Magyar Péter: "történelmi jelentőségű törvénycsomag"

Büntetendővé válik a vagyonnyilatkozat szándékos meghamisítása, az Integritás Hatóság állami vezetők elmozdítását kezdeményezheti, a nem egyetemeket fenntartó kekvák pedig megszűnnek. Száztíz oldalnyi törvénymódosítást nyújtott be a kormány az uniós források lehívása érdekében. A főbb pontokat Magyar Péter miniszterelnök már ismertette is az ATV-nek adott interjúban.

„Béna kacsából” valódi antikorrupciós „watchdoggá” válik az Integritás Hatóság (IH) a hatáskörök kibővítésével. 

• az IH állami vezető elmozdítását kezdeményezheti a miniszterelnöknél abban az esetben, ha az illető nem tud magyarázatot adni saját vagy családtagjai feltűnő vagyonosodására. Ha a kormányfő erre nem hajlandó, akkor a Hatóság a Kúriához, végső soron pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat az érintett személy elmozdításának kikényszerítéséért. Az IH tehát vizsgálhatja a vagyonnyilatkozatra kötelezettek családtagjainak vagyonnyilatkozatait is, de azok továbbra sem lesznek nyilvánosak. Parlamenti képviselő esetében az IH az Országgyűlésnek jelzi majd aggályait.   
• valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatért két év szabadságvesztés is járhat    
• az IH a jövőben kezdeményezheti a hatóságok által lezárt nyomozás újraindítását

A miniszterelnök mindezzel összefüggésben rögzítette, hogy a hatalmi ágak elválasztása miatt a kormánynak nincs dolga az Integritás Hatóságnál a NER időszakában felgyűlt dossziékkal, Magyar Péter azt javasolta az IH-nak, hogy a vizsgálati anyagokat adja át a nyomozó hatóságoknak. A kormányfő az interjúban nem tért ki arra, hogy az Ingeritás Hatóság elnöke ellen az ügyészség épp ma emelt vádat több bűncselekmény elkövetése miatt. 

Vagyonvisszaszerzési Hivatal: napokon belül jön a jogszabály

Az EU-s pénzek lehívásához szükséges törvénycsomag foglalkozik a NER „offshore” konstrukciója, a magántőkealapok átláthatóvá tételével is. A befektetési forma lényege a tulajdonosok, illetve végső haszonhúzók „rejtegetése”, ami abban az esetben eddig is sértette az alaptörvényt, ha a magántőkealap az állammal kötött szerződés részese. A miniszterelnök megjegyezte: elsősorban nem az EU, hanem a magyar emberek érdeke, hogy kiderüljön, kik bújtak az elmúlt években a magántőkealapok mögé. Az Orbán-kormány magántőkealapoknak szervezte ki például az autópálya-hálózat üzemeltetését. Itt lehet szerepe a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatalnak, amelynek a felállításához szükséges törvényjavaslat napokon belül a parlament elé kerül. A Hivatal vezetője még nincs meg, mondta a miniszterelnök. Becslések szerint a Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz és másokhoz köthető magántőkealapoknak több ezer milliárd forintot játszott át a NER. 

Az MCC és a NER egyéb kifizetőhelyeinek gyors „halála”

Hasonló nagyságú állami vagyon vándorolt a kekvákhoz, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz. A nem egyetemeket fenntartó kekvák augusztus 31-vel megszűnnek. Ezek közül a legismertebb a Fidesz-káderképzőjeként emlegetett Matthias Corvinus Collegium fenntartója, amely jórészt Richter- és Mol-részvénypakettekből élt jól az elmúlt években. Részben egy kekva, a Batthyány Lajos Alapítvány finanszírozta a Fidesz megmondóembereit is. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy azoknak a feladatoknak egy részét, amelyeket ezeknek a kekváknak szerveztek ki, a jövőben is el kell látni, csak kevésbé pazarló módon. 

Új egyetemi modell társadalmi egyeztetéssel 

Az egyetemi kekvák 2027 augusztuságig kapnak haladékot, vagyis az egyetemi szféra jövőbeni működési modelljéről a kormány egyelőre nem döntött, a következő egy évben erről ágazati egyeztetéseket tartanak. Magyar Péter előzetesen annyit közölt: nem cél az egyetemek állami gyámság alá vonása.

Mentőöv Sulyok Tamásnak 

Sulyok Tamás kap még egy esélyt a miniszterelnöktől arra, hogy maradék méltóságát megőrizve önként távozzon a Sándor-palotából. Magyar Péter azt mondta, a köztársasági elnökkel egy utolsó, négyszemközti találkozót kezdeményez, ahol mint fogalmazott, újdonságot mondhat neki. A kormányfő – érthető módon - részleteket nem árult el az interjúban. Azt viszont ismét elmondta, hogy a Tisza Párt nem árult zsákbamacskát, a kampányban világosan megmondták, hogy a NER által kinevezett közjogi méltóságoknak, állami vezetőknek nincs helyük egy új rendszerben. 

Kárpátalja, V4

Az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat, amelynek eredményeként a kárpátaljai magyar kisebbséget megillető jogokat kibővítették, feszültnek nevezte, utalva az Orbán-kormány által Ukrajna ellen folytatott uszító kampányra. A szakértői szintű tárgyalásokat az egyik magyar főkonzul vezette, azokban a kárpátaljai magyarok különböző érdekképviseleti szervezetei is részt vettek. A szakértői szintű megállapodáson „politikai pecsét” még nincs, Magyar Péter ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy tart a Zelenszkij elnökkel való találkozó előkészítése. 

A visegrádi országok együttműködésével kapcsolatban a kormányfő megismételte azt, amit az első hivatalos külföldi útján elmondott Lengyelországban: a magyar kormány azon dolgozik, hogy Közép-Kelet-Európa felértékelődjön az Európai unióban. 

Címlapkép: YouTube/ATV