Buda Péter: az orosz befolyás nem egy film, hanem a valóság

Nem titok, hogy Európa-szerte beavatkoznak az orosz titkosszolgálatok a választásokba, de a volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint most először fordulhat elő, hogy egy Moszkvához közel álló kormány, választási veresége reális lehetőség. Ezért az orosz befolyásolási műveletek is felerősödhetnek Magyarországon.

Az orosz titkosszolgálatok a régió számos országában rendszeresen próbálnak beavatkozni a politikai folyamatokba, és Magyarország sem kivétel – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt a 444 műsorában. A nemzetbiztonsági elemző szerint a mostani időszak különösen érzékeny, mert először merül fel komolyan annak lehetősége, hogy az oroszbarátnak tartott magyar kormány elveszítheti a választást.

„Könnyebb lenne arra válaszolni, hogy hol nem végeznek ilyen műveleteket az orosz titkosszolgálatok” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a volt Szovjetunió országai gyakorlatilag mind érintettek az ilyen jellegű befolyásolási kísérletekben.

Buda Péter szerint a műveletek minden esetben az adott ország politikai és médiakörnyezetéhez igazodnak. Magyarországon az teszi rendkívülivé a helyzetet, hogy most először merül fel reális eséllyel a hatalomváltás lehetősége. Mint mondta, „ilyen fajta realitása a kormányváltásnak még nem volt az elmúlt 16 évben”.

A szakértő arról is beszélt, hogy a titkosszolgálati beavatkozások nem csak választási időszakban zajlanak. „Beavatkozás folyamatosan van, nem csak a választások alkalmával, de a mostani időszak kivételes” – jelentette ki Buda Péter.

A Kreml magas szinten figyel

A beszélgetésben szóba került Szergej Kirijenkó szerepe is. Az oknyomozó újságíró Panyi Szabolcs információi szerint a Kreml azzal bízta meg Putyin kabinetfőnök-helyettesét, hogy irányítsa a magyarországi választási kampány befolyásolását és segítse Orbán Viktor győzelmét. Kirijenkó korábban a Roszatom vezetője volt, és az orosz beavatkozás megszervezésében is szerepet játszott a moldovai választásokon.

A jelenlegi információk szerint Moszkvából koordinálja a műveleteket, miközben egy háromfős titkosszolgálati csoport Budapesten dolgozhat a feladatokon.

A budapesti orosz nagykövetség ezt közleményben tagadta. Buda szerint az ügy súlyát jelzi, hogy Kirijenkó neve egyáltalán felmerült az irányításban. „Az, hogy az ő neve is megjelenik ebben, az azt jelenti, hogy nincs a véletlenre bízva. Tehát nem egy-két kósza titkosszolgálati műveletről van szó, hogy »toljanak meg valamit«, hanem annak a fajta külpolitikai stratégiának van alá rendelve, amelynek közvetlen felügyelete Putyin alá van rendelve.” A szakértő szerint a módszerek nagyrészt a szovjet időkből ismert titkosszolgálati gyakorlatra épülnek, amelyeket ma digitális eszközökkel egészítenek ki.

Propaganda, dezinformáció, lejárató kampányok

A befolyásolási műveletek elsődleges terepe a nyilvánosság – állítja Buda Péter. A propaganda több formában jelenik meg, a szürke és fekete propagandától kezdve a dezinformáción és hamis dokumentumok felhasználásán át egészen a lejárató kampányokig.

Példaként említette a STORM 15–16 nevű csoportot, amely látszólag hiteles hírportálok létrehozásával és információk terjesztésével foglalkozik. A módszer lényege egy több lépcsős kommunikációs stratégia, először egy teljesen szélsőséges, sokak által figyelmen kívül hagyott történetet publikálnak, majd később egy hasonló, de már hihetőbb narratívát hoznak nyilvánosságra.

Buda szerint ebbe a mintázatba illeszkedhet az ukrán pénzszállítmányról szóló ügy is, amelyet korábban olyan írások előztek meg, amelyek azt sugallták, hogy Magyar Péterék Ukrajnából kaphattak pénzügyi támogatást.

Politikai szintű együttműködés

A műsorban felmerült annak lehetősége is, hogy a magyar hatóságok együttműködhetnek az orosz titkosszolgálatokkal. Az ukrán pénzszállítmány lefoglalásához ugyanis a NAV és a Terrorelhárítási Központ fellépése is szükséges volt.

„Természetesen” – válaszolta arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e ilyen kooperáció. Buda Péter szerint nem zárható ki az együttműködés, bár szerinte ez inkább politikai szinten történhet.

A szakértő ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy a magyar titkosszolgálatok operatív szinten részt vennének ilyen műveletekben. Ugyanakkor gyanúsnak tartja, hogy az elmúlt években nem lehetett hallani arról, hogy orosz titkosszolgálati tiszteket utasítottak volna ki Magyarországról, miközben szerinte egyértelműen aktívak az országban.

Hamis zászlós akciók is elképzelhetők

Buda Péter szerint különösen a választások előtti utolsó két hét lehet kritikus. Ebben az időszakban akár úgynevezett hamis zászlós műveletek is előfordulhatnak, amelyek célja a politikai hangulat manipulálása.
„Elérkezhetünk egy olyan dramaturgiai pillanathoz, amikor a közvélemény számára életszerű lesz, hogy valamelyik rendvédelmi szerv, vagy a honvédség talál egy kritikus infrastruktúra mellett vagy a vasúti sínek mellett egy robbanószerkezetet, éppen, mikor odaérkezne a vonat. Ez egy extrém forgatókönyv, de nagyon sokáig azt sem hittük, hogy eljutunk odáig, ahova most eljutottunk. Érdemes ezzel hipotézisszerűen foglalkozni.”

Bár ezt extrém forgatókönyvnek nevezte, szerinte az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy korábban elképzelhetetlen helyzetek is bekövetkezhetnek.

A választás után sem érne véget a konfliktus

A szakértő szerint a politikai küzdelem a választások után sem feltétlenül zárulna le. Ha olyan kormány kerül hatalomra, amely csökkenteni kívánja az Oroszországtól való függést, akkor a társadalmi destabilizációt célzó műveletek is elindulhatnak, például szélsőséges csoportok támogatásával.

Buda ugyanakkor bízik abban, hogy a magyar titkosszolgálatokon belül vannak olyan szakemberek, akik az alkotmányos rend védelmét tartják elsődlegesnek.

Fotó: Youtube/444.hu