Maffiaállamként definiálja a társadalom többsége az Orbán-rendszert

Tarolt a „maffiaállam” elnevezés abban a kutatásban, melyet a Republikon Intézet végzett, arra kérdezve rá, hogy pontosan milyen kifejezéssel illetnék az emberek a jelenlegi Orbán rendszert. A névválasztás vélhetőleg összefügg azzal, hogy az elmúlt években a korrupció került a politika fókuszába.

A válaszadók közül a legtöbben, a megkérdezettek egyharmada (27 százaléka) választotta a kifejezetten negatív képzeteket keltő „maffiaállam” meghatározást a felkínált lehetőségek közül, melyek más és más oldalról igyekeztek típusokba sorolni az elmúlt 16 év jellegzetes vonásait. 

A választható opciók között egyébként egyként volt pozitív és negatív tartalmú kifejezés, bár igazán ez utóbbiak voltak többségben. Nézzük most meg a többi válaszlehetőséget, illetve, hogy hányan is látták, vagy éppen találták meg bennne a rendszer lényegét. Jól ment a NER (azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszere) és az illiberális demokrácia, mindkét variáns 16-16 százalékot kapott.

Érdekessége a dolognak, hogy mindkét kifejezés a rendszer szülötte: a NER-t közvetlenül a 2010-es kétharmados győzelem után vezette be a Fidesz, amikor is minden közintézményben kötelezővé tették a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának (NENYI) kifüggesztését, melyben először szerepelt az azóta elhíresült betűszó. 

Az „illiberális demokrácia” kifejezést pedig először a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen (Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor) Orbán Viktor használta, még 2014-ben, amikor azt fejtegette, hogy a munkaalapú állam korszaka következik el hamarosan. 

A sorból igencsak kilógó és egyértelműen pozitív értéktartalmú demokrácia fogalmát 14 százalék választotta, a jelenség megfejtése majd a válaszadók pártpreferenciájának vizsgálatakor tárul fel. 

Az önkényuralom, a diktatúra, és a fasisztoid rendszer mind 10 százalék alatt kapott, csökkenő mértékben, ezekről a negatív képzeteket hordozó meghatározásokról tehát már viszonylag kevesen gondolják, hogy releváns módon képesek leírni a rendszer lényegét. 

A jelenlegi állapotot akkor értjük meg igazán, ha a mostani eredményeket összevetjük egy korábbi 2023-as Medián kutatással, amikor még a „diktatúra” kifejezést találta az emberek többsége alkalmasnak arra, hogy megnevezze a rendszert. 

Azóta viszont változott a világ, az új ellenzéki erő a korrupciót, azaz a lopást állította narratívája fókusztába, és ezzel segítette a rendszer átkeretezését, míg 2023 előtt az akkori ellenzék elsősorban az alkotmányos kérdéseket tette kritikája középpontjába, ezért is lehetett akkor inkább a „diktatúra” a hívószó. 

Érdemes talán megjegyezni, hogy a „maffiaállam” kifejezést először Magyar Bálint 2013-ban használta, ekkor jelentette meg ugyanis a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam című kötetét, amelyben először próbálta meghatározni az Orbán-rendszer lényegi vonásait.

A Republikon kutatása természetesen kiterjedt arra is, hogy az egyes pártot kedvelők körében mely meghatározás a népszerűbb, és a kevésbé népszerű.

Ebben persze nagyobb meglepetésre ne számítsunk, azok, akik jóval kritikusabbak az átlagnál a rendszerrel kapcsolatban (a Tisza párt hívei és a Tiszán túli ellenzékiek) elsöprő többséggel a maffiaállam mellett voksoltak, míg a Fidesz–KDNP szavazói a három legmegengedőbb rendszerleírás között osztották meg szavazataikat, és ezek között található a fentebb egyszer már említett polgári demokrácia. 

A bizonytalanok véleménye szórt a legnagyobb mértékben, hiszen ők abban sem voltak biztosak, minek nevezzék a rendszert, amiben élnek.

A válaszadók demográfiai megoszlása talán a legérdekesebb, hiszen megszokhattuk eddig, hogy a fiatalok viszonyulnak a legkritikusabban az Orbán rendszerhez, és az idősebbek az elfogadóbbak, a kutatás azonban azt mutatta, hogy az idősebb korosztály is inkább az erősebb kifejezést (maffiaállam) választja, amikor nevet kell adni az Orbán rendszernek.