Bóka János szerint a Fidesznek helyre kell állítani a valóságérzékelését

Az Indexnek adott interjúban Bóka János, a távozó Orbán-kormány európai uniós ügyekért felelős minisztere arról beszélt, hogy a Fidesz választási veresége után alapvető önvizsgálatra van szükség. Szerinte a politikai valóság félreértése, a társadalmi folyamatok alulbecslése és a korrupciós narratívák hatása mind hozzájárultak a párt gyengüléséhez. Úgy látja, a következő időszak a politikai közösség hitelességének újraértékeléséről szólhat.

Bóka János az Indexnek adott interjúban – még hivatalos távozása előtt – arról beszélt, hogy meglepetésként érte a Fidesz választási veresége és annak mértéke. Saját bevallása szerint a történtek feldolgozása még nem zárult le nála. „Az első feladat az, hogy helyreállítsuk a valóságérzékelésünket. Mert az, hogy ennyire félremértük a politikai hangulatot és a választókat, azt jelenti, hogy valamit alapvetően nem értettünk meg az ország állapotából” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős exminiszter.

Szerinte a Fidesz saját szavazóbázisát nagyjából pontosan látta, ugyanakkor a Tisza Párt mögött kialakuló, mintegy egymilliós választói közösséget alulbecsülte. Úgy vélte, ebben nemcsak fiatal első szavazók, hanem vidéki választók is szerepet játszottak, akiknek motivációit a kormánypártok nem értették meg. „A választás eredménye mindenképpen azt mutatja, hogy az a politikai univerzum, amit mi felépítettünk, összességében sokat veszített a hitelességéből” – tette hozzá.

Korrupciós vádak és politikai felelősség

A miniszter szerint a kampányban meghatározó szerepet kapott a Fideszhez kötött rendszerszintű korrupció vádja, amelyet az ellenzéki narratívák sikeresen erősítettek fel.
Úgy fogalmazott, a kormányzati politikai közösségnek ezekkel a vádakkal szembe kell néznie.

A vagyonos közéleti szereplőkkel kapcsolatban azt mondta, a jogszerűség és az átláthatóság mellett morális felelősség is fennáll:

„Aki jelentős vagyonnal rendelkezik, akár tehetségből, akár szerencséből, akár mindkettőből, attól szerintem joggal várható el, hogy a társadalmi felelősségvállalása is meghaladja az átlagot.”

Hozzátette, hogy a közélet szereplőinek visszafogottságot kell tanúsítaniuk, mert viselkedésük visszahat arra a politikai közösségre is, amelyet képviselnek.

A Fidesz jövője és politikai irány

Bóka szerint jelenleg nem lehet megmondani, hogy a Fidesz képes lesz-e hosszú távon hatékonyan képviselni politikai közösségét. Erre szerinte 1,5–2 év múlva adható érdemi válasz.

Arra a felvetésre, hogy a „szabadságharc” politikája mennyire volt eredményes, így reagált:

„Ha a kijelentése arra irányul, hogy nem jó politika a valósággal vagy ezekkel a determinációkkal szemben szabadságharcot folytatni, akkor ezzel teljes mértékben egyetértek.”

Brüsszel, uniós források és a Tisza mozgástere

Az uniós források ügyében Bóka szerint a viták nem kizárólag politikai szimpátiákon múlnak, ugyanakkor elismerte a konfliktusokat az EU és Magyarország között.

Elmondása szerint az Európai Bizottság értékelése alapján a 27 szupermérföldkőből 22 teljesült, öt esetben vita maradt fenn.

„Nem arról volt szó, hogy Magyarország semmit nem tett az uniós források érdekében. Hanem arról, hogy volt néhány vitatott pont, és ehhez képest született az a politikai döntés, hogy a felfüggesztést mégis teljes mértékben fenntartják” – fogalmazott.

Szerinte az új kormány gyorsan meg fogja tenni azokat a lépéseket, amelyeket Brüsszel elvár, akár explicit, akár implicit módon. Példaként említette az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is.

Úgy látja, a legfontosabb kérdés az lesz, milyen politikai árat kell fizetnie az új vezetésnek az uniós források visszaszerzéséért:

„A valódi kérdés az lesz, hogy ezért mekkora politikai árat hajlandó megfizetni az új kormány.”

Bóka szerint az is kérdés, mennyire lesz mozgástere a leendő Tisza-kormánynak, ha az uniós források gyors visszaszerzése politikai ígéretként is megjelenik.

Fotó: Facebook/Bóka János