Nemcsak a kormányülésen, hanem a parlamentben is téma volt a gödi Samsung-gyár

Az Átlátszó már évek óta foglalkozik a gödi Samsung-gyárban történtekkel. Több parlamenti képviselő is rákérdezett a kormánynál, hogy mi folyik az üzemben, sőt évekkel ezelőtt vitanapot is tartottak az Országgyűlésben. Néhány kormánypárti politikus mégis úgy tesz, mintha a Telex cikkéből értesültek volna a környezetszennyezésről és az egészségügyi határértékek túllépéséről.

A kormánypárti politikusok „nem tudják”, „nem emlékeznek” arra, hogy milyen mértékben tudtak a gödi Samsung-gyárban történtekről. Mint ismert a Telex írt egy hosszabb anyagot arról, hogy milyen mérgezések, illetve egészségre és a környezetre ártalmas határérték-túllépések voltak a koreai akkumulátor-üzemben. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Átlátszó már évekkel ezelőtt foglalkozott a gyárban történtekkel, rengeteg cikket írt a témában). A Telex írta meg azt azonban, hogy a kormányülésen is téma volt, hogy a gyár nem tartja be a munka- és környezetvédelmi előírásokat, sőt a titkosszolgálatok is megerősítették a szennyezésről szóló híreket.

Az újság most évekre visszamenőleg átnézte a parlamenti jegyzőkönyveket. Ebből kiderült, hogy 2022 óta több ellenzéki képviselő is tett fel írásbeli kérdést a kormány tagjainak. 

Egy 2022-es munkavédelmi hatósági jegyzőkönyv szerint a Samsungban 2021-ben többször is légtérméréseket végeztek, amelyek szerint a gyár munkatársainak egy részét mérgező vegyi anyagok belégzésének tették ki.

A jegyzőkönyv szerint egy korábbi vizsgálat megállapította, hogy a Samsung szűrőelemei nem alkalmasak az ott használt por hatékony kiszűrésére.

Ezt a jelentést Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója kérte ki és dolgozta fel. Az erről szóló cikke 2022. június 23-án jelent meg. fMásnap, 2022. június 24-én Jámbor András, a Szikra Mozgalom parlamenti képviselője írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez „Mennyit ér a Samsung munkásainak egészsége?” címmel. Ebben az írásbeli kérdésben egészen konkrétan az Átlátszó cikkére, és az abban bemutatott, a dolgozók mérgezéséről szóló jegyzőkönyvre kérdezett rá.

Jámbor többek között arra volt kíváncsi, hogy a miniszter méltányosnak tartja-e a tízmillió forintos munkavédelmi bírságot és rákérdezett, hogy addig az időpontig hányszor tartottak a gödi telephelyen helyszíni ellenőrzést, és azok az ellenőrzések milyen eredménnyel zárultak.

Jámbor kérdését Gulyás a Technológiai és Ipari Minisztériumnak továbbította, ahonnan Koncz Zsófia államtitkár reagált. Koncz nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a büntetés mértékét méltányosnak találják-e, se arra, hogy a gödi telepen hány ellenőrzés zajlott le, és azoknak mik voltak az eredményeik. Koncz ehelyett arról írt, hogy a munkavédelmi hatóság rugalmasan határozhatja meg a büntetés mértékét, és ebben az esetben a legmagasabb bírságot állapította meg.

A belső, munkaügyi problémákkal párhuzamosan 2022-ben az is felmerült, hogy a Samsungból az akkumulátorgyártáshoz használt vegyi anyagok egy része kikerülhet a környezetbe. A Göd-ÉRT Egyesület 2022 áprilisában egy független vállalattal, a Lawland Mérnöki Irodával bemérette három gödi kút vegyianyag-szintjét.

A szakértők a kutakban az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és N-metil-2-pirrolidont (NMP) találtak. Az NMP az akkumulátorgyártásnál használt oldószer, amiből a Samsungban évente több tízezer tonnányit használnak.

Bár mindkét anyagból viszonylag kis mennyiséget találtak a vízben, a szakértők kiemelték, hogy az NMP megjelenése „természetes okokkal nem magyarázható”.

A cikk megjelenése után, június másodikán Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője írásbeli kérdést nyújtott be Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. Keresztes szerint Palkovics korábban, a miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy a szennyezést nem a Samsung okozta. Keresztes arra lett volna kíváncsi, hogy Palkovics mire alapozza az állítást, hogy a szennyezést nem a gyár okozza, és arra kérte, hogy minden rendelkezésre álló adatot osszon meg a nyilvánossággal.

Palkovics helyett ismét Koncz Zsófia válaszolt, aki szerint a kormányhivatal a vizsgálati jegyzőkönyvek eredményei alapján megállapította, hogy kutakban talált vegyi anyagok mennyisége nem tér el a talajvizekben mérhető átlagos értéktől. Koncz arról is írt, hogy az eset után ivóvízvizsgálatot és vízminőség-vizsgálatot végeztek, amelyek megállapították, hogy a vízminőség megfelelő és a talajvíz nem szennyezett.

Azt, hogy az NMP a gyárból került-e a talajvízbe, leghatékonyabban a gyár monitoringkútjainak segítségével lehetett volna kimutatni. Mint az Átlátszó 2023 januárjában kiderítette: a gyár monitoringkútjait még 2018-ban betemették. 2024-ben aztán azt is kiderítették, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a Samsung gödi gyára 2019 és 2022 között összesen 88 tonna NMP-t engedett ki a levegőbe.

Az Átlátszó 2022 decemberében írta meg, hogy az addig megszerzett dokumentumok szerint a katasztrófavédelem addigra tizenhétszer bírságolta meg az akkugyárat. (Ebben nincsenek benne a kormányhivatal büntetései.)

Az egyik dokumentumban fehéren-feketén leírták, hogy a gyárban a szabálytalanságok miatt több mint ezer munkavállaló került veszélybe. Egy másik dokumentum egy olyan esetet mutatott be, amelyben a Samsung egy építés alatt álló, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épületrészben tárolt és töltött akkumulátorokat, amelyek közül 36 kigyulladt. Az oltást késleltette, hogy az épületrészben nem volt főkapcsoló, a tűzoltók így nem tudták azt azonnal áramtalanítani.

Ezt követően Jámbor András mellett Szabó Tímea, a Párbeszéd, Apáti István, a Mi Hazánk,  Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője, illetve a DK-s Vadai Ágnes és Oláh Lajos is sokat foglalkozott a gödi Samsung-gyárral.