19 perce

Visszatért a víz: árhullám érkezett a Körösökre, emelkednek a folyók és a Balaton is

Kontroll.hu
Kontroll.hu
Visszatért a víz: árhullám érkezett a Körösökre, emelkednek a folyók és a Balaton is

Az elmúlt hetekben komoly csapadékmennyiség érkezett térségünkbe és a nagyobb folyóink vízgyűjtő területére, így jelentős vízszintemelkedés indult el vizeinken. A vízügyi szakemberek a vízvisszatartási műveleteket is megkezdték, épültek fenékküszöbök és a csatornákon keresztül is frissítik a készleteket. 

Az ősz második felére végérvényesen lezárult az aszályos időszak, novemberre már az egész országba jelentős mennyiségű csapadék érkezett, napokon keresztül hullott az eső Baranyától, Bács megyén át Borsod megyéig. A vízügy kezelési területein megindultak a vízvisszatartási műveletek, a folyók vízszintje emelkedni kezdett, a Balaton és a Velencei-tó is elmozdult a kritikus szintről.

Romániából érkezett először egy árhullám

A magyarországi vizeinket érintő komolyabb vízszintemelkedésről előszőr november 12-én jelentek meg hírek, mikor a Körösök vidékére Románia felől érkezett egy nagy árhullám. A MetFigyelő Facebook-oldal írta meg, hogy három és fél méteres áradás indult el a Köves-Körösön, ami előszőr a Fekete- Körösbe, majd a Kettős-Körösbe folyt, innen haladt tovább az útja a Hármas-Körösbe, majd ez a víztömeg a Tiszába folyt Csongrádnál.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság arról írt közösségi oldalán, hogy a hétvégén mintegy 130 köbméter víz érkezett másodpercenként a Békési duzzasztóműhöz. Az igazgatóság posztja szerint ez a mennyiség meghaladja azt a határt, amelynél a műtárgy szerkezete még biztonságosan terhelhető. A duzzasztóművet ugyanis 75 köbméter/másodperc feletti vízhozamnál már nem lehet üzemszerűen terhelni, ezért ilyen körülmények között a duzzasztás veszélyeztetné a berendezés biztonságát. Viszont több helyszínen megkezdődött már az érkező többletvíz visszatartása. A Fekete- és a Fehér-Körös közötti területek vízpótlását a Kisdelta árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgyán keresztül indították el. Innen gravitációsan juttatnak vizet az Itceéri-csatornába és a Gyulavári-főcsatornába. Az előrejelzések szerint hat nap alatt a Körösök romániai hegyvidéki vízgyűjtőjén területi átlagban 68,9 milliméter, a vízügyi igazgatóság működési területén pedig 60,5 milliméter eső hullhat.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság pedig a Tisza vízszintemelkedéséről írt bejegyzésében kiemelve, hogy a vízgyűjtő területeken lehullott jelentős mennyiségű csapadék hatására a Tisza vízszintje megemelkedett, a Kisköre alatti szakaszán a hét folyamán további 2-2,5 méteres vízszintemelkedés várható. Szolnoknál pedig az előttünk álló időszakban tartósan 0 cm körüli vagy azt meghaladó vízállásokra lehet számítani. A további esőzések a vízszintek emelkedését idézhetik elő.

November első és második hetében számottevő mennyiségű csapadék hullott a Felső-Duna lefolyásképződés szempontjából fontosabb vízgyűjtőire is. A korábbi alig változó vízállások azóta folyamatosan emelkednek. A Duna bajai szelvényében július óta öt alkalommal dőlt meg a valaha észlelt legkisebb vízállás szintje. A korábbi, 2018. évi minimum 27 cm volt, míg idén a legalacsonyabb vízállást, -50 cm-t október 9-én észlelték. De történelmi mélypontot ért el a Duna vízállása október elsején Budapestnél is, ahol délután 13:00-kor és 14:00-kor is -1 centimétert mutatott a vízmérce. A folyó most jelentős emelkedésnek indult. A cikk írásakor Bajánál már 89, Budapestnél pedig 77 centiméter a vízállás, melynek változásait az Országos Vízjelző Szolgálat oldalán követhetjük.

A tavak vizei is emelkednek, de a Balaton még messze van a megnyugtató vízszinttől

A Balaton átlagos vízállása 36 centiméter, az utóbbi hét napban összesen 4 centiméternyit emelkedett. A Sió-zsilip, amit novemberben 110-120 centiméter feletti vízállásnál lehetne megnyitni, természetesen zárva. Már több mint 2 és fél éve nem történt szabályozási célú vízeresztés a Balatonból.

A Sonline arról írt, hogy a 36 centi mindössze 13 centivel több a 2003-as, 23 centis rekordalacsony vízállásnál. Tavaly november végén 70 centi volt a vízszint, most nagyjából a felénél tartunk. Hogy az emelkedés folytatódik-e, az szinte csak a csapadékon múlik. Egy-egy kiadós eső után a vízmérce gyorsan reagál, de a hiány pótlásához nem napok, hanem hónapok kellenek.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról írt Facebook-oldalán, hogy „Charles elérte a Velencei-tavat is”. A ciklon 57 milliméter csapadékot hozott a Velencei-tó vízgyűjtőjére, ám a vízszintet csupán a tó felületére közvetlenül hulló eső befolyásolta – az ide torkolló vízfolyásokon ugyanis nem érkezett érdemi mennyiségű víz, mivel a vízgyűjtőn hullott csapadék zöme a területen tározódott. A változás így is örömteli: a tó vízállása Charles érkezése előtt 6 cm volt, néhány nap alatt 13 cm-re nőtt, ez 1,75 millió köbméter víztöbbletet jelent. 

Fenékküszöbökkel is segítik a vízvisszatartást

A vízügy területi igazgatóságai arról számolnak be, hogy a csapadékos időjárás miatt most érkező magasabb vízhozamok lehetőséget teremtenek arra, hogy a hosszú, rendkívül alacsony vízhozamú időszak után frissítsék a kezelésükben lévő vízrendszerek vízkészletét, és ahol lehet, helyben tartsák a vizet. Így most megindulhatnak a vízvisszatartási műveletek a csatornákon keresztül.

„Duzzasztóinknak köszönhetően gravitációs vízrendszereinket teljesen feltöltve tartjuk. A holtágakba, csatornákba bejuttatott víz nemcsak a készletek pótlását szolgálja, hanem a hosszú, alacsony vízhozamú időszak után a vízminőség szempontjából is kedvező. A cél, hogy a víz minél nagyobb része ne egyszerűen levonuljon a területről, hanem ahol biztonságosan megtehető, a csatornákban, vízfolyásokban, holtágakban, erdei vízrendszerekben és szükségtározókban maradjon, és javítsa a térség vízháztartását” – írta közösségi oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság azt mutatta be a Facebook-on, hogy homokzsákokból, földből vagy egyéb természetes anyagokból ideiglenes fenékküszöböket építettek, ezen kívül pedig sekély árasztást végeztek a XXXI. csatorna mentén, több mint 200 hektáros területen. Eddig több tucat helyszínen készült el vízmegtartásra alkalmas ideiglenes létesítmény, de a héten lehulló csapadékot további ideiglenes fenékküszöbökkel próbálják a területen, elsősorban a mederben visszatartani. „Folyamatosan zajlanak a vízmegtartásra alkalmas helyszínek, területek kijelölése, ezért vizsgáljuk a további területek táji vízigényének biztosítási lehetőségeit” – írták közleményükben.

Szerző: Dobó Csaba 

Fotó: idokep.hu

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak