Pálinkás Szilveszter: morális mélyponton a honvédség, tömegek készülnek leszerelni

Lesújtó képet festett a honvédségről Pálinkás Szilveszter százados, aki beszélt a szakmai szempontokat felülíró politikai lojalitásról, a tömeges leszerelési kérelmekről, a honvédelmi miniszter alkalmatlanságáról, és arról, hogy a kirakatként felépített pozitív kép mögött rossz körülmények és romló morál húzódik. Szóba került a bizalomvesztés, ami a NATO felől érzékelhető, az Ukrajna ellen folytatott propaganda komolytalansága, de Orbán Gáspár Csáddal kapcsolatos szerepét is említették.

Pálinkás Szilveszter százados egy közel kétórás videóinterjúban tárta fel a honvédségben tapasztalható tarthatatlan állapotokat a Telex munkatársának.  

Pálinkás korábban arca volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának és a miniszterelnök fiával, Orbán Gáspárral egyidőben tanult a nagy presztízsű Brit Királyi Katonai Akadémián. Később katonai szakértőként és színészként segítette a TV2 S.E.R.E.G című sorozatát és a Sárkányok Kabul felett című film forgatását. 

Tavaly nyáron viszont azzal, hogy nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, benyújtotta leszerelési kérelmét, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azonban nem távozhatott a honvédség kötelékéből, így a mai napig az állomány tagja.

Arra a kérdésre, hogy miért vállalta, hogy a nyilvánosság elé lép, Pálinkás arra hivatkozott, hogy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van, hogy valós képet kapjon az adófizetői pénzből működő Magyar Honvédség helyzetéről.

Engedélyt nem kért, és nem kapott ahhoz, hogy interjút adjon, mondta, így számít arra, hogy a fegyelmi vétség miatt szolgálati viszonyát meg fogják szüntetni. Az interjú elején pedig üzent a Tisza Párt elleni titkosszolgálati műveletről kitálaló Szabó Bence rendőrszázadosnak is: „senkit nem hagyunk hátra, rendőr-katona kéz a kézben, egy szív, egy dobbanás.”

A toborzókampány arca

Pálinkás katonai pályája 2017-ben indult, ekkor csatlakozott a honvédséghez, a kiképzés után a szolnoki Különleges Műveleti Dandárhoz került, később rohamlövész képzésen is részt vett, valamint több külföldi katonai iskolát is elvégzett. 

A nagy váltás 2023-ban volt, Szalay-Bobrovniczky ekkor arra kérte fel, hogy legyen a Magyar Honvédség toborzókampányának arca, ekkor került át a Honvédelmi Minisztérium állományába szakreferensként, ahol a feladata gyakorlatilag az volt, hogy különféle platformokon népszerűsíteni kellett a honvédséget. 

A felkérés hangulatát úgy jellemezte az interjúban, hogy „arra nemet mondani nem lehetett a miniszternek”, mert éreztették vele, hogy azzal a katonai karrierjének végét kockáztatja.

Két évvel később azonban mégis benyújtotta leszerelési kérelmét, mert mint fogalmazott, egyre inkább zavarta az ellentmondás a valótlan, pozitív kép között, amit a toborzókampány arcaként kellett közvetítenie, és aközött, amit a tömegesen leszerelésre készülő katonatársain látott.

Miután a szolgálati kötelékből nem engedték távozni, egyfajta parkolópályára került, a legfelsőbb katonai vezetés Pálinkást hadműveleti tiszti beosztásba helyezte Tatán, amihez a százados elmondása szerint semmi köze nem volt szakmailag, azt azonban megkapta, hogy hazaáruló, és, hogy „mit képzel magáról, a honvédelmi miniszter nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”

Azt is a fejéhez vágták, hogy Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz embere, és rossz stratégiai szintű döntést hozott azzal, hogy oldalt választott, amire a Pálinkás válasz az, hogy ő tartja magát ahhoz az elváráshoz, hogy a katona „ne politizáljon”, szerinte a vádak mögött elsősorban a honvédelmi miniszter szakmai féltékenysége állt, hiszen Szalay-Bobrovniczkynak korábban semmilyen katonai képzettsége és tapasztalata nem volt, míg Ruszin-Szendi végigjárta a katonai ranglétrát.

Négy évnyi miniszterség, eredmények nélkül

Pálinkás a honvédelmi miniszter elmúlt négy évéből egyetlen olyan döntést se tudott mondani, amivel szakmailag kiegyezne. „Nem gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztérium történetének volt ennyire rossz minisztere.”

A mélyrepülés akkor vette kezdetét, amikor Szalay-Bobrovniczky 2023-ban a fiatalításra hivatkozva gyakorlatilag lefejezte a honvédségi állomány felső vezetését, a piszkos munkát pedig  az akkori vezérkari főnökre, Ruszin-Szendi Romuluszra bízta. Pálinkás szerint a valós cél a lojalitás biztosítása volt, a szakmai kompetencia már nem számított. 

„Ennél nagyobb morális mélypont a Magyar Honvédség történelmében még nem volt, és ennyi beadott leszerelési kérelem sem” – jelentette ki a százados.

 A 2024-es kormányrendelet aztán, amivel átírták a honvédek jogállását, és eltörölték a pótlékok, valamint a túlórák kifizetését egy újabb ütés volt a katonaságnak, mondta Pálinkás, ezzel pedig komoly túlhatalmat kaptak a parancsnokok.  

Általános rossz hangulat uralkodott el az állomány körében, jellemezte a kialakult helyzetet Pálinkás, amire leszerelési kérelmek megszaporodása is rámutat. 

„Ezt most nehéz lesz kimondani, de én úgy gondolom, hogy olyan sok leszerelési kérelem van beadva és annyi kiábrándult katona van, hogy a Magyar Honvédség és az ország védelme addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint azt feloldják, mindegyik le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához.” – fogalmazott a százados. 

Azt látja, hogy a honvédségen belül is mindenki várja az április 12-i választást, szerinte a honvédségi állomány 90 százaléka nem a Fideszt fogja támogatni a választáson. 

Penészes szálláshelyek, csatornaszag a laktanya folyosóin

Beszélt arról az ellentmondásról, ami a valóságban tapasztalt munkakörülmények, az anyagi megbecsültség és aközött feszül, amilyen képet a katonaság magáról akar közvetíteni a nyilvánosság felé, és, hogy ez őt, mint a toborzókampányért felelős személyt is mennyire frusztrálta. 

Úgy látja, hogy Szalay-Bobrovniczky az elmúlt négy évben csak a katonai identitást akarta újraépíteni ahelyett, hogy a rendszerszintű problémákat kezelte volna.

„A plakátok hasznosak voltak addig, amíg betoboroztuk a laktanya kapujáig a fiatalokat, de nem tudtuk megtartani, mert onnantól kezdve látják a valóságot.”

A valóságban pedig csatornaszag van a laktanyák folyosóin, a zuhanyzók és a szálláshelyek pedig sok esetben penészesek. 

Az Ukrajna elleni kormányzati hergelés és propaganda a katonaságot praktikusan és érintette, elég, ha csak a kritikus energetikai létesítményekhez kivezényelt állományt említeni; ezt azonban Pálinkás katonailag értelmezhetetlen feladatnak minősítette, de szerinte „a kormánykommunikáció Ukrajnával kapcsolatban egyébként is abszolút vicc tárgya.”

Ennél azonban sokkal komolyabb, sőt kifejezetten káros következménye is van mindennek, hiszen az oroszbarát álláspont miatt gyengül Magyarország szerepe a NATO-n belül.

Pálinkás felidézett olyan esetet, hogy a felderítők NATO-s szakmai ülésére nem engedték be a magyar katonákat az amerikaiak. 

Barátság és szakítás Orbán Gáspárral

Az interjú egyik legfigyelemreméltóbb része, amikor Pálinkás Orbán Gáspárral való kapcsolatáról beszél. 

A százados egyike volt a keveseknek, akik Sandhurstben, a Brit Királyi Katonai Akadémián tanultak, ráadásul állami ösztöndíjjal. Már javában folyt a kiképzése, amikor a vezérkari főnök értesítette, hogy hamarosan egy fontos politikai személy fog érkezni. 

Először nem értették, kiről beszél, de később megérkezett a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár főhadnagy. Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek, az akadémián nem kivételeztek Orbán Gáspárral, és el is végezte azt. Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük. – mondta. 

Pálinkás úgy látja, hogy Orbán Gáspárt hazatérte után arcul ütötte a Magyar Honvédség valósága, amihez hozzájárult, hogy Nagy-Britanniában megtapasztalta a fejlettebb viszonyokat. 

A százados szerint a miniszterelnök fia már Angliában is nagyon sokat beszélt neki arról, hogy az önkéntes keresztény missziója alatt Afrikában megtalálta Istent, és „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket”. Szerinte Orbán Gáspár ezért kezdte előkészíteni a csádi missziót, amely stratégiai szintű tervezésére főhadnagyként esélye se lett volna, „ha nem a miniszterelnök fia”.

Pálinkás felidézte, hogy volt egy beszélgetésük, ahol megosztotta vele a tervezés részleteit. Elmondta azt, hogy a misszió során ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol. Azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban ötven százaléka a magyar katonáknak meg fog halni.

A százados elmondta, hogy próbálta meggyőzni, hogy ezt állítsa le: „Azért mentem hozzá, mert valójában tudtam, hogy csak úgy lehet megállítani ezt az egész folyamatot, ha őt állítom meg. Hiába megyek a Honvédelmi Minisztériumhoz, mert ha Orbán Gáspár akarja, akkor az így is, úgy is meg fog valósulni.” – fogalmazott. De nem sikerült meggyőznie, és erre volt Orbán Gáspár válasza, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, vérrel fogunk tapasztalatot szerezni.

Ekkor romlott meg a kapcsolatuk is.

Az interjú végén félig viccesen felvetődött, hogy ha lesz olyan, hogy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, akkor annak nagyon szívesen csatlakozna az elfogó-taktikai csoportjához.

Reagál a miniszter 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf Facebookon reagált mindarra, amit a Telex interjúban a Pálinkás Szilveszter elmondott. Ebben hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség pártpolitikától független intézmény, és bírálta azokat – köztük Ruszin-Szendi Romuluszt –, akik szerinte politikai célokra használják. 

Kiemelte, hogy a hadsereg feladata az ország védelme, különösen a kritikus infrastruktúra biztonságának garantálása a jelenlegi helyzetben. Állítása szerint az energetikai fenyegetések miatt ez nem politikai, hanem szakmai és nemzetbiztonsági kérdés. Úgy fogalmazott, hogy ezt minden katonának kötelessége felismerni, és sajnálatosnak tartja, hogy Pálinkás Szilveszter ezt vitatja. Végül elismerését fejezte ki a honvédség állományának munkájáért, hangsúlyozva, hogy azt nem szabad politikai célokra felhasználni.