, amit korábban nem utaltak el nekik előlegként, mert ilyenre van lehetőség az MVM-nél. Ezt minden esetben augusztusban teszik meg, ami szintén befolyásolja az ágazati statisztikákat, ha nem is olyan mértékben, mint májusban, de nagyjából 10 százalékkal ebben a hónapban is megugrik az átlagkereset az energetikai szektorban. 

Az MVM egyelőre nem árulta el a G7 kérdésére, hogy mennyi fizettek ki bónuszként és mennyi jutott ebből pont májusra. A csoport beszámolója alapján ugyanakkor év végén közel 7 milliárd forintot különítettek el prémiumra és annak járulékaira, valamint további 9,5 milliárd forintot egyéb személyi jellegű ráfordításokra. Az említett 8-12 milliárdos többletkifizetés pedig, bár nem jelentős mértékben, de még az országos adatokat is felfelé tornászta, májusban ugyanis 2-3 ezer forinttal nőhetett így az átlagkereset ennek köszönhetően. 

Az ugyan más szektorok esetében is előfordul, hogy egy-egy hónapban a korábbinál magasabbak vagy alacsonyabbak a fizetések, még ha nem is ennyire látványosan. Az energetikában azonban azért szembetűnő ez, mert az MVM alkalmazásában áll a dolgozók nagyrésze, mert ha náluk történik valami, az az egész szektoron meg szokott látszani. 

Korábban egyébként a közigazgatási szektor mutatta meg legjobban, milyen torzító hatással lehet egy egyszeri esemény az egész országos bérátlagra. Itt ugyanis az előző választás előtt, 2022 februárjában a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt az egy hónappal korábbi szint két és félszeresére nőtt az átlagkereset, hogy aztán márciusban visszaessen a korábbi szint környékére. Akkor 75 ezer forinttal nőtt meg az országos bruttó átlagkereset, vagyis úgy tűnt, mintha a magyarok fizetése egyik pillanatról a másikra több ezer fonttal nőtt volna. 

Fotó: MVM