Magyar Péter a Sándor-palotánál: Sulyok Tamásnak távoznia kell

Magyar Pétert, Orbán Viktort és Torockai Lászlót is meghívta Sulyok Tamás: a parlamentbe jutott három párt vezetőjével beszélget szerdán a köztársasági elnök. A Sándor-palota előtt Magyar Péter arról beszélt, Sulyok Tamás alkalmatlan, hogy megtestesítse a nemzet egységét, ezért távoznia kell, így vonult be a tárgyalásra. Sulyok Tamás „megfontolja” a Tisza Párt elnökének érveit – osztotta meg Magyar a találkozóról.

A találkozóra érkezve Magyar Péter kifejtette: 

Sulyok Tamás alkalmatlan arra, hogy megtestesítse a magyar nemzet egységét. Sulyok Tamás méltatlan arra, hogy a törvényesség őre legyen Magyarországon. Sulyok Tamás alkalmatlan arra, hogy erkölcsi mérce legyen, hogy példakép legyen a magyar emberek számára. Megismétlem, az új kormány megalakulása után távoznia kell a hivatalából.

Orbán Viktor várhatóan elkerüli a sajtót, ugyanis a Karmelita és a Sándor-palota között az átépítés során kialakítottak egy közlekedőt. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke sem érkezett még meg.

Magyar Péter a találkozó után: Sulyok Tamás megfontolja lemondását

A köztársasági elnökkel folytatott egyeztetésen Magyar Péter részletes tájékoztatást kapott az új Országgyűlés összehívásának menetrendjéről. Elmondása szerint abban is megállapodtak, hogy a következő órákban a leköszönő miniszterelnök, valamint a harmadik parlamenti erő vezetője is egyeztet az államfővel.

A pártelnök arról is beszámolt, hogy az elnök tájékoztatása szerint a legtöbb szavazatot szerző párt vezetőjeként őt fogja felkérni kormányalakításra az Országgyűlés alakuló ülésén. A folyamat az alkotmányos rend szerint zajlik majd: a parlament megválasztja a miniszterelnököt, ezt követően kap hivatalos megbízást a kormány megalakítására.

Magyar Péter szerint már pénteken megkezdődnek az egyeztetések a parlamenti pártok között a Sándor-palota és az Országgyűlés főigazgatójának részvételével. Ezeken a tárgyalásokon a leendő bizottsági struktúráról és az alakuló ülés menetéről lesz szó, a TISZA Párt pedig delegációval vesz részt rajtuk.

Az elnök számításai alapján az Országgyűlés alakuló ülésére legkorábban május 4-én, reálisan inkább május 6–7-én kerülhet sor. Az Alaptörvény szerint erre legkésőbb május 12-éig kell sort keríteni, ugyanakkor Magyar Péter szerint abban egyetértés volt, hogy a lehető legkorábbi időpont szolgálja a magyar nemzet érdekét.

A megbeszélés második felében jelezte az államfőnek: a választók nem egyszerűen új kormányt, hanem rendszerváltást akarnak, és ennek része a közjogi méltóságok felelősségének kérdése is.

Magyar Péter személyesen elmondta álláspontját az államfőnek, hogy személye méltatlanná vált arra, hogy a nemzet egységét képviselje, távozzon hivatalából. Úgy látja, az elmúlt években több olyan ügy is volt, amikor az elnöknek meg kellett volna szólalnia a jogállam vagy a kiszolgáltatott csoportok védelmében, mégsem tette. Felidézte továbbá azokat az eseteket is, amelyek szerinte a független intézmények leépítésére, a hatalmi ágak egyensúlyának megbomlására és a politikai célú hatalomgyakorlásra utalnak.

Hozzátette: amennyiben ez nem történik meg, élni fognak a választóktól kapott felhatalmazással, és alkotmányos eszközökkel – beleértve az Alaptörvény módosítását is – biztosítani kívánják a közjogi rendszer átalakítását, az érintett tisztségviselők leváltásával együtt.

Beszámolója szerint az államfő válaszában úgy fogalmazott:

Sulyok Tamás számára is fontos a jogállam megőrzése és Magyarország nemzetközi megítélése, a felvetett érveket pedig „megfontolja”.

Felmerült a közvetlen elnökválasztás lehetősége

A Telex kérdésére, hogy van-e a Tisza Pártnak jelöltje a köztársasági elnöki tisztségre, Magyar Péter úgy válaszolt: egyelőre nincs, társadalmi konszenzust szeretnének kialakítani.

Magyar Péter elmondta, felvetette az államfő hatásköreinek esetleges megerősítését, valamint a közvetlen köztársaságielnök-választás lehetőségét is.

Miniszterelnökként is támogatná, hogy erősebb fékek és ellensúlyok korlátozzák a mindenkori kormányfő hatalmát, annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg az elmúlt másfél évtized folyamatai.

Úgy fogalmazott: ebben a kérdésben egyetértés volt közte és az államfő között, hiszen a magyar köztársasági elnök hatáskörei jelenleg európai összevetésben is kifejezetten szűkek.

Gyors társadalmi és szakmai egyeztetést szeretnének indítani annak eldöntésére, hogy a következő köztársasági elnököt még a jelenlegi rendszerben válasszák meg, vagy már egy átalakított intézményi keretek között. Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben konszenzusra törekednek.

A pártelnök arról is beszélt, hogy jelenleg nincs jelöltjük az államfői posztra. Olyan köztársasági elnököt szeretnének, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét.

Példaként több korábbi államfőt is említett, akik szerinte képesek voltak betölteni ezt a szerepet: Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László nevét hozta fel példaként. Megjegyezte, hogy bár többen közülük valamely politikai oldalról érkeztek, mégis képesek voltak úgy működni, hogy a társadalom széles része a nemzet egységének megtestesítőjeként tekintett rájuk.

Hozzátette: megítélése szerint ez a konszenzus később megbomlott, ezért is tartja fontosnak, hogy a jövőben ismét közmegegyezésen alapuló államfőválasztás valósuljon meg.

Tárgyalások indulnak az uniós pénzek lehívására

Az RTL kérdésére, miszerint miről egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Magyar Péter elmondta: már a kormányalakítás előtt kijelölik a tárgyaló személyeket, akik egyeztetnek, pontosan milyen jogszabályok szükségesek az országnak járó uniós források felszabadítására.

A leendő miniszterelnök hangsúlyozta, csak olyan módosításokat vállalnak, ami egyezik a magyar emberek érdekeivel:

• csatlakozás az Európai Ügyészséghez;
• az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése;
• az igazságszolgáltatás intézményeinek megerősítése (vagyis a pártállami működéstől való felszabadítás);
• az egyetemek, illetve a teljes tudományos élet szabadságának biztosítása.

Élő közvetítésünk, elemzéssel: