"A Fidesz-magban felépült Stockholm-szindróma mára megtörni látszik"

Orbán Viktor 2026 áprilisa óta láncfűrésszel esett neki annak a képnek, amit a Fidesz-mag róla ápolt. Egyesekben már töredezik a Stockholm-szindróma, "egy részük most meghasonlik épp" - Barcza Mihály véleménycikke   

Amit ma látunk, az a Fidesz agóniája. Gyorsuló spirálban. 

2024-ben, amikor Magyar Péter színre lépett, meggyőződésem volt, hogy ha valaki sikert szeretne elérni a NER ellen, úgy ahhoz a helyes stratégia a Fidesz-tábor megrepesztése és megbontása. 

Mivel a “baloldalon” (értve alatta nemcsak a bal, de a nem jobboldali szabadelvűeket is) nincs sem hiteles, sem tehetséges politikus, a baloldali szavazók félre fogják tenni az ideológiai viszolygásukat egy alapvetően jobboldali politikussal szemben is, ha végre látnak a fantaszta, dilettáns és tökkelütött politikusaik helyett valakit, aki középen áll vagy arra tekint és aki számára a modernizáció nem szitokszó, hanem hiteles program. 

Zárójel: Hadházy nem politikus, hanem mohikán, mert egész pályafutása alatt képtelen volt másokkal életszerű kompromisszumok mentén együttműködni. Zárójel bezár.

Akinek pedig ez nem lesz elég a baloldalon, azok szavazataira nem is lesz szükség, mert olyan kevesen vannak, hogy elférnek egy combosabb kerti partin Dobrev Klára hátsó kertjében. 

És így is történt. Szögre. 

A Fidesz tábor megrepesztésében viszont hatalmasat tévedtem, mert az - magjában - egészen a legutóbbi időkig - intakt maradt. És én kisebbnek gondoltam a magját. A tévedésem abban állt, hogy úgy hittem, a Fidesz-táborban nagyobb arányú a NER és Orbán nyilvánvaló törvénytelenségei és kirívó túlkapásai elleni belső tiltakozás és ellenszenv, ami egy új formációba könnyedén átcsatornázható. 

De ez nem, illetve lassan és csak részben történt meg, a Fidesz-mag olyan volt, mint egy nemesgáz atomja. A Fidesz-tábor zsilipjei a jövőben fognak szét- és átszakadni.

Meglepett ezen mag farkasvakságának mértéke. Nehezen akartam elhinni, hogy úgy be lehet záródni egy buborékba, ahogyan és amelybe ők záródtak, és meglepett a magyar valósággal való majdnem teljes kapcsolat- és érzékvesztésük. 

Ez csak úgy fordulhatott elő, hogy egyfajta pszichózisban léteztek. Mint a függők. (És ez a jövőre nézve is óriási lecke, mert a NER egyik roppant tanulsága, hogy a magyar néplélek funkcionális függő, és ebben részemről nincsen szemernyi túlzás.)

A Fidesz-magban felépült Stockholm-szindróma viszont mára megtörni látszik. És ennek szinte egyedül Orbán az oka. 

A Stockholm-szindróma mint kifejezés eredete egy 1973-s svéd eset, ahol két fegyveres rabló (Jan-Erik Olsson és Clark Olofsson) behatolt a stockholmi Sveriges Kreditbanken fiókjába és négy alkalmazottat ejtett túszul. A túszok pedig a bűncselekmény és a fogvatartásuk alatt szimpátiát éreztek irántuk, sőt kiszabadulásuk után is gyűjtést szerveztek nekik. 

A Stockholm-szindróma - vulgárisan - egy, a pszichológiában nem eléggé feltárt traumatikus kötődés egy bántalmazó iránt. 

Egyáltalán nem igaz, hogy minden fogvatartást jellemez, van, amikor nem vagy enyhén alakul ki és van, amikor megtörik. Valószínű, hogy a bántalmazásnak csak egy behatárolható (-tól -ig) spektrumában jellemző, és nemcsak a bántalmazó, de a bántalmazott karaktere is szerepet játszik annak mértékében és minőségében.

Ha azonban a bántalmazó “túlmegy” egy határon és cselekedeteivel rombolni kezdi azt a képet, amivel a traumás kötődésre okot ad, a kötődés megtörik és erodál. Orbán Viktor mindig ügyelt korábban arra, hogy ne lépje át ezt a határt vagy hogy az ne látsszon.

Mára azonban oly mértékben van önreflexió híján, oly feneketlenül cinikus és öntelt, hogy eljutott eddig a “határsértésig”. Többszörösen is.

Sőt, mondhatni: 2026 áprilisa óta láncfűrésszel esett neki annak a képnek, amit a traumásan a rendszeréhez (nemcsak és nem elsősorban hozzá, hanem a rendszeréhez!) kötődő hipnotizáltjai róla ápoltak. 

Ezt látjuk ma. Ennek eredményét. Pesty László is részben ez az eset. De ma már más nevek is említhetők.

A Fidesz maradék felső layer-e, az elárvult Orbán-ovisok egy részében elkezdett megtörni a “szindróma”.

Ők azok, akik nem vagy csak érintőlegesen vettek részt az ipari korrupcióban, ők csak élvezték a kutyáknak járó (és a NER-en kívül álló farkasokhoz képest) rendszeres, bőséges és változatos étkezést, a Fressnapf bolyhos almait és jutifalatjait. 

És egy részük most meghasonlik épp. 

Hamarosan szembe is fognak fordulni Orbánnal. Csapatostul. 

Szerző: Barcza Mihály tőkepiacokkal és vállalat-felvásárlásokkal foglalkozó ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnere

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)