Gyanús kifizetéseket talált az ÁSZ Köves Slomóék alapítványánál
Túlárazott szoftverek, visszadátumozott szerződések – az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tett a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alapítványánál. A számvevőszék költségvetési csalás gyanúja miatt az illetékes hatósághoz fordult.
Túlárazott szoftverek, visszadátumozott szerződések – az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tett a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alapítványánál. A számvevőszék költségvetési csalás gyanúja miatt az illetékes hatósághoz fordult.
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alapítványánál, derül ki az ÁSZ által április 24-én publikált 44 oldalas jelentésből. Az mfor.hu vette észre a jelentést. A Tett és Védelem Alapítványról van szó, a számvevőszéki ellenőrzés hat, 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy 2 milliárd forint összegű központi költségvetési támogatás felhasználására, a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli elszámolásokra, valamint az alapítvány beszámolási kötelezettségének teljesítésére terjedt ki.
A jelentés szerint az alapítvány bevétele az ellenőrzött időszakban majdnem teljes egészében az ellenőrzött központi költségvetési támogatásokból származott.
Az alapítvány a 2021-2023. években nyilvántartott, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem
szabályszerűen és nem a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel. A támogatások támogatók felé történő elszámolása nem felelt meg a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglaltaknak - hangzik az ÁSZ összegző megállapítása.
Az ellenőrzés arra jutott, hogy az EMIH 2021-ben előírta a Tett és Védelem Alapítványnak likviditási kölcsönök folyósítását az EMIH és az alapítvány közös cége, a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére. Az alapítvány pedig a likviditási kölcsönöket a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére a központi költségvetési támogatások terhére hajtotta végre.
Visszadátumozás?
A jelentés azt is rögzíti: a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. által 895 millió forint összegben kiállított számlák közül 775 millió forint kiegyenlítése nem tényleges pénzügyi teljesítéssel történt. A számlák rendezéséről a felek a közöttük keletkezett, kompenzálásról szóló megállapodásokban rendelkeztek, mely a támogatók által előírtaknak nem felelt meg.
Az ÁSZ részletesen ellenőrizte például egy szoftver elkészítéséhez kapcsolódó szerződéseket, és az a gyanú merült fel, hogy a 2022. február 1-i keltezéssel ellátott szolgáltatási szerződés visszadátumozva keletkezett annak érdekében, hogy az alapítvány a támogatások határidőben történő felhasználását igazolni tudja.
Arra is kitér a dokumentum, hogy a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft.-nél a szoftver elkészítése során 135,6 millió forint költség merült fel. Ezzel szemben a szoftvert az alapítvány tulajdonában álló és az alapítvány kuratóriumi elnöke vezetése alatt működő Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. az alapítvány részére 464,4 millió forinttal magasabb áron, 600 millió forintért értékesítette, mely a tényleges bekerülési érték több mint négyszerese.
Ezzel az alapítvány vezetése – a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére – a támogatásokat nem gazdaságosan, nem kellő gondossággal használta fel, a költségvetési támogatásokból saját gazdasági társaságának keletkeztetett profitot.
Az ÁSZ véleménye az ellenőrzés által beazonosított jelentős hiányosságok alapján az, hogy az alapítvány a részére biztosított közpénzt felelőtlenül kezelte, a támogatások felhasználása a támogatási célok elérését veszélyeztette. Az alapítványnál nem működtek olyan jogszabályban előírt kontrollok, amelyek a szabályszerű, átlátható gazdálkodást biztosíthatták volna. Ezen kontrollok hiánya, valamint a könyvvezetésben és számviteli beszámolókban észlelt hiányosságok együttesen eredményezték, hogy a beszámolók adatai nem voltak alkalmasak a megbízható és valós összkép bemutatására - szerepel a jelentésben.
A Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja. Az alapítvány oldalán az olvasható, hogy az EMIH Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére, 2012 novemberében hívta életre az alapítványt, amely – mint írják – a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kívánt új alternatívát nyújtani, a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén.
Köves Slomó vezető rabbi április végén beszélt arról, hogy nincs mit titkolniuk, mert teljesen átlátható az EMIH rendszere.
Frissítés: Reagált az alapítvány
A Tett és Védelem Alapítvány a működésével kapcsolatos ÁSZ megállapításokról az alábbi közleményt adta ki, ezt változtatások nélkül közöljük.
Budapest, 2026. május 5. - A sajtóban megjelent – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésre hivatkozó – állítások kapcsán mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a szervezet céljaival és küldetésével összhangban, valós és ténylegesen megvalósult tevékenységet végzett. A feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, amelyek orvosolásához szükséges intézkedéseket megtettük. Az alapító több hónapon át folytatott belső vizsgálatának eredményét a TEV honlapján nyilvánosságra hoztuk.
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) működését az elmúlt évben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta, majd ezt követően, 2025 októberében az alapító Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) átfogó vizsgálatot rendelt el, amelyet az EMIH Belső Ellenőrzési Osztálya folytatott le. A vizsgálat jelentéstervezete 2026 áprilisában elkészült, azt a TEV a honlapján közzétette. A vizsgálat megállapítása szerint a TEV a vizsgált időszakban valós, szakmailag indokolt és ténylegesen megvalósult tevékenységeket végzett, ugyanakkor az ÁSZ által feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, nem pedig valós teljesítések hiányára vagy forráskivonásra.
Fontos kiemelni a könyvelési kérdéseket, amelyek a félreértések fő forrását jelentették. A belső vizsgálat megállapította, hogy a Brüsszel Intézetnél keletkező forráskülönbözet könyvelése nem megfelelő módon történt: a különbözetet a gyakorlatban jövőbeni alvállalkozói költségekre és jogi kockázatok (liability) fedezetére képzett elhatárolt jövőbeni költségekként, valamint céltartalékként helyes könyvelni, azonban ez egyes esetekben más jogcímen került szerepeltetésre a könyvekben. Ez a hiba hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi konstrukció kívülről nehezen átláthatónak tűnhetett.
Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ez a különbözet nem került elvonásra, nem jelentett nyereségképzést, illetve az eredeti céltól eltérő felhasználást, hanem a rendszer működéséhez szükséges hosszabb távú költségek fedezetére szolgált, az antiszemitizmus elleni kutatási tevékenység finanszírozását támogatta. Azóta az érintett szervezetek a könyvelési hibákat korrigálták.
A cikkben kiemelt szoftverfejlesztéssel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy egy európai összevetésben is egyedülálló technológia úttörő jellegű alkalmazásáról van szó. A fejlesztés célja egy olyan antiszemitizmus-monitoring platform létrehozása volt, amely képes több közösségi média felületen, több nyelven, valós időben azonosítani és elemezni a gyűlöletkeltő tartalmakat. A rendszer évente akár több milliárd bejegyzés feldolgozására alkalmas, és olyan technológiai megoldásokat alkalmaz (különösen a social media scraping területén), amelyek a piacon nem állnak készen elérhető formában rendelkezésre.
A fejlesztés jelentőségét jól mutatja, hogy a rendszert az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján mutatták be, ahol széles körű nemzetközi szakmai elismerést kapott, nemzetközi szinten alkalmazni fogják és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a technológiát megvásárolják. Ez ügyben jelenleg is tárgyalások folynak az Alapítvánnyal.
A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban az Alapítvány és az alapító szervezet a szükséges intézkedéseket – különösen a kontrollrendszer és a pénzügyi adminisztrációs fegyelem megerősítését – megtette.
Címlapkép: Facebook/Köves Slomó