Reagált Pintér Sándor kijelentésére a kórházban hagyott csecsemőkről az örökbefogadásért felelős biztos
„Én másképp fogalmaztam volna” – mondta Kardosné Gyurkó Katalin a belügyminiszter nagy visszhangot kiváltó kijelentésére, a nevelőszülői rendszerért és az örökbefogadás koordinációjáért felelős miniszterelnöki biztos a Népszavának.
„Én másképp fogalmaztam volna” – mondta Kardosné Gyurkó Katalin a belügyminiszter nagy visszhangot kiváltó kijelentésére, a nevelőszülői rendszerért és az örökbefogadás koordinációjáért felelős miniszterelnöki biztos a Népszavának.
Pintér korábban a kórházban hagyott csecsemőkről úgy beszélt: „nem mi szültük” őket, ám Kardosné szerint a mondat második fele legalább ilyen fontos. „Pintér Sándor azt is mondta, megoldjuk. És ez a lényeg. Én is ezen dolgozom.” – derül ki a Népszavának adott interjújából.
A biztos szerint a helyzet továbbra is súlyos, de nem igaz, hogy ne történne előrelépés. November 26-án 344 csecsemő volt kórházban Magyarországon. Közülük 61 esetben az anya gyermeke nélkül távozott, 94 kisbabát pedig ugyan látogatnak a szüleik, de még nem született döntés a sorsukról. További 44 gyermeknél orvosilag indokolt a kórházi ellátás. November 1. és 26. között összesen 136 gyermek került ki a kórházakból különböző megoldások révén.
A belügyminiszter által felvetett új csecsemőotthonok építését Kardosné Gyurkó Katalin nem tartja hosszú távú megoldásnak, ugyanakkor átmeneti válaszként elfogadhatónak látja. Példaként említette a miskolci új intézményt, ahol kis létszámú, nyolcfős csoportszobák, ringató helyiségek és megfelelő személyzet áll rendelkezésre. Elmondása szerint volt olyan eset, amikor három hónap alatt 24 férőhelyről 54 csecsemő talált örökbefogadó szülőkre.
A miniszterelnöki biztos szerint a kórházban hagyott csecsemők számának csökkentéséhez elsősorban a megelőzés megerősítésére, az örökbefogadás felgyorsítására és a nevelőszülői hálózat bővítésére lenne szükség. A rendszer azonban jelentős kapacitásproblémákkal küzd: kevés a nevelőszülő, az átlagéletkor magas, miközben a terhelés folyamatosan nő. Bár januártól emelkedik a nevelőszülők javadalmazása, Kardosné szerint kérdéses, hogy ez önmagában elegendő lesz-e a hiány enyhítésére.
A csecsemők döntő többsége földrajzilag is koncentráltan jelenik meg: az esetek mintegy 90 százaléka tíz kórházban fordul elő, többek között Nyíregyházán, Miskolcon, Baján, Kiskunhalason, Kecskeméten, valamint néhány budapesti intézményben. A biztos már személyesen is felkereste ezeket az intézményeket.
Miközben a KSH adatai szerint idén történelmi mélypontra csökkent a születések száma, az állami gondoskodásban élő gyermekek és a kórházban hagyott csecsemők száma nő. Kardosné Gyurkó Katalin ezt új, összetett társadalmi jelenségnek tartja, amelyre a jelenlegi gyermekvédelmi struktúra egyre nehezebben tud reagálni. Bár idén mintegy 1300 örökbefogadás történt – több, mint az előző évben –, szerinte a rendszer elérte a teljesítőképessége határát, ezért a következő időszakban elkerülhetetlennek látja a változtatást és egy átfogó „modellváltás” szükségességét.