A titkolózás ideje lejárt az MNB-botrányban: a kecskeméti egyetem alapítványának egy sor dokumentumot nyilvánosságra kell hoznia

A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság felszólító levelet küldött az MNB-ügyben erősen érintett kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak, hogy adjon ki a KecsUP Híreknek egy sor olyan dokumentumot, amelyek kiadását korábban megtagadta. Ha az alapítvány eleget tesz a felszólításnak, akkor korábbi vezetőségi ülések jegyzőkönyvei, előterjesztései, a vezetői fizetések, valamint az ügyvédi költségeik is nyilvánosságra kerülhetnek.

A kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott az államtól az általa üzemeltetett egyetem fejlesztésére. A pénz kis részét erre költötték, nagy részét, 127,5 milliárd forintot azonban „kölcsönadtak” az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. A Matolcsy-kör irányítása alatt álló Optima abban az időszakban annyira rosszul gazdálkodott a rábízott pénzzel, hogy a nemrég közzétett korrigált jelentéseik szerint a vagyonuk 2022 és 2024 között összesen 270 milliárd forintot veszített az értékéből – írja a Telex.

A kecskemétiek a 127,5 milliárdos összeget rendkívül alacsony, évi 2,5 százalékos kamattal adták kölcsön az Optimának, így az értéke egy részét az infláció miatt már el is vesztette. Forintos kérdés, hogy a maradékot hogyan tudják majd visszaszerezni attól a cégtől, ami két év alatt 270 milliárdos vagyonveszteséget szenvedett el.

A kecskeméti KecsUP Hírek még tavasszal közérdekű adatigényléssel próbálta meg kikérni az NJEA vezetőségi ülésein született jegyzőkönyveket. Akkor ezt megtagadták, és csak betekintést engedtek a dokumentumokba, amelyek nagy részét azonban kitakarták. A portál lapigazgatója júniusban újabb közérdekűadat-igénylést küldött az egyetemi alapítványnak, amiben a jegyzőkönyveken kívül az ülések előterjesztéseit, az alapítvány dolgozóinak juttatásait, és az ügyvédek szerződési díjait is kikérte. Az alapítvány július végén válaszolt, de érdemi információt nem adtak.

Alter Róbert ezért a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet segítségével a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordult, amely vizsgálatot indított az ügyben. A NAIH megkérdezte az egyetemi alapítványt, hogy miért nem adták ki ezeket az adatokat, amire ők négy indokot hoztak fel:

• döntés megalapozását szolgáló adatok;
• üzleti titok;
• folyamatban lévő eljárások;
• személyes adatok védelme.

A NAIH részletesen ír mindegyik szempontról, és azok közül a második és harmadik jogosságát alapvetően megkérdőjelezi. A hatóság szerint ugyanis „nem lehet üzleti titok a közpénzre vonatkozó adat”, illetve az alapítvány közérdekű adatai nem veszítik el megismerhetőségüket azzal, hogy azokat egy büntetőeljárásban is felhasználják.
A döntés-előkészítésről és a személyes adatokról szóló érvek a NAIH szerint részben megállják a helyüket, de ezekre hivatkozva sokkal kevesebb információt lehet csak kitakarni, mint amennyit az alapítvány az adatok kiadása során megtett.  A hatóság ezért arra szólította fel a Neumann János Egyetemért Alapítványt, hogy:

• a kitakart adatok körét vizsgálja felül, és minden egyes adatnál külön-külön igazolja, hogy milyen alapon teszi azt felismerhetetlenné;
• küldjék meg a korábban egyáltalán nem kiadott előterjesztéseket;
• adják ki az ügyvédekkel kötött szerződéseik értékét;
• és adják ki a közfeladatellátáshoz kapcsolódó munkakörökben lévő dolgozóik nevét, beosztását és juttatásait.

Az alapítványnak tehát elvileg rengeteg olyan információt és dokumentumot meg kell majd osztania a KecsUP Hírekkel, amelyet eddig titokban tudott tartani. Amennyiben ezt nem teszik meg, a lap pert indíthat ellenük, ahogy azt korábban a Telex is megtette.