Strasbourgban jogsértőnek ítélték az állami dolgozók megfigyelésére is alkalmas „megbízhatósági” törvényt

A „megbízhatósági vizsgálat” jelen formájában sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot takarja – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy különböző, állami alkalmazásban dolgozó munkavállalókat titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljenek.

A rendőrségi törvénybe 2010-ben került bele az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézménye, amely eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőröket és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozókat lebuktathassák. Ennek során a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelhetik miközben csapdát is állíthatnak neki, amihez beszervezhetik az ismerőseit és a kollégáit is - írja a 444. 

Egy 2020–2021-es módosításnak köszönhetően már minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozóit, a kormányhivatalok munkatársait, a gyermekvédelmi dolgozókat, a NAV, a Közszolgálati Egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársait és az egészségügyi dolgozókat is meg lehetett figyelni. A vizsgálatot az NVSZ vezetője vagy a belügyminiszter kezdeményezheti, mindig konkrét személy ügyében, a folyamat felett csak az ügyészség rendelkezik kontrollal.

Szelényi Zoltán Strasbourgig vitte az ügyet

Az ügyet először Szelényi Zoltán traumatológus vitte jogi útra 2021 nyarán, de miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogai nem sérültek, az EJEB-hoz fordult. A strasbourgi bíróság Szelényi ügye mellett egy másik magyar keresetet is befogadott ugyanebben a témában, ezt egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.

Szelényi ügyvédje, Litresits András szerint a magyar törvényt azért kaszálta el az EJEB, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle az érintettet védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek, és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak”.

A kormánynak búcsút kell vennie a „megbízhatósági” törvénytől

Az ügyvéd a 444-nek azt mondta, hogy a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt. Az EJEB kimondta, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” a jelen formájában sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, ami a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot takarja.

Potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót figyeltethetett eddig meg a kormány titkosszolgálati eszközökkel a munkahelyén, a szolgálati járműve belsejében és közterületen úgy, hogy a környezetükbe akár még „téglákat” is beépíthetett. 

Szelényi Zoltán 2024-ben azt mondta a 444-nek, hogy szerinte a megfélemlítés volt a cél akkor, amikor a törvény hatályát kiterjesztették az egészségügyisekre is. A traumatológus a kezdetektől fogva úgy gondolta, hogy a megbízhatósági vizsgálatoknak valós gyakorlati értelme nem igazán lehet az orvosok és más egészségügyi dolgozók esetében.

Fotó: Wikipedia