Nem Lázár János a parlament legnagyobb földesura

A képviselői vagyonnyilatok alapján tavaly is több olyan honatya volt, aki hektárokkal bővítette uradalmát. A politikai karrierje alatt hatalmas földvagyont felhalmozó építési és fejlesztési miniszter csak a dobogó harmadik fokára fért fel.

Az mfor.hu böngészte át az országgyűlési képviselők 2025-ös vagyonnyilatkozatait. Az oldal azt vizsgálta, hogy hogyan változott a honatyák birtokában levő földvagyon. Többen tovább vásároltak, a dobogó első három fokán kizárólag fideszes politikusok vannak.

Továbbra is Bánki Erik, a jagybanki alapítványok létrehozásában szerepet vállaló kormánypárti politikus rendelkezik a legtöbb földterülettel. A gazdasági bizottság elnöke 250-270 hektárral rendelkezik, de ő nem gyarapította tavaly a földvagyont.

A legnagyobb bevásárlásokat 2023-ban tudta le a politikus, az RTL Híradója akkor arról számolt be, hogy 205 millió forintért több mint száz hektárt vásárolt Mohács környékén a pécsi buszbotrányban is érintett kormánypárti honatya. Állítólag banki hitelből vásárolta a területeket.

Még ketten lépték át a 200 hektáros határt. Az egyikük Szabó Zsolt Heves megyei képviselő. 2025-ben az addig meglevő 197 hektár mellé vásárolt területet. A vagyonbevallása szerint Hatvan környékén 10,8 hektárról 12 hektárra növekedett a szántója, Szuha falunál pedig 8 hektárról 9 hektárra. Boldog településnél 16 hektáros lett a rét besorolású ingatlana, akkor bőven 200 hektár fölött jár Szabó Zsolt birtokrendszere, ami azt jelenti, hogy visszaelőzte Lázár Jánost. 

A batidai kastély ura tavaly nem növelte földbirtokainak számát, így továbbra is nagyjából 203 hektárral büszkélkedhet.

A legutóbbi adásvételek 2024-ből valók, például Lázár János vett 7 hektár földet Hódmezővásárhely külterületén, a batidai vadászkastélyként ismert nagyréti vendégház mellett. A terület 39,23 millió forintba került.

Hozzájuk képest kispályásnak számít a legnagyobb ellenzéki földbirtokos: Mellár Tamás (Párbeszéd) nevén már régóta 22 hektár szerepel, tavaly nem vásárolt hozzá új területeket. Az mfor.hu megjegyzi: Magyarországon egy hektár szántóföld átlagára 2024-ben meghaladta a 2,3-2,4 millió forintot, az áremelkedés pedig folyamatos.