Csak két uniós országban magasabb a halálozási ráta, mint Magyarországon

Miközben Európa nagy részén egyre tovább élnek az emberek, a magyar férfiak születéskor várható élettartama több mint öt évvel marad el az uniós átlagtól, és a nőknél is jelentős a lemaradás. Itthon közben jóval kevesebb gyerek születik, mint ahány ember meghal, a kettő közötti különbség egyetlen év alatt egy közepes város lakosságát is kitenné.

Egy magyarországi újszülött várható élettartama több mint hét évvel rövidebb, mint egy spanyolországié, pedig ugyanannak az uniónak a polgárai, ugyanabban az évben születtek, csak más országban. Az Eurostat 2026-os demográfiai kiadványát az Economx szemlézte, az összeállításból pedig az is kiderül, hogy a hosszabb életű magyar nők sem állnak jól európai összevetésben, náluk közel 80 év a születéskor várható élettartam, miközben az uniós átlag meghaladja a 84-et. A magyar férfiaknál még ennél is nagyobb a különbség, ők 73,7 évvel állnak szemben a csaknem 79 éves uniós értékkel.

Ezek a számok persze nem azt jelentik, hogy egy ma megszülető gyereknek előre meg lehet mondani, hány évet fog élni, a statisztika azt mutatja meg, mire számíthatna, ha egész életében a 2024-es halálozási viszonyok maradnának érvényben. Már Magyarországon belül sem mindegy azonban, hová születik valaki, Észak-Magyarország a maga alig több mint 75 éves értékével az unió öt legrosszabbul álló régiója közé került.

Egy év alatt 52 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek

A halálozások lakosságszámhoz viszonyított arányában Magyarországot csak Bulgária és Lettország előzte meg, ezt a sorrendet ugyanakkor az is befolyásolja, hol mennyi idős ember él, ezért önmagában nem lehet belőle az egészségügy teljesítményére következtetni. A magyar népességfogyásnál viszont ehhez egy másik folyamat is társul, egyre kevesebb gyerek születik, így mind kevesebben lépnek az elhunyt nemzedékek helyére.

A 2025 szeptembere és 2026 augusztusa közötti egy évben például 70 ezer születésre 122 ezer halálozás jutott, vagyis 52 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan világra jöttek. Ez még nem a teljes népességváltozás, ahhoz az ideköltözőket és a kivándorlókat is számításba kell venni, de jól érzékelteti, mekkora különbséget kellene ellensúlyozni.

Európa más országaiban is ugyanezzel küzdenek, az unió egészében 2012 óta minden évben több a halálozás, mint a születés, és jelenleg egyetlen tagállamban sem elég magas a termékenységi mutató ahhoz, hogy hosszú távon, bevándorlás nélkül fennmaradjon a népesség. Közben későbbre tolódik a gyerekvállalás is, az első gyerek átlagosan az anya harmincadik születésnapja körül érkezik, a negyvenéves vagy idősebb anyáktól született gyerekek aránya pedig húsz év alatt megduplázódott.

Többen szorulnak majd ellátásra, kisebb nemzedékek követik őket

Az unióban már nagyjából másfélszer annyi 65 éves vagy idősebb ember él, mint 15 év alatti gyerek, Olaszországban pedig a lakosság fele elmúlt 49 éves. Ahogy a népesebb korosztályok megöregszenek, több embernek kell majd nyugdíjat fizetni, többen szorulhatnak rendszeres orvosi kezelésre vagy otthoni segítségre, miközben az utánuk következő nemzedékekből kevesebben állhatnak munkába, fizethetnek járulékot, és dolgozhatnak az ellátásukban.

Az EU lakossága mindennek ellenére nőtt, 2025 elején körülbelül egymillióval többen éltek a tagállamokban, mint egy évvel korábban, amit a bevándorlás tett lehetővé. A legtöbb érkezőt Spanyolország és Németország fogadta, a külföldi állampolgárok között pedig az Eurostat adatai alapján nagyobb arányban vannak fiatal és középkorú felnőttek, mint a helyi állampolgárságú lakosságban. Az elöregedést ez sem állítja meg, de számít, hány munkaképes korú ember érkezik oda, ahol a következő években egyre többen mennek nyugdíjba, és egyre kisebb évfolyamok kerülnek ki az iskolákból.

Fotó: Budapesti Közművek