Van, aki felvállalta és van, aki évtizedekig tagadta ügynökmúltját
Szita Károly kaposvári polgármester ügynökmúltjáról már húsz éve jelentek meg sajtóhírek, 2018-ban pedig jelentéseinek részletei is nyilvánosságra kerültek. A III/II-es kémelhárítás hálózati személyeként családtagjairól és munkatársairól is jelentett Krakus Péter fedőnéven, ám éveken át tagadta ügynöki múltját. A 36 év után megnyitott akták apropóján a Kontroll Kaposváron kérdezte a helyieket, a Parlamentben pedig a Fidesz–KDNP politikusait Szita ügyéről.
Szita Károly kaposvári polgármester ügynökmúltjáról már húsz éve jelentek meg sajtóhírek, 2018-ban pedig jelentéseinek részletei is nyilvánosságra kerültek. A III/II-es kémelhárítás hálózati személyeként a dokumentumok szerint családtagjairól, munkatársairól és környezetéről is jelentett Krakus Péter fedőnéven, ő azonban éveken át tagadta, hogy ügynök lett volna. A 36 év után megnyitott ügynökakták most ismét ráirányítják a figyelmet a kaposvári polgármester múltjára. A Kontroll stábja Kaposváron kérdezte a helyieket, a Parlamentben pedig a Fidesz–KDNP politikusait arról, hogyan viszonyulnak Szita Károly ügyéhez.
36 évvel a rendszerváltás után, november 4-én nyilvánosságra kerültek az állambiztonsági múlt feltárását segítő ügynökakták. A történelmi jelentőségű lépés azonban számos kérdést vet fel: mi maradt fenn a diktatúra megfigyelési dokumentumaiból, kiknek a neve kerülhetett be az adatbázisba, és miért hiányoznak máig fontos iratok?
A nyilvánosságra hozott dokumentumok között ismert közéleti és kulturális szereplők nevei is feltűntek. Kiderült többek között, hogy Martonyi János egykori külügyminiszter és Patyi András korábbi alkotmánybíró neve is szerepel a mágnesszalagokon. A kulturális életből olyan nevek kerültek elő, mint Szepesi György, Dévényi Tibor, Szikora Róbert, Medveczky Ilona vagy Vikidál Gyula. A történetek azonban különbözőek: a beszervezés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentéseket is írt.
Az adatbázis megnyitása ráadásul komoly hibákkal indult: megfigyeltek, vagyis az állambiztonság áldozatainak nevei is bekerültek a nyilvános felületre, ami téves következtetésekhez vezethet.
A kérdés azonban nemcsak a múlté. Szita Károly kaposvári polgármester ügynökmúltjáról már 2005-ben jelentek meg sajtóhírek, 2018-ban pedig jelentéseinek részletei is nyilvánosságra kerültek. A korábbi dokumentumok szerint a III/II-es kémelhárítás hálózati személyeként családtagjairól, munkatársairól és környezetéről is jelentett. Szita éveken át tagadta, hogy ügynök lett volna.
A Kontroll stábja Kaposvárra utazott, hogy megkérdezze a helyieket, hogyan viszonyulnak a polgármester múltjához. A Parlamentben pedig a Fidesz–KDNP politikusait kérdeztük arról, hogyan látják Szita Károly ügyét.
Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból, miért hiányosak a dokumentumok, és miért fontos, hogy a múlt feltárása ne vezessen újabb igazságtalanságokhoz? A Kontroll riportja megtekinthető Youtube-csatornánkon:




