Ciklusokon átívelő gyakorlat: a Tisza egyeztetés nélkül nyújt be fontos törvényjavaslatokat

A Fidesz kezdte, a Tisza folytatja? – egy hosszú elemzés tárgyalja, hogyan használja az egyéni képviselői indítványok intézményét a Tisza Párt arra, hogy a társadalmi egyeztetést feláldozva erőltetett menetben fogadtathassa el legfontosabb javaslatait. Az ellenzéki pártok a nekik jutott törvényalkotási tér hiányára is panaszkodnak.

Egyeztetés nélkül nyújtottak be fontos törvényjavaslatokat a Tisza Párt képviselői, egyéni indítványként. A jelenségről és annak hatásairól a Telex írt részletes elemzést. Bár az új kormány közel egy hónapja felállt, a parlamenti munkában még nem igazán aktivizálta magát: mostanáig egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezzel szemben a Tisza frakciója rendkívül aktív, a kabinet által támogatott javaslatok szinte mindegyikét a párt politikusai terjesztették a parlament elé egyéni képviselői indítvány formájában.

A Telex szerzője szerint azért lenne fontos, hogy a képviselők helyett a kormány terjesszen be indítványokat, mert a törvények értelmében a kabinetre szigorúbb szabályok vonatkoznak: társadalmi egyeztetésre kell bocsátania a jogszabálytervezeteket, és biztosítania kell, hogy azokban a vélemények „lehető legszélesebb köre jelenjen meg”.

Ezt a kötelezettséget azonban a korábbi Orbán-kormány évekig gyakorlatilag semmibe vette. Érdemi társadalmi egyeztetésre csak a legritkább esetben került sor, és a szabályozást sokszor azzal kerülték meg, hogy a fontosabb törvényjavaslatokat a kormány helyett a Fidesz–KDNP politikusai nyújtották be képviselői indítványként.

A Tisza Párt azt ígérte, hogy ezen a gyakorlaton is változtat, és programjában több helyen is szerepelt a széleskörű társadalmi egyeztetések fontossága. Éppen ezért szembetűnő, hogy az első hónapban ebből semmi sem valósult meg. A május 9-i alakuló ülés óta a Tisza-frakció 8 törvény- és 5 határozati javaslatot nyújtott be, míg a kormány egyet sem. Olyan jelentős előterjesztések is képviselői indítványként kerültek az Országgyűlés elé, mint a miniszterelnöki ciklusokat korlátozó alaptörvény-módosítás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célzó, vagy a közterületi reklámpiac radikális átalakításáról szóló javaslat.

Néhány esetben a sietségnek technikai oka is van: a közelgő határidők miatt nincs idő hetekig tartó társadalmi egyeztetésre. Ilyen például az a kedd este beterjesztett javaslat, amely hatályon kívül helyezné azt a döntést, amelynek értelmében a józsefvárosi Diószegi Sámuel utca önkormányzati tulajdonú ingatlanjait június végén az állam kapná meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) campusának bővítése céljából.

A kormánypárti képviselők javaslatára azért van nagy szükség, mert a hatályos törvényben szereplő június 30-i határidő után több ott élő család is könnyen lakhatás nélkül maradhatna, mivel az állam csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lenne köteles cserelakást biztosítani.

A képviselői indítványok legnagyobb előnye a gyors tempó: még normál eljárásrendben, többfordulós vitával is el lehet fogadtatni azokat a parlamenttel néhány hét alatt. Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa a Telexnek elmondta: ezzel a gyakorlattal nem csupán a társadalmi egyeztetés hiánya a probléma. A minisztériumi előterjesztésekkel ellentétben a képviselői indítványoknál nem készül hatásvizsgálat, nem biztosított a kormányzati egyeztetés, az igazságügyi miniszteri kontroll és más állami szereplők bevonása sem.

„Az már más kérdés, hogy ez egy rendes előkészítési utat végigjáró, miniszteri kezdeményezésre készült kormányzati előterjesztés során is sokszor csupán formális marad” – tette hozzá a szakértő. A kormány általában félévente nyilvánosan közzéteszi a jogalkotási programját, így a különböző szakmai és minisztériumi szereplők előre számolhatnak azzal, hogy melyik hónapban milyen tárgyú módosítások várhatók.

Az ellenzéknek egészen más problémája van az eddigi parlamenti működéssel. A Fidesz és a KDNP hetek óta azzal támadja a Tisza Pártot, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben ritkák a parlamenti ülések, és alig nyújtottak be javaslatot. Az egykori kormánypártok legfőbb kritikája, hogy Magyar Péter a közösségi médiában rendkívül aktív, miközben a kormányzati előterjesztések hiányoznak. Szentkirályi Alexandra szerint például a közösségi platformokon úgy tűnhet, mintha az Országgyűlésben folyamatos munka zajlana, a valóságban azonban „a kormánypárt a törvényhozást inkább egyfajta vádlópadnak szánja a közösségi média igényeinek kielégítésére”.

Az eddig ritkán felszólaló fideszes képviselő szerint a hétfői ülésnapon is csak azért vitáztak egy javaslatról, „hogy úgy tűnjön: ülésezik az új Országgyűlés”. Vitézy Dávid pénteken azt üzente Szentkirályinak, hogy intenzív nyárra készüljenek, mert erőltetett menetben fogják elfogadni azokat a törvénymódosításokat, amelyek az uniós források lehívásához szükségesek.

A Mi Hazánk Mozgalom pedig azt kifogásolja, hogy javaslataikat a kijelölt bizottságokban – ahol a tárgysorozatba vételről kellene dönteni – sokáig még csak napirendre sem vették. „A nemzeti együttműködés rendszerének hazudott időszakban száz indítványunkból egyet sem engedtek az Országgyűlés napirendjére, csak szökőévente egyszer.

A házbizottságban szóvá is tettem: tanulni kellene a rendszer hibáiból, bukásából, és nem kellene ugyanarra az útra lépni, amelyen mégis elindult a Tisza” – fogalmazott Novák Előd a múlt szerdai, napirend utáni felszólalásában. A politikus fel is sorolta azokat az alakuló ülés napján benyújtott indítványokat, amelyeket a kijelölt igazságügyi és alkotmányügyi bizottság az elmúlt közel egy hónapban egyáltalán nem tárgyalt.

A házszabály értelmében ugyanakkor a bizottság nincs megkésve: a Mi Hazánk május 9-én benyújtott előterjesztéseiről a nyári szünet miatt ráérnek szeptember 4-ig határozni. A Telex megkereste az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság elnökét, Hantosi Istvánt, valamint az Országgyűlés Sajtóirodáját, hogy megtudják: mi az oka az ellenzéki javaslatok mellőzésének, és mikorra várható a napirendre vételük.

A sajtóiroda válaszában kifejtette, hogy a napirend meghatározása során a bizottság elnöke „minden esetben mérlegeli, hogy a bizottság előtt álló feladatok milyen prioritással bírnak, hiszen az Országgyűlés plenáris ülése napirendjének előkészítése a bizottságok kiemelt feladata”. Hozzátették: a képviselői indítványok tárgyalásának ütemezését a soron következő plenáris ülés tervezett napirendje, valamint a törvényalkotási eljárás további szakaszai is befolyásolják. Tájékoztatásuk alapján a bizottság várhatóan a június 10-i ülésén dönt a Mi Hazánk képviselői által beterjesztett indítványok tárgysorozatba vételéről.

Fotó: Facebook / Dr. Kátai-Németh Vilmos - TISZA