Párizsi út, Rippl-Rónai festmények – Sulyok Tamás volt sajtósa ezekre az ügyekre utalhatott

Sulyok Tamás köztársasági elnök volt kommunikációs igazgatója karácsony utolsó napján arról írt: az elnöki hivatal működését indokolatlan pénzköltés és szociális érzéketlenség jellemzi. Bár Szántó Georgina egyelőre nem nevezett meg konkrét ügyeket, egy friss nyilatkozatában már pontosította, mire utalt. A Kontroll összegyűjtötte azokat a korábbi botrányokat, amelyek jól illeszkedhetnek a pozíciójából szeptemberben távozott kommunikációs igazgató által kritizált esetek sorába. 

Ahogy arról a Kontroll beszámolt, Szántó Georgina, a köztársasági elnök volt kommunikációs igazgatója pénteken nyilvános kommentben azt írta: Sulyok Tamás „gyakorlatilag tönkretette” őt, és az elnöki hivatalban a „jó szó ellenséggé vált”. Bejegyzésében féktelen pénzköltésről, felduzzasztott létszámról és érzéketlenségről írt, és jelezte, hogy a jövőben részletesebben is beszélni fog az elmúlt másfél év tapasztalatairól.

Szántót szeptemberben bocsátották el a Sándor-palotából, hivatalosan közös megegyezéssel, az elnöki hivatal azonban azóta sem reagált érdemben a volt munkatárs súlyos állításaira.

Miért szólalt fel a Sándor-palota volt kommunikációs igazgatója?

A 444 kérdéseire Szántó Georgina szombaton írásban válaszolt, és pontosította, mi késztette a megszólalásra.

„Nem vártam semmilyen hatást, egyszerűen nem tudtam és nem akartam tovább magamban tartani”

– írta, hozzátéve, hogy „a hónapok óta tartó fájdalom és az igazságérzete hatására” döntött a nyilvános komment mellett. Arra a kérdésre, mit értett Sulyok Tamás féktelen pénzköltésén, Szántó már egyértelműen fogalmazott:

„a külföldi utak delegációs létszámát és résztvevőit értettem (ami ellen folyamatosan harcoltam ottlétem alatt), továbbá az elnök házastársának különböző (úgynevezett jószolgálati) megmozdulásait számos kísérővel és felhajtással”.

Leírása szerint nem elszigetelt esetekről, hanem visszatérő gyakorlatról volt szó.

„Leegyszerűsítve: azt szajkóztam, hogy visszatetsző, ha népes kísérettel odaállítanak különböző helyszínekre abban a reményben, hogy majd mindenki gazsulál nekik, és a kézfogásról fotó készül, s legalább igyekezzenek úgy tenni, mintha jót akarnának az embereknek” – írta a 444-nek.

Szántó szerint amikor mindezt szóvá tette, ezt a választ kapta:

„neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”

Ez Szántóban megütközést keltett:

„Szerintem nem azért vagyunk ott, hogy mindenki gazsuláljon nekünk, hanem azért, hogy jót tegyünk. Különös tekintettel arra, hogy ezért igencsak megfizetnek bennünket. Ez emberi és leginkább kutya kötelességünk. (...) „Az én személyes tapasztalatom szerint kifejezetten üldözendő volt a jószándék. Mert ők nem az emberekért, ők a saját jólétükért gondoltak dolgozni. Ez volt minden nézeteltérésünk alapja.”

Szántó jelezte azt is, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza emlékeit az elmúlt másfél évről, amely alatt – saját szavai szerint – „már köztársasági elnökként igyekeztem védeni őt és a szebbik arcát mutatni”, de azt egyelőre nem tudja, milyen formában teszi ezt meg.

Külföldi utak, szolgálati autók és drága festmények

Bár Szántó Georgina eddig nem nevezett meg konkrét eseteket, több olyan, korábban nyilvánosságra került ügy is van, amely egybevág az általa felvázolt képpel.

Ilyen volt például Sulyok Tamás és delegációja párizsi olimpiai útja. A HVG januárban írta meg, hogy bár az államfő végül nem vett részt az olimpiai eseményeken, a delegáció szállására összesen 228 millió forintot fizettek ki. Sulyok Tamás eközben lelkigyakorlaton vett részt, a költségek azonban így is az államot terhelték.

Szintén a Kontroll számolt be augusztusban arról, hogy a köztársasági elnöki hivatal 49 autót tart fenn, és három évre 120 millió forintos közbeszerzést írt ki a flotta szervizelésére és karbantartására. A járművek között több Volkswagen, Skoda és Audi is található, köztük elektromos és magasabb kategóriájú modellek.

A fényűző reprezentáció kritikájához illeszkedik az is, hogy Sulyok Tamás hivatala Kaposvárról értékes festményeket – köztük Rippl-Rónai-műveket – szerzett meg, amikor az megtetszett feleségének. Az ügy akkor is vitát váltott ki a közpénzek felhasználásának indokoltságáról.

Szociális érzéketlenség a kommunikációban

Szántó „szociális érzéketlenségről” szóló állításait erősítheti az is, ahogyan Sulyok Tamás a gyermekvédelem kérdésében kommunikált. A Kontrollon is írtunk decemberben, hogy az államfő szerint a köztársasági elnök nem foglalhat állást gyermekvédelmi ügyekben – mindezt a Szőlő utcai javítóintézet botrányával terhelt időszakban. Szántó ekkor már nem volt az elnöki hivatal munkatársa, a kommunikációs irány azonban jól látható volt.

Amikor viszont még ott dolgozott, az a kárpátaljai Munkács orosz bombázása volt: Sulyok Tamásnak támadásról szóló közleményéből utólag törölték az „orosz” szót, vagyis épp az agresszor megnevezését nem vállalta az áldozatokkal szemben.

Szántó a 444-nek arról is írt, hogy kirúgása összefüggésben állhatott a munkácsi rakétatámadás utáni Facebook-poszttal. Állítása szerint azért bocsátották el, mert nem hívta fel a köztársasági elnököt „a munkácsi rakétatámadás posztot követő sajtóhadjárat kezdetén, s ezért nekik mit kellett átélniük”, valamint mert „nem tartották az adminisztrációba illőnek”.

Fotó: Facebook / Szántó Georgina