21 perce

Büntetőjogi és idegenrendészeti szempontból is állatorvosi ló lehet Orbán Áronék vízumbiznisze

Kontroll.hu
Kontroll.hu
Büntetőjogi és idegenrendészeti szempontból is állatorvosi ló lehet Orbán Áronék vízumbiznisze

Az ügyészség utólag vélhetően azt akarja bizonyítani, hogy a vízumeljárás során történtek visszaélések, és visszamenőlegesen jogellenessé tenné a Magyarországra hozott vietnámiak határátlépéseit. Ez viszont a joggyakorlat alapján problémás lehet – állítja Biró-Füzy Balázs ügyvéd, akit a volt miniszterelnök öccse ügyének bevándorlási jogi hátteréről kérdeztünk.

Egy hónapra rendelte el a bíróság Orbán Áron és élettársa letartóztatását múlt szerdán. A velük együtt előállított másik két gyanúsított közül az egyiket bűnügyi felügyelet alá helyezték, a negyedik szabadlábon védekezhet – írtuk meg az előző héten. A bukott miniszterelnök öccsét és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják az ún. vízumbizniszben. A gyanú szerint Orbán Áron, az élettársa, továbbá két férfi 2022-től kezdődően üzletszerűen, anyagi haszonszerzés céljából legalább száz vietnámi állampolgár részére nyújtott segítséget az államhatár jogellenes átlépéséhez. „Ehhez színlelt képzési tevékenységet szerveztek, ezáltal csalárd módon segítettek a külföldieknek vízumhoz jutni” – írta az ügyészég.

Az Orbán Áronék által a Pécsi Tudományegyetem egészségügyi képzésére hozott vietnámiak ún. C típusú vízumot kaptak, amely Magyarországra és a schengeni államok területére 90 napos tartózkodást biztosít. Ha tehát egy harmadik országbeli állam polgára ennek birtokában utazik a schengeni övezet államain belül, nem jogellenes. Lapunknak nyilatkozva Biró-Füzy Balázs ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, Magyarországon nagyon korlátozott annak a lehetősége, hogy valaki ilyen 90 napos tartózkodást engedélyező vízum birtokában hosszú távú, tartós tartózkodási engedélyt kérelmezhessen, az ügyben érintett vietnámiak esetében pedig gyakorlatilag lehetetlen. Bizonyos schengeni országokban azonban volt és van erre lehetőségük. A vietnámi állampolgárok így megtehették, hogy magyarországi vízumukkal beutazzanak egy másik schengeni államba, majd ott tartózkodási engedélyt igényeljenek.

Az ügyvéd hangsúlyozta: a vietnámiak számára sok pénzt megért, hogy nem kellett bonyolult adminisztráció, hosszadalmas engedélyezési eljárás, illetve saját maguk által kitalált és folytatott tevékenység ahhoz, hogy beutazhassanak és itt élhessenek. Ha ezt vállalták volna, egyébként jogszerűen, minden utólagos probléma nélkül is beutazhattak volna (vélhetően végül akár kevesebb pénz befektetésével). Érdemes e helyütt utalni a rendőrség múlt hétfői közleményére is, amely úgy fogalmaz, hogy Orbán Áron és a három másik gyanúsított több hónapon keresztül segített vietnámi állampolgároknak Nyugat-Európába jutni.

Mi kell a vízum megszerzéséhez?

A szakember a vízumkérelmezés rendjéről elmondta, a kérelmet a kérelmező saját országában kell benyújtani a célország konzulátusán vagy vízumirodában. Ahhoz, hogy valaki megkapja a vízumot, rendelkeznie kell olyan dokumentumokkal, mint például biztosítás, az anyagi fedezet igazolása, szállásigazolás. Ha valamilyen képzésre érkezik, az intézmény erről szóló igazolását is mellékelni kell, ha munkavégzési céllal jön az országba, a munkaszerződést is be kell mutatni. Meg kell jelölni a beutazás célját, valamint az ezt igazoló iratokat, bizonyos esetekben meghívólevelet.

Mivel az ügyészség üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítja Orbán Áront és társait, felmerül a kérdés, hogyan valósulhatott meg az embercsempészés, ha a vietnámiak kiállított vízum birtokában jogszerűen utaztak be az országba, jogszerűen tartózkodtak hazánkban, és Nyugatra is hasonlóképpen távozhattak. Biró-Füzy e helyütt felidézte Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter egy korábbi kijelentését: akár az is lehet embercsempészés, ha valaki egy illegálisan nálunk tartózkodónak ad egy pohár vizet.

Az ügyvéd hozzátette, embercsempészésnek minősül, ha bárki bármilyen formában segítséget nyújt egy bármelyik államhatárt illegálisan átlépni szándékozó személynek; tehát nem kell feltétlenül konkrétan a határátlépés során segédkezni, elegendő akár, ami a Magyarországon működő embercsempészekre jellemző, csak átfuvarozni valakit, valakiket az országon egyik határól a másikig.

Ám mi köze az embercsempészéshez, ha valaki a pécsi egyetem képzésére jön jogszerűen, érvényes vízum birtokában, de tovább akar menni Nyugat-Európába? Hiszen megteheti. Biró-Füzy Balázs viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy jóllehet a vietnámiak határétlépése érvényes vízum birtokában történt, az ügyészség az eljárást minden bizonnyal arra alapozza, hogy a vízumhoz jutás módja volt problémás, hiszen, ha valójában nem létezett a képzés, akkor Orbán Áronék szándékosan megtévesztő adatokkal igényelték a vízumot ügyfeleik számára. Ha pedig a képzés csak álca, a tanulmányi vízum kiállítása is jogellenes volt.

A szakember úgy vélte, itt van jelentősége a ’tudattartalom’ kifejezés jogi fogalmának, vagyis annak, hogy valakinek tudnia kellett-e valamilyen jogszerűtlen állapotról; jelen esetben arról, hogy az egyetemi képzés csak ürügy a vízumszerzéshez. Ha ugyanis nem létezett a képzés, akkor a vietnámiak határátlépése is lehetett jogellenes, tartózkodási cél híján. Ez pedig az Orbán Viktor öccse által működtetett rendszer gyenge pontja: a behozott vietnámi állampolgárok tartózkodási célja nem volt valós, és erre, azaz kamu célokra épülhetett az egész általuk működtetett rendszer, a vízumbiznisz.

Az ügyvéd szerint Orbán Áronék ügye állatorvosi ló lehet büntetőjogi és idegenrendészeti szempontból egyaránt, mert bár nem lehet vitatni, hogy a vietnámiak határátlépése jogszerű volt – hiszen volt érvényes vízumuk –, ám az ügyészség utólag akarja bizonyítani, hogy a vízumeljárás során történtek visszaélések, amelyek visszamenőlegesen teszik jogellenessé az ügyet. Márpedig ennek bizonyítása problémás lehet. „Visszamenőleg akarunk egy már megállapított jogszerű helyzetet utóbb jogszerűtlenné tenni, vagy a jogszerűtlenségét megállapítani – ez nem szokványos gyakorlat, sőt a Kúria gyakorlata is konkrétan ellentétes ezzel” – fogalmazott Biró-Füzy Balázs. Hozzáfűzte: látni lehet, hogy Orbán Áron üzlete felvet jogszerűségi kérdéseket, de hogy ez a fajta gyanúsítás jó-e, nem egyértelmű. (A volt kormányfő öccsének ügyvédje mindenesetre úgy látja, nem áll fenn a magalapozott gyanú, és fellebbezett Orbán letartóztatása ellen.)

Biró-Füzy Balázs mindezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, ha Orbán Áron és társai például turistavízummal bizniszeltek volna, magyarán, ha nem egy jól dokumentálható és ellenőrizhető, de nem létező cél megjelölésével intézik a vízumokat, akkor sokkal kisebb lett volna a lebukás esélye. „Nagyon nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy abban az esetben bármi bizonyítható lenne” – mondta az ügyvéd.

Megjegyezte még, nem biztos, hogy a külügyminisztériumban és a konzulátusokon Orbán Áronéknak voltak beépített embereik, mert akkor nem feltétlenül kellett volna együttműködést kötni a pécsi egyetemmel. „Ha lettek volna megfelelő kapcsolataik a külügyben, elég lett volna úgy csinálni az egészet, mint a letelepedésikötvény-bizniszt: fizetsz a megfelelő helyre, és már jöhettél is.” Nem mond ennek ellent, de érdemes megjegyezni: Orbán Áron korábban több ügyben is tárgyalt a Szijjártó-féle külügyminisztériumban. Lapunk múlt pénteki cikke szerint Velkey György külügyi államtitkár posztolt erről, de nem említette, a vízumbiznisz szóba került-e ezeken a megbeszéléseken. Azt pedig a Telex írta meg a napokban, hogy a korábbi kormányfő öccse és köre akkor is folytatta az üzletet, amikor a hatóságok már tudtak az ügyükről.

Szerző: Ambrus Vilmos

Fotó: Kontroll

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre