A magyarok többsége szerint összeegyeztethető a nemzeti érdek és a szövetségi politika

A magyarok több mint fele szerint nem áll ellentétben a nemzeti érdek képviselete és a szövetségesi kapcsolatok ápolása – derül ki az Europion friss felméréséből. A kutatás alapján a többség Európa-pártinak látja a Tisza-kormány külpolitikáját, és fontosnak tartja az uniós kapcsolatok javítását, valamint a visegrádi együttműködés erősítését.

Az Europion Népszavának eljuttatott, május 21-én készült gyorsfelmérése szerint a magyar felnőttek többsége kedvezően ítéli meg a Tisza-kormány eddigi külpolitikai irányvonalát. A válaszadók 62 százaléka Európa-barátnak nevezte a kabinet politikáját, míg mindössze 5 százalék tartotta inkább Európa-kritikusnak. A megkérdezettek 27 százaléka nem tudott véleményt formálni a kérdésben.

A kutatás Magyar Péter első hivatalos külföldi útját, a varsói látogatást követően vizsgálta a választók véleményét az új kormány külpolitikájáról, valamint a vezetők alkalmasságáról.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása szerint a válaszadók 51 százaléka úgy gondolja: a nemzeti érdekek és a szövetségesi kapcsolatok nem egymással szemben állnak, mivel Magyarország és partnerei érdekei alapvetően egybeesnek. Ezzel szemben 26 százalék a nemzeti érdek elsődlegességét hangsúlyozta, míg 23 százalék a szövetségi kapcsolatok fenntartását tartja fontosabbnak.

A Tisza-szavazók körében különösen erős ez az álláspont: 65 százalékuk szerint a nemzeti és szövetségesi érdekek összhangban vannak. A Fidesz támogatóinak közel fele ugyanakkor inkább a nemzeti érdek elsőbbségét emelte ki.

Magyar Péter külpolitikai alkalmasságát a válaszadók 61 százaléka ítélte pozitívan, míg 17 százalék szerint nem alkalmas a feladatra. Orbán Anita külügyminiszter megítélése megosztottabb: a megkérdezettek 45 százaléka tartja alkalmasnak, 14 százalék alkalmatlannak, ugyanakkor közel harmaduk nem tudott véleményt mondani róla.

A külpolitikai prioritások között a lengyel–magyar kapcsolatok helyreállítása és a visegrádi együttműködés megerősítése végzett az első helyen: mindkét célt a válaszadók 63 százaléka támogatta. Az EU és Magyarország kapcsolatának javítását 58 százalék nevezte fontosnak, míg 52 százalék keményebb fellépést várna Szlovákiával szemben.

Az orosz energiafüggőség csökkentését a megkérdezettek 48 százaléka sorolta a prioritások közé, míg a Trump-adminisztrációval való jó kapcsolat megőrzését 44 százalék tartotta fontosnak. Ukrajna felé történő nyitást ugyanakkor csak 27 százalék támogatta, ez bizonyult a legmegosztóbb külpolitikai célnak.

A varsói látogatás egyik sokat emlegetett pillanatát, Magyar Péter díszszemlén történt kisebb bakiját is értékelték a válaszadók. A megkérdezettek 39 százaléka kellemetlennek vagy kínosnak találta az esetet, 25 százalék inkább humorosnak látta, míg 27 százalék szerint nem volt különösebb jelentősége.