A botrányok ellenére Kósa Lajos tovább vezetné a korcsolyaszövetséget

Több éve sorjáznak a botrányok a Kósa Lajos által vezetett Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségnél. Legutóbb vádemelési javaslattal zárult az a nyomozás, amelyben Sebestyén Júlia edzőt gyanúsították meg a tanítványai ellen elkövetett bűncselekményekkel, amit a szövetség egy ideig nem vett komolyan. A Fidesz alelnöke, Kósa Lajos azonban mindezek ellenére május 22-én újra versenybe indul az elnöki mandátumért a sportág elismert szakemberével, Telegdy Attilával és egy rejtélyes vállalkozóval együtt.

A Magyar Országos Korcsolyázó-szövetséget (MOKSZ) 2023 februárban több szülő is megkereste, hogy a pályafutása során Európa-bajnokságot nyerő, jó ideje edzőként dolgozó Gór-Sebestyén Júlia módszerei és emberi magatartása erősen kifogásolható. Rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy elcsattant pofonról, megszégyenítő kivételezésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról, valamint elhanyagolásról számoltak be a panaszt tevő szülők.

Ezt a BRFK feljelentésként értékelte, majd 2023 októberében kiskorú veszélyeztetése bűntett gyanúja miatt nyomozást rendeltek el ismeretlen tettes ellen. 2026 februárjában a Válasz Online megírta, hogy a rendőrség háromrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki Sebestyén Júliát. A 24.hu információi szerint a bűnügyi eljárás során keletkezett nyomozati anyagokat a sértetti és a gyanúsítotti iratmegismeréseket követően a BRFK az edző elleni ügyet vádemelési javaslattal küldi tovább a Budapesti IV. és XV. kerületi Ügyészségnek.

Gór-Sebestyén eddig a NER védőernyője alatt volt

A felelősségre vonása mégis hosszú ideig elmaradt, Gór-Sebestyén (borítóképünkon Kósa Lajossal) még februárban is a Fidesz-alelnök Kubatov Gábor vezette Ferencvárosi Torna Club (FTC) korcsolyaszakosztályának vezetője volt. A szövetség eleinte érdemben nem reagált a jelzésekre, Gór-Sebestyén Júlia pedig tagadta a vádakat, de közben több versenyzője is elhagyta az edzőt. Az ügy látványosan elhúzódott, nyilvánvalóan nem függetlenül attól, hogy a volt Európa-bajnok műkorcsolyázónő férje szintén fideszes politikus, önkormányzati képviselő a II. kerületben. Az is furcsa, hogy egészen az országgyűlési választások utánig kellett várni a vádemeléssel. Az edző elleni vizsgálat pedig már tartott, amikor Kubatov mentőövet dobott neki, így Gór-Sebestyén az FTC korcsolyaszakosztályának vezetője lett a lehető legrosszabb időpontban.

Sajnos ebből arra kellett következtetnünk, hogy vannak érinthetetlen edzők, akik ellen hiába minden panasz. Erős védelmet nyújtott számára a befolyásos háttere is

– reagált Zsembery Katinka 18 éves műkorcsolyázó, aki egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy milyen bántalmazások és sérelmek érték őt az utóbbi években. Az idei sheffieldi Európa-bajnokságon 32. helyen zárt versenyző kitért arra, hogy volt edzője, Gór-Sebestyén Júlia vele és több gyerekkel is erőszakkal, megfélemlítően és megalázóan bánt: 
„Azt szeretném, hogy nekünk és mindazoknak, akik gyermekbántalmazáson estek keresztül, tudják, hogy van értelme fölvállalni a nehéz ügyeket. A műkorcsolya világában pedig szeretném, ha minél több olyan edző lenne, aki egészséges szigorral tudná felnevelni sportolóit.”

A Telex az ügy kapcsán megkereste a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget és az alábbi reakciót kapták: „A MOKSZ etikai és fegyelmi bizottsága lefolytatta a szülői bejelentések kivizsgálásával kapcsolatos eljárást. A bizottság javaslatával megegyezően elsőként a MOKSZ fordult a gyermekvédelmi hatóságokhoz és a rendőrséghez a Gór-Sebestyén Júlia személyét, illetve az SKSE (Sebestyén Korcsolya Sport Egyesület) működését érintő panaszok kivizsgálása érdekében.”

Zsuffa Tünde: Kósának felelnie kell a tetteiért 

Az egyik érintett szülő, Zsuffa Tünde József Attila-díjas írónő pár napja interjút adott a 24.hu-nak arról, hogy Kósa Lajosnak felelnie kell a MOKSZ-ban véghezvitt tetteiért, a pártpolitika és a sport példátlan mértékű összefonódásáért. Szerinte a szövetség vezetői egy függőségen és félelmen alapuló rendszert építettek ki, amelyben korábban képtelenség volt vállalni a nyilvános megszólalást következmények nélkül.

Miközben a sportág elnöke évtizedek óta olyan politikai közösséget képvisel, mely a magyar sportot stratégiai ágazattá tette, az anyanyelv, a családok és a gyermekek védelmét hirdette, úgy vettünk részt néhány junior és felnőtt műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságon, hogy a magyar színeket csak külhonban született, magyarul nem, vagy csak alig beszélő sportolók képviselték? 

– tette fel megalapozott kérdését Zsuffa Tünde, aki azt tapasztalta, hogy Kósa Lajos a még nagyobb állami támogatás reményében külföldről importált sportolókkal próbált látszatsikereket felmutatni, miközben a magyar gyerekek egyre inkább háttérbe szorultak. A hosszú interjúban szót ejtett még betegen versenyeztetett gyerekekről, szándékosan mellőzött sportolókról, homofób és megalázó gesztusokról, valamint gyermekbántalmazási ügyekről is. 

Zsuffa állítása szerint Kósa „kis osztrák buzinak” nevezte a gyermekkora nagy részét Ausztriában töltő fiát, akit addig üldöz, amíg „el nem takarodik”.

A 2023 februárban megjelent első 24.hu-cikk után, amelyet szinte a teljes magyar sajtó átvett, Gór Csabától, Sebestyén Júlia fideszes férjétől több fenyegető jelzést kapott. „Megkereste a barátaimat, próbálta letiltatni a feleségéről készülő híradásokat, a munkahelyemen is panaszt tett rám – több politikus megkeresett, hogy álljak le a Sebestyén-üggyel” – mondta ezzel kapcsolatban Zsuffa Tünde.

A szövetség bizalmatlan volt a gyermekvédelmi szakértő munkavégzése során

A MOKSZ Tausz Katalint, az ELTE Társadalomtudományi Karának professzorát kérte fel másodmagával, hogy lefolytassanak egy etikai vizsgálatot a panaszos levelek áttekintésével, ami azt a célt szolgálta, hogy megállapítsák, fennáll-e a gyermekbántalmazás esélye. A gyermekvédelmi szakértő elmondta, hogy a csak a levelek alapján nem készíthető szakértői vélemény, hiszen ahhoz az érintetteket is meg kell hallgatni személyesen, beleértve a gyerekeket és másik edzőket is. Ezek az interjúk anonim módon készültek, ami annyiban sérült, hogy amikor az ügy a rendőrséghez került, akkor Tausz Katalintól megkövetelték az ügyre vonatkozó írásos anyagainak a kiadását. 

A független szakértő a Kontrollnak elmondta, hogy korábban minden olyan bizottságban benne volt, amelyet a Magyar Úszószövetségnél elkövetett gyermekbántalmazásokat vizsgálta. Tausz Katalin a munkája során eleinte nagy fokú bizalmatlanságot tapasztalt a MOKSZ részéről, ami az interjúk készítése során enyhült. 

Természetesen sor került Gór-Sebestyén Júlia meghallgatására is, amelyből az a benyomása alakult ki a szakértőnek, hogy az edzőnő nem szándékolt eszközöket is alkalmazott a munkája során, ami test és lelki bántalmazásnak minősülhet és természetesen elfogadhatatlanok. Nagyon sok esetben az edzők eszköztelenek, nem kapnak felkészítést arra vonatkozólag, hogy hol húzódik a határ egy élsportoló fiatal felkészítésében.

„Gór-Sebestyén nem emberi gonoszságból fakadóan viselkedett így, hanem azért, mert ezeket a módszereket ismerte a saját versenyzői életútjából fakadóan. Elcsattant egy-két pofon, gyerekeket rángatott, megmarta egy tanítványának a hátát, de olyan is előfordult, amikor a jégen harisnyában kellett állni büntetésből. Előfordult az is, hogy edzőtáborban ételmegvonással büntette a tanítványait, ez a módszer több gyereknél is evészavarhoz és szorongáshoz vezetett” – tette hozzá Tausz Katalin.

A lelki terror mindennapos volt, de a bocsánatkérés elmaradt

A szakértő minden ilyen információját tanúkkal megerősítette. Szinte minden érintett beszámolt arról, hogy a lelki abúzus gyakori viselkedési forma volt az edző részéről. Az olyan versenyek után, amelyen nem tudták az elvárt eredményt hozni a tanítványai ez a viselkedés nem a kudarc feldolgozásához vezetett, hanem a bűntudat fokozásához. Több gyerek a mai napig hordja ennek a lelki súlyát, többeknek pszichológus segítségét kellett igénybe venniük, és egyeseknél ez vezetett ahhoz, hogy idő előtt hátat fordítsanak a versenysportnak. Több volt versenyző elsírta magát a beszélgetések során.

Gór-Sebestyén módszerei a botrány hatására finomodtak, de ez nem mentesíti őt a korábbi károkozás alól. Hogy a MOKSZ részéről az egyértelmű szülői jelzések ellenére sem történt semmi, csak elmérgesítette a helyzetet. 

Tausz Katalin olyan kommunikációs csatornák létrehozását kérte, amely már a keletkezésükkor kezelhetővé teszik a gyerekekkel kapcsolatos sérelmeket. Ehhez érdemes lett volna tanulmányozni a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) gyakorlatát. A szülők részéről fontos volna, hogy valaki elnézést kérjen azért, hogy a gyerekeiket traumatizálták, ez azonban a MOKSZ részéről a mai napig sem történt meg. Lett volna kitől példát venni, hiszen Wladár Sándor a MÚSZ elnökeként kiállt, és elnézést kért a Szilágyi Liliána-ügy kirobbanása után. Ezért javasolta azt Tausz Katalin, hogy ez történjék meg a MOKSZ részéről is, amire ők annyit reagáltak, hogy az abúzus egy egyesületben történt, amiért a szövetséget nem terheli felelősség. A szakértőt arra is megkérték, hogy a jelentéséből ezt a javaslatot hagyja is ki.

Az kétségtelen, hogy itt lelki és fizikai bántalmazás is történt. A legnagyobb probléma, hogy Gór-Sebestyén Júlia sem jutott el odáig, hogy bocsánatot kérjen a sértettektől. A megbocsátás csak azután jöhet, ha elismerjük, hogy hibáztunk. A gyerekek jelentős része abbahagyta a korcsolyázást nem függetlenül a történtektől 

– nyilatkozta lapunknak a szakértő, hozzátéve azt, hogy a szövetségnek illett volna ügyelnie a sportág méltóságára. A problémák szőnyeg alá söprése, a gyerekek megalázása és a szülők támadása biztosan nem ebben az irányban hatott.

Ki nevet a végén? Tisztújítás május 22-én

Kósa Lajos mellett a MOKSZ elnökségi címéért indul Telegdy Attila korábbi szövetségi kapitány, jelenleg szakosztályigazgató lapunknak elmondta, hogy sportszakmai indokok motiválták az indulását: a MOKSZ átláthatóságát, a kiszámíthatóságát és a működését jobb irányba kellene mozdítani. A gyermekbántalmazási ügynek sem szabadott volna az elnökjelölt szerint idáig elfajulnia. Telegdy célja a megválasztása esetén az volna, hogy a politika közvetlen közeléből elvonja ezt a sportágat, és az eredményesség irányába tolja. 

A sportnak és a politikának el kell különülnie egymástól, ahogy nem szabadna, hogy beszűrődjön a politika a gyereknevelésbe és az oktatásba sem. A sportfinanszírozás politikai alapon történő elosztása súlyos károkat okozott a magyar sportban. A pénzügyi finanszírozás alapjának az eredményességnek kellene lennie. A szövetség munkáját versenyzőközpontúvá tenném 

– vázolta elképzelését Telegdy Attila a Kontrollnak.

Bevitorlázott a jelöltek közé egy misztikus nagyvállalkozó

Név nélkül nyilatkozva az egyik szakosztályvezető elmondta, hogy meglehetősen érdekes a MOKSZ elnöki címéért induló harmadik személy, Török Zoltán, akiről a magyar korcsolyázás világában senki nem tud semmit azon kívül, hogy vitorláskapitány és valamilyen vállalkozó. 

Érdekes fordulat az is, hogy Bánhidi Ákos gyorskorcsolya szakágvezető - aki Kubatov Gábor embere - eddig Kósa Lajos mellett kampányolt, de ma már a fényre eddig ki nem merészkedő Török urat szeretné látni a MOKSZ élén. Török különben a saját kampányát azzal kezdte, hogy „váltsuk le Kósa Lajost, legyen megújulás”.

Van egy jelölt, aki beállítja magát üzletembernek, azt viszont nem tudni, hogy melyik üzletágban jeleskedik. Ez azért is problémás, mert így nem tudhatjuk, hogy Török Zoltán milyen kapcsolati tőkével rendelkezik. Benne van az is a pakliban, hogy Kósa és a vitorlás ember között egy titkos paktum köttetett a fideszes befolyás fenntartása végett.

Fotó: Facebook / Kósa Lajos